Eger városának történetében az 1950-es és 1960-as évek jelentős változásokat hoztak. A növekvő lakásigény miatt új lakónegyedek kialakítása vált szükségessé, és a történelmi belvárostól távolabb, korábban egészen más célt szolgáló területeken is megkezdődtek a nagyobb építkezések. Ezek közé tartozott a Hadnagy utcai lakótelep, amelynek megjelenése nemcsak a város arculatát változtatta meg, hanem az akkori megye építészetében is újdonságot jelentett.
A Spartacus sportpálya helyén új városrész született
A mai Hadnagy utcai lakótelep területén korábban a Spartacus sportpályája és a hozzá kapcsolódó, beépítetlen területek helyezkedtek el. Az 1950-es években megkezdődött lakásépítési program azonban ezt a környéket is elérte.
A Népújság 1960-ban már arról számolt be, hogy a Hadnagy utcai Spartacus sportpálya helyén és a mögötte fekvő területeken a következő években mintegy 500 lakás épülhet. Ez jól mutatja, hogy a beruházás nem egyszerűen néhány új lakóház felépítését jelentette, hanem egy nagyobb városfejlesztési elképzelés része volt.
A lakótelep építési munkálatai az 1950-es években kezdődtek. A korabeli képeslap leírása szerint az első építési program eredményeként 216 lakás készült el. A fejlesztés később tovább folytatódott, újabb lakóépületekkel és kilencemeletes toronyházakkal bővült a városrész.
Hat toronyház, új építési technológia
A Hadnagy utcai lakótelep egyik legjellegzetesebb építészeti sajátosságát a hat toronyház adta. Három épület az Eger-patak hídjának közelében kapott helyet, további három pedig ezekkel szimmetrikusan, a lakótelep déli határán épült fel.
A toronyházak megjelenése akkoriban különlegességnek számított Egerben. A város korábbi építészeti képét elsősorban a történelmi belváros kisebb léptékű lakóépületei, templomai és középületei határozták meg. Ehhez képest a többemeletes, magas lakóházak egészen új városképi hangsúlyt teremtettek.
Nemcsak a magasságuk, hanem az építésük módja is újdonságot jelentett. A falakat habosított kohósalak-betonból öntötték, vagyis olyan technológiát alkalmaztak, amely a korabeli nagyipari, gyorsabb és termelékenyebb építkezést szolgálta.
A munkálatokhoz használt Rapid-daru sínpályáját úgy alakították ki, hogy mindkét építési helyszínt egy-egy daru szolgálhassa ki. Ez a megoldás jól érzékelteti, hogy a lakótelep építése már nem a hagyományos, egyedi építkezések logikáját követte, hanem a korszak iparosított építési módszereit alkalmazta.
1960 és 1966 között tovább épült a lakótelep
A Népújság 1962-ben már a Hadnagy utcai lakótelep további jelentős építési programjáról számolt be. A fejlesztéshez időközben a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások megteremtése is hozzátartozott.
1964-ben a városi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszerüzlet építését tervezte a lakótelepen. Az új üzlet, a Szuperett, 1966-ban nyitotta meg kapuit a Hadnagy utca 18. szám alatt. Az önkiszolgáló kereskedelem korszakában ez fontos előrelépés volt a környék lakóinak.
Ugyancsak 1966 decemberében adtak hírt arról, hogy Egerben elkészült egy újabb kilencemeletes épület 78 lakással. A korabeli beszámoló ezt a lakótelep építésének befejezéseként említette. A házak elkészülése után azonban még hátravolt a tereprendezés, az utak és járdák kialakítása, valamint a parkosítás.
A lakónegyed fejlődését az iskolaépítés is kísérte. A Kodály Zoltán utca 5. szám alatt 1965-ben alapították meg a X. számú Általános Iskolát, amely 1970-től már sportiskolaként működött. Az intézmény ma Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola néven ismert.
A lakótelep lassan önálló városrésszé vált
Az új lakóépületek megjelenésével fokozatosan kialakult a Hadnagy utcai lakótelep mindennapi élete. A lakások mellett üzletek, oktatási intézmények, közterek és játszóhelyek szolgálták az itt élőket.
A lakótelep történetéhez a Fára mászó gyerekek című, Csontos László által készített köztéri szobor is hozzátartozik. Az alkotás 1968-ban került a Kodály Zoltán utcai lakóházak által közrefogott térre. A gyermekeket ábrázoló szobor jól illeszkedett az új, sok fiatal családnak otthont adó városrész környezetéhez.
A lakótelep fejlődésének egy másik fontos emléke a Hadnagy utcai Szuperett, amelyről a Minden, ami Eger oldalán már külön cikkben is írtunk.
A korai lakótelepek városképi jelentőségét Eger mai településképi dokumentumai is kiemelik. Az 1950–1970-es években kialakított lakótelepek közterületein az évtizedek alatt jelentős fa- és cserjeállomány nőtt fel. A korábban fiatal növényekkel körülvett épületek mára egészen más környezetbe kerültek, mint amilyenben az első lakók megismerték őket.
A Hadnagy utcai lakótelep tehát nem egyszerűen új házak együttese volt. Egy olyan korszak emléke, amikor Eger a lakáshiány enyhítésére és a város növekedésére válaszul új építészeti megoldásokkal alakította át saját arculatát. A hat toronyház egykor a modernizáció látványos jelképe volt, ma pedig a város több évtizedes építészeti és társadalomtörténetének része.
Források
Minden, ami Eger – Amikor Eger új városrésze a magasba nőtt – a Hadnagy úti lakótelep 1968-ban
Minden, ami Eger – Eger a hetvenes években – A Hadnagy utcai Szuperett, ahol a modern vásárlás kezdődött
Minden, ami Eger – Az egri önkormányzat által nyilvántartásban szereplő közterületi képzőművészeti alkotások
Korabeli képeslap – Eger, Hadnagy utca, 1979, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
Eger történeti földrajza és településmorfológiája – ELTE
Eger településképi arculati kézikönyve – telepszerű karakter
Fortepan – Hadnagy úti lakótelep, 1969
Nemzeti Archívum – Eger, új lakótelep, 1965
Borítókép: Eger, Hadnagy utca, korabeli képeslap, 1974. Forrás: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, a megadott digitális gyűjteményi rekord alapján.