Eger történelmi belvárosának templomtornyai nemcsak építészeti emlékek, hanem a város múltjának különleges őrzői is. Harangjaik között találunk több évszázados darabokat, helyi mesterek alkotásait, háborús veszteségeket megidéző nagyharangot és olyan ritkaságokat is, amelyek eredeti szerkezetükkel maradtak fenn.
Az egri harangok jelentőségét az is mutatja, hogy az „Egri harangok” bekerült Eger települési értéktárába. A gyűjtemény egyháztörténeti és ipartörténeti értékként tartja számon a város különleges harangjait.
A hat nevezetes harang története hat különböző korszakba vezet vissza bennünket. Készítőik között bécsi, pesti, győri és passaui mestereket, valamint egykori egri harangöntőket is találunk.
A Szent Mihály harang – Eger legnagyobb harangja
Az egri Bazilika északi tornyában található Szent Mihály harang a város legnagyobb harangja, és Magyarország harmadik legnagyobb tömegű harangja.
A 6015 kilogrammos, 180 centiméter magas, 213 centiméter alsó átmérőjű harangot Rudolf Perner passaui harangöntő mester készítette 2001-ben.
A mai nagyharang elődje a második világháború áldozata lett. 1944. szeptember 29-én, Szent Mihály napján a korábbi nagyharangot hadi célokra elvitték. Az új harang ennek pótlására készült el, és 2001. szeptember 29-én, ugyancsak Szent Mihály napján emelték a helyére.
A harang felirata is megörökíti ezt a történetet: az 1944-ben hadi célokra elvitt harang helyett 2001-ben újraöntötték.
Különlegessége nemcsak a mérete. Palástján többek között Szent Mihály arkangyal, Szűz Mária, Szent István király, Szent László király és Szent János evangélista ábrázolása látható. Eger város címere és a magyar történelemhez kapcsolódó jelképek is helyet kaptak rajta.
A harang tölgyfa járomon függ, megszólaltatását mikroprocesszor által vezérelt motor segíti.
A Vizitáció harang – egy különleges régi szerkezet
A ciszterci templom, vagyis a Borgia Szent Ferenc-templom harangjai közül a Vizitáció harang az egyik legértékesebb történeti emlék.
A harangot 1830-ban öntötte Pesten Henricus Eberhard, magyar nevén Eberhard Henrik. Az Egri Értéktár külön is kiemeli a harangot, hiszen nemcsak a kora, hanem az eredeti felfüggesztése miatt is figyelemre méltó.
Az 1827-es nagy egri tűzvész a templomot és annak tornyait is súlyosan megrongálta. A helyreállítás után 1831-ben húzták fel a déli toronyba a ma is meglévő Vizitáció harangot.
Alsó átmérője körülbelül 109 centiméter, tömege 722 kilogramm. Palástján a Vizitáció jelenete, vagyis Mária látogatása Erzsébetnél látható, továbbá Szent Bernát, Szent Benedek és Szent Róbert alakja is megjelenik.
A harang különleges értéke, hogy eredeti felszerelése fennmaradt. A 2014-es harangleírás szerint kézzel is megszólaltatható volt, bár akkor már évtizedek óta nem használták rendszeresen.
A Szent János harang – a Líceum huszártornyának emléke
Eger egyik kevésbé ismert harangtörténeti értéke a Líceumhoz kapcsolódik.
Az épület északi traktusának egykori kápolnája fölötti fiatoronyban található a Szent János harang. A harang 1769-ben készült, készítője Josephus Jüstel, azaz Jüstel József egri harangöntő volt.
A körülbelül 35 kilogrammos harang különösen értékes helytörténeti emlék. Az Egri Értéktár szerint Eger ma is használható második legrégebbi harangja, és Jüstel József egyetlen jelenleg ismert, Egerben fennmaradt harangja.
A harang névadója Kenty Szent János. A történeti kutatás szerint a névválasztásban szerepet játszhatott, hogy Kenty Szent János és az egri Líceum oktatási hagyományai között párhuzamot láttak.
