Kenyértésztával jó dolgozni. A maga egyszerűségében hihetetlenül gazdag matéria, nagyon variábilis, és ha ügyesek vagyunk, akkor igen sokféle étel készíthető belőle.
A kenyértészta alapesetben nem tartalmaz mást, mint élesztőt, lisztet, vizet és picinyke sót. Az alapösszetételt azonban igen sokféleképp variálhatjuk. Élesztőből dolgozhatunk szárított vagy friss élesztővel, de a gyakorlottabbak készíthetik öregtésztával vagy kovásszal is a kenyeret. Az összeállított tésztát gazdagíthatjuk fűszerekkel, adhatunk hozzá bármilyen zsiradékot - kezdve a libazsírtól, át a vajon, egészen az olívaolajig.
A tésztába tehetünk pirított olajos magvakat, dinsztelt hagymát, szalonnapörcöt, túrót, sajtot, apróra vágott olajbogyót, a listának csak a képzelet és a józan ész szab határokat.
Kis baguette-ek is készülhetnek, szendvicsnek ideálisak
A tésztából formázhatunk kenyeret, készíthetünk hosszabb, baguette-et idéző rudakat, sodorhatjuk zsemlének, vagy egy tepsi aljára is fektethetjük.
Ha csak fűszerek kerülnek rá, kenyérként fogyaszthatjuk, ha megpakoljuk, akkor önálló étel is lehet
Az így kapott felületet megpakolhatjuk bármivel. Az utóbbi években nálunk is reneszánszát éli a kenyértészta alapokon nyugvó töki pompos, alias langalló - vagy lánykori nevén kenyérlángos. Hirtelen jött karrierje nem is csoda, hiszen a magyaros, gazdag feltétje miatt hamar megkedvelték a fesztiválok vendégei, és különféle variációi az internetet is elárasztották.
A langalló kicsit olyan, mint a szicíliai pizza, a sfincione. A dél-olaszoknál ez az étel egyfajta szendvicsként funkcionál. A szegénység adta kreativitásnak köszönhetően a kenyértésztát megpakolják mindazzal, ami van, majd összesütik. A sfincionéra gyakorta kerül pecorino sajt és szardella. Ugyanez a képlet igaz a mi lángosunkra is, bármivel pakoljuk meg, a lényege, hogy laktató legyen. Épp ezért a legtöbb esetben a tejfölös alapon jó sok húsos szalonna található, amit egy kis hagymával megbolondítanak, és nem kevés sajttal gratiníroznak.
Ehhez hasonlatos az elzásziak kenyérlángosa, ahol a vékonyra nyújtott kenyértésztára túró és szalonna kerül, de gyakorta készítik édes változatban is, amikor a tésztát tejszínnel megkenik, fahéjjal és almaszeletekkel megszórják, majd az egészet meghintik cukorral.
Tarte flambée vagy Flammeküeche, az elzásziak kenyérlángosa
Az olívaolajjal gazdagított kenyértésztából a pizzán kívül kerekedhet focaccia (ejtsd: fokáccsá), vagy francia megfelelőjeként fougasse (ejtsd: fugássz) is, vagy egyszerűen kisodorhatjuk grissininek. A focacciát a legtöbb esetben rozmaringgal vagy más zöldfűszerrel ízesítik, sóval hintik, esetleg egy kevés olívabogyóval dekorálják. Ezen felül gyúrható a tésztába aszalt paradicsom, fokhagyma, dinsztelt lilahagyma, sőt a tetejére akár néhány szeletnyi sajt is kerülhet. A focaccia toszkán megfelelője a schiacciata, amit gyakorta gazdagítanak szőlővel és hintenek meg cukorral.
Paradicsomos focaccia
Az Európát uraló kelt tésztás lapos kenyereink őse feltételezhetően az ókori rómaiak által készített panis focacius. Ez a lepény nem csak Itáliában vált elterjedtté, hanem a Birodalom határain belül található vidékeken is megvetette a lábát. Így lehet, hogy Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban is mind-mind megtalálhatóak az utódai.
A szintén kenyértésztából készített grissini kedvelt rágcsálnivaló az olaszoknál. A vékonyra sodort, ropogósra sütött rudakat borozáshoz kínálhatjuk, de akár szendvicset is csinálhatunk belőle, ha néhány vékonyra szelt sonkába vagy mortadellába öltöztetjük.
Sonkába bújt grissinik várják a vendégeket
Tulajdonképp a fentiekkel egy kategóriába sorolható a calzone és a stromboli is. A calzone esetében a pizzaformára húzott kenyértésztát félig megtöltjük, majd ráhajtjuk a töltelékre a tészta másik felét, ezután alaposan összeillesztjük a széleket, és így sütjük ki. A strombolinál a tészta teljes felületére kerül feltét, majd - mint egy palacsintát – feltekerjük, és így kerül kisütésre.
Calzone, a töltött pizza
Ezeknél a kenyértésztáknál érdemes jó előre bemelegített, legalább 230-250 fokos sütőbe tenni a kész műveinket, így lesz igazán ropogós, de belül mégis puha a tészta. A sütési idő a magas hőfoknak köszönhetően nem túl hosszú, ha bizonytalanok vagyunk benne, hogy jól átsült-e már a tésztánk, akkor érdemes óvatosan megemelni a kenyérlángosainkat, és megnézni, hogy a tészta alja megszínesedett-e már. Ha nem csak a feltétek kezdtek el szép színt ölteni, hanem a tészta egésze (az alját is beleértve) megszínesedett, akkor késznek nyilváníthatjuk, és kivehetjük a sütőből.
Pizzatészta, avagy alaptészta
Hozzávalók:
37,5 dkg finomliszt
7 g szárított élesztő
1 evőkanál olívaolaj
1 kávéskanál cukor
2 csipet só
2,5 dl meleg víz
37,5 dkg finomliszt
7 g szárított élesztő
1 evőkanál olívaolaj
1 kávéskanál cukor
2 csipet só
2,5 dl meleg víz
Elkészítés: A tésztát alaposan átgyúrom, majd egy kelesztőtálba vagy bármilyen nagyobb edénybe teszem, konyharuhával lazán letakarom, és legalább 1 órára félreteszem.
A kész tésztából aztán készülhetnek vékonyra nyújtott pizzakorongok, kerekedhetnek vastagabb, kenyérnek való focacciák, vagy sodorhatunk belőle egy nagyobb kazalnyi grissinit.
Pizza vagy pompos? Nagy a rokonság: csak a feltét különbözik
WM
mindmegette.hu
Megjegyzés küldése