EGRI VÁR | Restaurátor-konzíliumot hívtak össze a héten az egri várba, ahol egyebek mellett a Hippolit-kapu feletti freskót vizsgálták a szakemberek.
A szakemberek egri látogatása során kiderült: a várban lévő Hippolit-kapu feletti, félezer éves szabadtéri freskó a végső pusztulás határán áll.
– Csoda, hogy még fent van, de ez a csoda nem tart örökké – mondták.
Bóna István festményrestaurátor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi docense közölte: a Dobó István Vármúzeum (DIV) munkatársai már régóta szeretnék rendbe hozatni a faliképet, ám a felhalmozódott műemléki problémák miatt nem volt erre lehetőség. Késlekedésre viszont már nincs idő. A helyszínt felállványozták a vizsgálódáshoz, hogy mielőbb elkészülhessen a szakvélemény, majd megkezdődhessen a restaurálás. Amint azt Berecz Mátyástól, a DIV igazgatójától megtudtuk, az önkormányzat máris felajánlotta segítségét, hogy mielőbb nekiláthassanak a munkának.
– Le kell választani a freskót, mivel már menthetetlen, és a helyére egy másolatot lenne célszerű készíteni – mondta lapunknak a restaurátor. – A járószintről nem is lehet látni, hogy mennyire rossz állapotban van a kép, ám amikor közelről megnézzük, márr egy apróbb érintésre leválik a festék az alapozással együtt. Reménytelen a helyszínen restaurálni, ezért is döntöttünk a leválasztás mellett. Az eredeti képet később fel lehetne használni kiállítás anyagaként, mivel csak így lehet megmenteni az utókornak. Ám addig is sürgős beavatkozásra van szükség, hogy a legveszélyeztetettebb részeket stabilizálni tudják. Heteken belül meg kell kezdeni a munkát. Egyébként a címer mellé az alkotó – akit sajnos nem ismerünk – gyönyörűen kimunkált angyalokat festett – magyarázta Bóna István.
A vizsgálódás során az is kiderült, hogy az 1500-as évek elején, Estei Hippolit püspöksége idején készült freskót már többször is megpróbálták javítani. Előkerült egy 1988-ban készült dokumentáció is, amelyben Törő Rozália festő-restaurátor számolt be az akkori állapotmentésről, de ezen kívül még volt pár beavatkozás. A Hippolit-kapu története amúgy igen kalandos…
– A kaput – a nevével ellentétben – nem Estei Hippolit püspöksége alatt építették, hanem jóval korábban – mesélte Nagy László régész. – A torony késő középkori eredetű, és a XV. század végén, XVI. század elején élt püspökről kapta a nevét, s a freskót is csak akkor festették fel. Azt is tudni lehet, hogy a Hippolit-kapu az 1540-es évekig a vár déli főkapuja volt, majd ezt Varkoch Tamás kapitánysága idején befalazták, s a helyét a Varkoch-kapu vette át. Tehát – és ez nagyon érdekes – a freskó az elkészülte után mindössze csak néhány évtizedig volt látható.
- A valamikori bejáratot aztán a XX. század második felében, az 1960-as években kibontották, és akkor került elő a közel félezer éves címer, a XVI. század leghíresebb, Egerben megmaradt képzőművészeti emléke – fogalmazott a DIV régésze.
Ehhez Bóna István azt tette hozzá, hogy valójában akkor, a hatvanas években kellett volna leszedni, mivel akkor még menthető lett volna szinte a teljes címerkép. Ám nem így történt, más döntés született, az akkori műemléki törvények szerint a helyén maradt. Ezért most a restaurátorokon a sor, hogy megmentsék ezt a freskót, amely nem csupán Eger, hanem az egész ország jelentős XVI. századi emléke.
Ki is volt pontosan Estei Hippolit püspök?
Az egyetlen egri egyházfő, akit a pápa e méltóságra emel, anélkül, hogy pap lett volna. H. Szilasi Ágotától, a DIV művészettörténészétől megtudtuk: Estei Hippolit (1479-1520) Ercole ferrarai herceg, Modena kormányzója és hercege, valamint Aragóniai Eleonóra hercegnő gyermeke volt. Az Este dinasztia az egyik legősibb itáliai család. Hippolit anyja Hunyadi Mátyás király hitvesének, Beatrixnek volt a testvére. Hippolitot éppen e kapcsolatai révén nevezték ki először az esztergomi egyházmegye, majd az egri püspökség élére (ez utóbbit egyébként teljesen elhanyagolta). Magyarország történetének az a korszaka volt ez, amikor az olaszok térfoglalása a tetőpontját érte el.
heol.hu
A szakemberek egri látogatása során kiderült: a várban lévő Hippolit-kapu feletti, félezer éves szabadtéri freskó a végső pusztulás határán áll.
