0
Urmánczy Nándor erdélyi politikus a trianoni tragédia után, 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat. Ennek eredményeként az 1930-as évek végére már 700 magyarországi településen állt az országzászló, a nemzet identitását és egységét jelképező nemzeti lobogó.

1933. június 20-án fordult Eger város képviselőtestületéhez dr. Erlach Sándor ügyvéd az országzászló felállításának indítványával. Korábban, Oláh Károly volt csendőrőrmester a megye alispánját kereste meg hasonló javaslattal.

A képviselőtestület június 23-án meg is hozta egyhangú lelkesedéssel határozatát a pénzügyi szakosztály és az állandó választmány javaslata alapján. A mérnöki ügyosztály számítása szerint kb. 3500 Pengő költséggel számoltak. A képviselőtestület Eger társadalma adakozásának függvényében fogja támogatni a megvalósítást.

Az Egri Polgári Asztaltársaság választmányából megalakult Országzászló Bizottság 1936. február 27-én fordult a polgármesterhez, kérve az országzászló helyének kijelölését. Korábban, a várba tervezett trianoni emlékkereszt helyett a város belterületén szeretnék felállítani az irredenta emlékművet. Javaslatukban a Líceum előtti tér sarka szerepelt. A 11 méter magas országzászló emlékmű tervét az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága 1936-ban fogadta el az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács átdolgozása után.


Az irat levéltári jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára V.73.a.
23. rsz. 1933:2909. sz.


BREZNAY IMRE - KARCZOS BÉLA: EGRI KÉPESKÖNYV. Eger, 1937. Egri Nyomda Rt. 72. p.

Eger város építészeti és szépítészeti szakosztálya az országzászló helyszínéül a Magyar Nemzeti Bank előtti teret javasolta, nem tartotta elfogadhatónak az Országzászló Bizottság javaslatát. Ez alapján hozta meg döntését Eger város képviselőtestülete 1936. április 25-én, a bank előtti parkban, a Káptalan utca tengelyében legyen az országzászló, és 300 Pengő támogatást szavazott meg arra az évre. A tervet gömöri Wagner József egri építész készítette. Az emlékmű felavatására 1936 Pünkösdjén impozáns ünnepség keretén belül került sor.


Az irat levéltári jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára V.73.a. 23. rsz. 1933:2909. sz.


BREZNAY IMRE - KARCZOS BÉLA: EGRI KÉPESKÖNYV. Eger, 1937. Egri Nyomda Rt. 72. p.

Az országzászló fenntartására 1938-ban évi 60 Pengő hozzájárulásról voksoltak a képviselők, ezt még 1944-ben is megkapta az Országzászló Bizottság.

Közzéteszi: Dr. Kovács Melinda
                főlevéltáros

hevesarchiv.hu

Megjegyzés küldése

 
Top