Heves megye déli részén, a Tisza közelében található Pély, amelynek múltját évszázadokon át a folyó közelsége, az áradások, a földművelés és a történelmi változások alakították. A település már az Árpád-korban létezett, környéke pedig ma is számos természeti és épített értéket őriz.
A régi tiszai vízivilág emlékei, az ország egyik korai belvízátemelő szivattyútelepe, az 1200 hektáros védett szikes puszta és a Pélyi Madárrezervátum egyaránt különleges helyet adnak a falunak Heves megye történeti és természeti térképén.
Pélyről korábban is írtunk a Minden, ami Eger blogon. A 2025. június 9-én megjelent településbemutatóban már bemutattuk a község történetét, földrajzi helyzetét és legfontosabb nevezetességeit. Ezúttal a régi történetek mellett a természeti értékekre és a legújabb élőhelyvédelmi tervekre helyezzük a hangsúlyt.
Peel – a település története az Árpád-korig nyúlik vissza
Pély első írásos említése 1234-ből származik, amikor Peel néven szerepelt az oklevelekben. Kezdetben királyi várbirtok volt, a hevesi várhoz tartozott. II. András király az Aba nemzetségből származó Demeternek adományozta.
A tatárjárás idején a falu elpusztult. A későbbi évszázadokban a Nekcsey, majd a Kompolthy család birtokába került. Zsigmond király 1403-ban Kompolthi Istvánnak adományozta.
A 16. században Losonczy István, Wesselényi Pál és Deák János neve is megjelent a birtokosok között. A török hódoltság idején a település többször elnéptelenedett. A 18. században a Nyáry család vált meghatározó birtokossá, később pedig többek között az Orczy, Szapáry és Esterházy családok is rendelkeztek itt birtokkal.
A falu történetét természeti csapások is alakították: 1869-ben tűzvész, 1888-ban súlyos árvíz pusztított.
A Csörsz-árok nyomvonala Pély határában
A község északi külterületének egyik érdekes történelmi emléke a Csörsz-árok nyomvonala.
A földsáncrendszer a római korban, a szarmatákhoz kapcsolódóan épült ki, és a Dunától a Tiszáig húzódó, több szakaszból álló védelmi és határjellegű építményrendszer része volt.
A Csörsz-árok a Kárpát-medence egyik jelentős régészeti tájképi emléke. Több száz kilométeren keresztül követhető nyomai az Alföld különböző területein húzódnak.
Pély és környéke tehát nemcsak a középkori településtörténet, hanem az ókori tájalakítás emlékeit is őrzi.
Amikor a Tisza elöntötte a vidéket
Pély múltjának megértéséhez fontos ismerni a Tisza egykori természetes vízrendszerét.
A folyószabályozás előtt a Tisza ártere jóval nagyobb területet foglalt el, mint napjainkban. Az áradások idején víz borította a mélyebben fekvő területeket, mocsarak, holtágak és időszakos vízállások alakultak ki.
A folyószabályozás és a belvízelvezető csatornák kiépítése alapvetően változtatta meg a tájat. Az egykori mocsárvilág jelentős része eltűnt, helyét többek között szikes gyepek vették át.
A vízrendezés egyik különösen értékes emléke a Sajfoki zsilip és a hozzá kapcsolódó szivattyútelep.
Sajfok – az első magyar belvízátemelő szivattyútelep emléke
Pély környékének egyik legérdekesebb műszaki-ipartörténeti emléke a Sajfoki belvízátemelő szivattyútelep.
A Sajfoki zsilip 1862-ben épült. A szivattyútelepet 1878-ban helyezték üzembe, eredetileg Angliából származó gőzszivattyúval. Egy évvel később már magyar gyártmányú gépekkel egészítették ki.
A beruházás a Tisza menti vízrendezés fontos állomása volt. A töltések megépítése ugyan védelmet adott az árvizek ellen, de a folyó magas vízállása idején a csatornákban összegyűlt belvizet nem lehetett egyszerűen a folyóba vezetni. Erre jelentett megoldást a gépi vízátemelés.
A telep a magyar vízügy történetének értékes műszaki emléke. A régi gőzgépek és a hozzájuk kapcsolódó megoldások jól szemléltetik, milyen jelentős változást hozott a gépesítés a Tisza menti vízrendezésben.
A pélyi szikes – 1200 hektárnyi különleges természeti érték
Pély északi külterületének jelentős része a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozik.
Az egykori mocsaras területek helyén kialakult szikes puszta 1978-ban kapott természetvédelmi oltalmat. Területe mintegy 1200 hektár.
A szikesek különleges élőhelyek. A talaj magas sótartalma miatt csak az ehhez alkalmazkodott növényfajok képesek megtelepedni rajtuk. A növényzet jellegzetes képviselői között megtalálható a sziki sóvirág, valamint több, a szikes gyepekre jellemző fű- és sásféle.
A táj évszakonként változtatja megjelenését. Tavasszal és nyár elején zöldebb, később vöröses, majd sárgás árnyalatok jelennek meg. A talaj felszínén helyenként a sókivirágzás világos foltjai is megfigyelhetők.
A terület madárvilága különösen értékes. Kék vércsék, ugartyúkok, bíbicek és különböző pacsirtafajok is kötődnek ehhez az élőhelyhez.
A Pélyi Madárrezervátum és a Patkós-holtág
A község másik jelentős természetvédelmi területe a Tisza hullámterében fekvő Pélyi Madárrezervátum, amely a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része.
Itt még felismerhető a folyó egykori természetes vízivilágának több jellegzetessége. Ártéri fűz- és nyárerdők, nedves rétek, mocsárrétek és holtágak alkotják az élőhelyek változatos rendszerét.