– Csoda, hogy még fent van, de ez a csoda nem tart örökké – mondták.
Bóna István festményrestaurátor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi docense közölte: a Dobó István Vármúzeum (DIV) munkatársai már régóta szeretnék rendbe hozatni a faliképet, ám a felhalmozódott műemléki problémák miatt nem volt erre lehetőség. Késlekedésre viszont már nincs idő. A helyszínt felállványozták a vizsgálódáshoz, hogy mielőbb elkészülhessen a szakvélemény, majd megkezdődhessen a restaurálás. Amint azt Berecz Mátyástól, a DIV igazgatójától megtudtuk, az önkormányzat máris felajánlotta segítségét, hogy mielőbb nekiláthassanak a munkának.
– Le kell választani a freskót, mivel már menthetetlen, és a helyére egy másolatot lenne célszerű készíteni – mondta lapunknak a restaurátor. – A járószintről nem is lehet látni, hogy mennyire rossz állapotban van a kép, ám amikor közelről megnézzük, márr egy apróbb érintésre leválik a festék az alapozással együtt. Reménytelen a helyszínen restaurálni, ezért is döntöttünk a leválasztás mellett. Az eredeti képet később fel lehetne használni kiállítás anyagaként, mivel csak így lehet megmenteni az utókornak. Ám addig is sürgős beavatkozásra van szükség, hogy a legveszélyeztetettebb részeket stabilizálni tudják. Heteken belül meg kell kezdeni a munkát. Egyébként a címer mellé az alkotó – akit sajnos nem ismerünk – gyönyörűen kimunkált angyalokat festett – magyarázta Bóna István.
 |
Nagy László régész a nevezetes Hippolit-freskónál.
A szalemberek a több mint ötszáz éves faliképet szeretnék megmenteni
az utókornak. Fotó: Lénárt Márton
|
A vizsgálódás során az is kiderült, hogy az 1500-as évek elején, Estei Hippolit püspöksége idején készült freskót már többször is megpróbálták javítani. Előkerült egy 1988-ban készült dokumentáció is, amelyben Törő Rozália festő-restaurátor számolt be az akkori állapotmentésről, de ezen kívül még volt pár beavatkozás. A Hippolit-kapu története amúgy igen kalandos…
– A kaput – a nevével ellentétben – nem Estei Hippolit püspöksége alatt építették, hanem jóval korábban – mesélte Nagy László régész. – A torony késő középkori eredetű, és a XV. század végén, XVI. század elején élt püspökről kapta a nevét, s a freskót is csak akkor festették fel. Azt is tudni lehet, hogy a Hippolit-kapu az 1540-es évekig a vár déli főkapuja volt, majd ezt Varkoch Tamás kapitánysága idején befalazták, s a helyét a Varkoch-kapu vette át. Tehát – és ez nagyon érdekes – a freskó az elkészülte után mindössze csak néhány évtizedig volt látható.
- A valamikori bejáratot aztán a XX. század második felében, az 1960-as években kibontották, és akkor került elő a közel félezer éves címer, a XVI. század leghíresebb, Egerben megmaradt képzőművészeti emléke – fogalmazott a DIV régésze.
Ehhez Bóna István azt tette hozzá, hogy valójában akkor, a hatvanas években kellett volna leszedni, mivel akkor még menthető lett volna szinte a teljes címerkép. Ám nem így történt, más döntés született, az akkori műemléki törvények szerint a helyén maradt. Ezért most a restaurátorokon a sor, hogy megmentsék ezt a freskót, amely nem csupán Eger, hanem az egész ország jelentős XVI. századi emléke.
Ki is volt pontosan Estei Hippolit püspök?
Az egyetlen egri egyházfő, akit a pápa e méltóságra emel, anélkül, hogy pap lett volna. H. Szilasi Ágotától, a DIV művészettörténészétől megtudtuk: Estei Hippolit (1479-1520) Ercole ferrarai herceg, Modena kormányzója és hercege, valamint Aragóniai Eleonóra hercegnő gyermeke volt. Az Este dinasztia az egyik legősibb itáliai család. Hippolit anyja Hunyadi Mátyás király hitvesének, Beatrixnek volt a testvére. Hippolitot éppen e kapcsolatai révén nevezték ki először az esztergomi egyházmegye, majd az egri püspökség élére (ez utóbbit egyébként teljesen elhanyagolta). Magyarország történetének az a korszaka volt ez, amikor az olaszok térfoglalása a tetőpontját érte el.
heol.hu
Megjegyzés küldése