A harang azért is érdekes, mert a Líceumhoz egykor különleges időjelző hagyomány kapcsolódott. A Specula teraszáról a nap delelését figyelték, és a csillagda őre egy kis haranggal jelezte a helyi delet. Ez a jelzés a nap állásához igazodott, ezért 10–25 perccel megelőzhette a hivatalos zónaidő szerinti déli időpontot.
A Líceum harangjának története tehát nemcsak az egyházi élethez, hanem Eger tudományos és oktatástörténetéhez is kapcsolódik.
A Szent Antal harang – a Minorita templom győri mestermunkája
A Dobó tér meghatározó épületének, a Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt Minorita templomnak is különleges harangtörténete van.
A templom egyetlen megmaradt harangját 1834-ben készítette Győrben Joannes Mendl, magyar nevén Mendl János.
A harang tömege körülbelül 1882 kilogramm, alsó átmérője 150 centiméter. A felirata latinul őrzi a készítés helyét és évét: „FUDIT ME IAURINI JOANNES MENDL ANNO 1834”, vagyis Győrben öntött engem Joannes Mendl 1834-ben.
A harang palástján több szent ábrázolása látható. Megtalálható rajta a névadó Szent Antal, továbbá Szent Donát, Szent Ferenc, Szűz Mária és az angyali üdvözlet jelenete is.
Az eredeti templomi harangállomány ennél jóval nagyobb volt: a történeti leírások szerint négy harang tartozott hozzá. A többi három harangot az első világháború idején hadi célokra elvitték, és nem öntötték újra.
A megmaradt Antal-harang különlegessége, hogy az Egri Értéktár szerint a Dunától keletre fekvő országrész egyetlen fennmaradt, Mendl János által készített harangja.
A 2014-es harangleírás már beszámolt arról, hogy a harangot ismét megszólaltatták, és délben, valamint a szentmisékre hívogatva hallható volt.
A Rákóczi harang – a fejedelem emlékét őrző egri harang
Az egri Nagyboldogasszony-plébániatemplom, az egykori ferences, közismert nevén Barátok templomának harangja különleges történelmi emléket őriz.
A Rákóczi harang Eger egyetlen olyan harangja, amely II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez kapcsolódik. A kapcsolatot maga a harang felirata is megörökítette.
A harang történetében az egri harangöntő mesterek munkája is megjelenik. Az Egri Értéktár Bernecker Mátyást nevezi meg készítőjeként.
A harang 1840-ben készült, alsó átmérője 129 centiméter. A korábbi harangtörténeti kutatások szerint elődjét Jüstel József már 1773-ban újraöntötte, majd a későbbi harangot Bernecker Mátyás készítette el.
Ez a történet jól mutatja, hogy az egri harangöntő műhelyek nemzedékeken keresztül működtek, és a mesterek munkája a város templomainak felszerelésében is meghatározó volt.
A Rákóczi harang nemcsak egy templom megmaradt harangja, hanem egy olyan helyi emlék, amelynek felirata egy történelmi személyiség nevét is továbbörökítette.
A Szent Miklós harang – Eger legrégebbi, ma is működő harangja
Az egri Rác templom, vagyis a görögkeleti szerb templom tornyában található Szent Miklós harang a város egyik legkülönlegesebb történelmi emléke.
1720-ban készült Bécsben, Johann Baptist Dival harangöntő műhelyében. Ez Eger ma is használatban lévő legrégebbi harangja.
A harang alsó átmérője mindössze 52 centiméter. A nagyobb harangokhoz képest szerény méretű, történeti jelentősége azonban annál nagyobb.
Különösen értékes, hogy eredeti fa felfüggesztése is fennmaradt. A 2014-es harangkutatói leírás szerint kézzel szólaltatható meg.
A harang történetét 2020 decemberében az Egri Magazin is bemutatta Kerékgyártó József harang- és helytörténet-kutató segítségével. Az írás már akkor is a város legrégebbi, máig működő harangjaként ismertette.