A madárvonulás idején fekete gólyák, szürke gémek, kócsagok és kanalasgémek is megfigyelhetők. Télen a rétisas felbukkanása is különleges természeti esemény lehet.
A rezervátum egyik fontos élőhelye a Patkós-holtág. A holtág a Közép-Tisza egyik természetes úton lefűződött hullámtéri holtága. Jelentős szerepet tölt be az őshonos halfajok életében is.
A késő tavaszi és nyár eleji áradások idején a környező mocsárrétek fontos halívóhelyekké válnak. Apadáskor a halak a holtágba, illetve a Tiszába húzódnak vissza. A holtág tehát nem csupán tájképi érték, hanem a folyó természetes halállományának fenntartásában is szerepet játszó élőhely.
Új élőhelyfejlesztés a Patkós-holtágnál – 2026
Pély természeti értékeinek megőrzése napjainkban is fontos feladat. Ennek egyik konkrét példája a Pélyi Madárrezervátum élőhelyfejlesztési projektje.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2024. december 19-én írta alá a projekthez kapcsolódó támogatási okiratot. A megvalósítás tervezett időszaka 2024. december 19. és 2029. december 31. közé esik.
A 2026 júniusában közzétett előzetes vizsgálati dokumentáció részletesen bemutatja a Patkós-holtág és a hozzá kapcsolódó kubikgödrök tervezett helyreállítását.
A beavatkozások mintegy 5,5 hektáros területet érintenek Pély külterületén.
A fejlesztés főbb elemei:
A kubikgödrök vízmegtartó képességének javítása.
A holtág és a kubikgödrök közötti vízkapcsolat helyreállítása.
Vízvisszatartó és vízkormányzó műtárgy kialakítása.
A vízvesztést okozó vízmosások lezárása.
Kisebb szigetek és változatosabb vízi élőhelyek kialakítása.
Az inváziós növényfajok visszaszorítása.
Őshonos fehér fűz telepítése a vízparti erdőállomány természetességének javítására.
A cél, hogy a holtág és a kapcsolódó vizes élőhelyek hosszabb ideig őrizzék meg vizüket, így a nyári kiszáradás kevésbé veszélyeztesse az itt élő védett fajokat.
Két országosan ismert művész is Pély szülötte
Pély neve a magyar kulturális élet két ismert személyiségének életrajzában is szerepel.
november 23-án itt született Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze, háromszoros Kossuth-díjas színművész, a magyar színház- és filmművészet egyik meghatározó alakja.
Szintén Pélyen született Koncz Zsuzsa, 1946. március 7-én. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekesnő a magyar könnyűzene egyik legismertebb előadója lett.
Két különböző művészeti pálya, két országosan ismert név, amelyek közös kiindulópontja ez a Heves megyei település.
Pély épített öröksége: a Szent Demeter-templom
A község központjának meghatározó épülete a római katolikus Szent Demeter-templom.
Az eredeti templom 1764-ben épült. Többször felújították és átalakították, mai formáját az 1912–1913-as átépítés során nyerte el. Különlegessége, hogy a korábbi szentélyt az új épület mellékhajójaként használták fel. Így alakult ki a kereszthajós, oldaltornyos épület, amely barokk részleteket is őriz.
A település történelmi emlékei közé tartozik a Nepomuki Szent János-szobor is, amely a 18. század végén készült.
Pély és a dél-hevesi puszták mai kapcsolata
Pély környékének természetvédelmi értékei nem csupán a madarakban és a növényvilágban mutatkoznak meg. A hagyományos legeltetésnek is fontos szerepe van a gyepek fenntartásában.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság dél-hevesi területein magyar szürkemarhákat is tartanak, amelyek legeltetésükkel segítik a természetvédelmi szempontból értékes gyepek kezelését.
A témáról a Minden, ami Eger blogon is megjelent egy részletes írás:
A magyar szürkemarha nemzeti kincs – Heves megyében a természetvédelemben is fontos szerepet kap
Mit érdemes megnézni Pély környékén?
A település és környéke elsősorban azoknak lehet érdekes, akik szeretik a természetközeli kirándulásokat, a helytörténetet és a különleges alföldi tájakat.
Érdemes megismerni:
A pélyi szikes természetvédelmi területét.
A Tisza töltésének környékét.
A Pélyi Madárrezervátum térségét.
A Patkós-holtág környékét, a természetvédelmi korlátozások figyelembevételével.
A Sajfoki zsilip és szivattyútelep vízügyi emlékeit.
A Szent Demeter-templomot.
A Csörsz-árok Pély északi határában húzódó nyomvonalát.
Fontos, hogy a madárrezervátum egyes részei csak engedéllyel látogathatók. A természetvédelmi előírások betartása különösen fontos a költési és vonulási időszakban.
Pély története jól példázza, hogyan alakította át az ember és a természet évszázadokon keresztül az Alföld arculatát. A régi mocsárvilág helyén szikes puszták alakultak ki, a folyószabályozás műszaki emlékei fennmaradtak, a Tisza árterében pedig ma is olyan élőhelyek találhatók, amelyek megőrzése kiemelt természetvédelmi feladat.
Források
Minden, ami Eger – Pély község Heves megyében, a Hevesi járásban (2025. június 9.)
Minden, ami Eger – A magyar szürkemarha nemzeti kincs (2026. szeptember)
Pély község – hivatalos települési honlap
Hortobágyi Nemzeti Park – A Pélyi Madárrezervátumban érték tetten az orvhorgászokat
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság – 2024. évi szakmai beszámoló
Honismeret folyóirat – 1995/4. szám
HEOL – Londonból hoztak gépet, hogy átemeljék a belvizet
Borítókép: Pély településképe és a környező dél-hevesi táj. - YouTube