A Szent Miklós harang több mint három évszázadot élt át. Megőrizte a XVIII. századi harangöntés technikai emlékét, és ma is a Rác templom történetének egyik legfontosabb tárgyi öröksége.
Eger egykori harangöntő városa
A hat harang történetéből egy másik fontos helytörténeti fejezet is kirajzolódik: Eger egykor jelentős harangöntő központ volt.
A török uralom megszűnése után újjáépülő templomoknak új harangokra volt szükségük. A kezdeti időszakban más városokból hozatták a hangszereket, később azonban Egerben is megjelentek a harangöntő mesterek.
1736-ban Balthasar Rais vándor harangöntő telepedett le a városban. Műhelyét a Valide Szultána fürdőben rendezte be, ahol az egykori fürdő fűtőkemencéjét alakította át öntésre alkalmas kemencévé.
Őt további mesterek követték. A XVIII–XIX. században több harangöntő család és műhely működött Egerben, köztük a Jüstel család és Bernecker Mátyás műhelye.
A mesterség emlékét ma is őrzi a Harangöntő utca neve. Az 1788-as városi összeírásban már ezen a néven szerepelt az utca, amely a Knézich Károly és a Dobó István utcát köti össze.
Az egyik ház egykor harangöntők lakóhelye és műhelye volt. A harangöntés mesterségét ábrázoló domborművek is készültek az épület homlokzatára, ezek ma a Dobó István Vármúzeumban találhatók.
Az egri harangöntés története tehát nemcsak a templomtornyokban, hanem a város utcáiban és múzeumi gyűjteményeiben is tovább él.
Amikor Eger harangjai felelgetnek egymásnak
A harangokhoz nemcsak történeti adatok, hanem régi egri hagyományok is kapcsolódnak.
A Szürke nénék, vagyis a Szent Vince-rendi irgalmas nővérek körében fennmaradt egy különleges mondóka, amely az egri templomok harangjainak egymásra felelő hangját idézi fel.
A hagyomány szerint a Líceum harangja azt mondja: „Kincs, kincs, kincs”, a Barátok templomáé pedig: „Nincs, nincs, nincs”. A Minorita templom harangja így felel: „De jó volna, hogyha volna”, a Servitáké pedig: „Hogy is volna, hogyha volna”.
A többi templom harangjához is saját mondatot társítottak. A Bazilika harangjainak felelete a hagyomány szerint: „Úgy van, úgy van”.
Ez a harangvers nem történeti feljegyzés, hanem a város egykori szájhagyományának kedves emléke. Mégis sokat elárul arról, hogyan éltek együtt az egri emberek a templomok harangjaival, és miként vált a harangszó a városi mindennapok részévé.
Az egri harangok története így jóval több hat régi bronzharang bemutatásánál. Megőrizték a mesterek nevét, a templomok múltját, a háborúk veszteségeit, a helyi közösségek emlékeit és egy olyan iparág hagyományát, amely egykor Eger városában is virágzott.
Ha megszólalnak a templomtornyok harangjai, évszázadok története szólal meg velük együtt.
Források
https://mindenamieger.blogspot.com/2019/06/a-bazilika-harangjai.html
https://mindenamieger.blogspot.com/2025/06/az-egri-harangontok.html
https://mindenamieger.blogspot.com/2025/06/hallotta-mar-hogy-felelgetnek-egymasnak.html
https://eger.hu/public/uploads/ertektar-fuzet-20190128-lq_5c4eb0919542b.pdf
https://www.egrinapok.hu/2014/04/01/ezeket-a-harangokat-halljuk-egerben/
https://www.bazilikaeger.hu/bazilika/tortenete/harangok
https://eger.hu/public/uploads/egri-magazin-2020-12_6009a61011f79.pdf
https://egrilokalpatriotak.hu/wp-content/uploads/2022/01/ele_setak3_web.pdf
https://lexikon.katolikus.hu/E/Eger.html
Borítókép: Az egri Bazilika tornya. Fotó: Szinok Gábor, 2026.