A tér elnevezésének története
A Dobó István tér Eger legnagyobb tere, amely a város szívében található. Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik. Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.
Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.
A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.
A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.
Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.
A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.
A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében hamarosan sor kerül a tér revitalizációjára.
.jpg)
Dobó István életrajza
Látnivalók
Dobó István szoborcsoport
Balogh János főhadnagy már 1882-ben Eger polgármesteréhez intézett levelében kezdeményezte az 1552. évi diadal emlékére a Dobó szobor felállítását. Bár a képviselőtestület elfogadta a javaslatot és bizottságot állított fel a megvalósítás érdekében, az még váratott magára. 1901-ben Gárdonyi Géza felhívására egri és országos adakozás indult a szobor létrehozása érdekében. Stróbl Alajos 1905-ben fogadta el a felkérést a szobor elkészítésére. Az elkészült alkotás a tér vár felé eső végében lett elhelyezve. Az avató ünnepségére 1907. augusztus 18-án került sor. A kivont kardú Dobó Istvánt, a térdre ereszkedve követ dobó egri nőt, s a kardját épp kirántani készülő Mekcseyt ábrázoló szoborcsoport, hátterében a várral, a város jelképévé vált.
Végvári vitézek szoborkompozíció
A magyar vitézek és a török lovas küzdelmét ábrázoló szoborkompozíció tervével az alkotó Kisfaludi Strobl Zsigmond (Stróbl Alajos tanítványa) már 1930-ban készen volt, de megvalósítására csak később került sor. Az eredetileg máshová tervezett alkotás végül 1967 szeptemberében a Dobó tér délnyugati sarkába, a Városháza előtti részre került. A közelmúltban a Dobó tér felújítási tervei kapcsán éles vita alakult ki a szobor további sorsát illetően, mivel az a szakértők szerint megbontja a tér egyensúlyát, illetve „elzárja” a Városházát a tértől, ezért célszerű lenne máshová áthelyezni. A szobor jelenlegi helyén maradása érdekében civil kezdeményezésre aláírásgyűjtés indult.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 1.
Forst-ház
Egyemeletes, U alaprajzú barokk épület, amely két utcára, illetve a Dobó térre néz. Udvari homlokzata árkádos, az emeleten oszlopokkal. Forst Antal üveges fia, Forst Ignác 1774-1777 között Povolni János építésszel építtette át apja házát, amely eredetileg három ház volt. A tér felőli rész 1887-től a Dálnoky család tulajdona. 1919-ben Szocialista Könyvkereskedés működött a házban. 1952-től az állam tulajdonába került. Napjainkban a földszinten vendéglátó egység és üzlethelyiségek, a felső szinteken lakások találhatók.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 1.
Centrum Áruház
Az áruház helyén Nyizsnyay Gusztáv zeneszerző, dalköltő (1829-1822) szülőháza állt. Ebben kapott később helyet az ún. Hangya Szövetkezet. (A II. világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak ezek a szövetkezetek, amelyek többek között a vidéki áruellátásban, a kisparaszti árutermelés fellendítésében, a tejtermékek könnyebb értékesítésében kaptak fontos szerepet.) A régi épületet 1969-ben lebontották és 1971-ben megkezdődött a Centrum Áruház építése. Az „Állami Áruház” a Centrum, majd a Skála nevet viselte. 2010-ben részben felújították az épületet, napjainkban a Centrum Exclusive Divatház Kft. üzemelteti az üzletet.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 1/B.
Najmájer-ház
Egyemeletes, szabálytalan U alakú sarokház, amely két épületből épült össze. A Dobó térre néző házat Najmájer Ignác vaskereskedő építtette Povolni János építésszel az 1774-ben leégett ház helyén. Az 1970-es években az épületet teljesen átalakították, majd az 1980-as években a szomszédos üzlethez csatolták. Jelenleg a földszinten üzlethelyiségek, az emeleten lakások vannak.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 2.
Városháza
Megépítése előtt ennek helyén állt a régi városháza, amely az 1827. augusztus 26-i nagy tűzvészkor leégett. 1898 májusában Benedek Béla budapesti műépítészre bízták a régi épület teljes elbontását, aki ennek helyébe 1900 januárjára felépítette az új, eklektikus stílusú városházát. Az épület azóta a város közigazgatásának központja. Jelenleg Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának ad otthont.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 4.
Volt Minorita templom, ma Szent Antal plébániatemplom
A korábbi patakparti, árvizektől megrongált kis templomuk helyett a Városháza melletti, patak felé eső telken, melyet egy ittmaradt és átkeresztelkedett török, Noszvaj Ferenc (Noszvaj község földesura) hagyott a rendre, a minoriták 1758-ban új templomot kezdtek építeni. Alapkövét Barkóczy püspök tette le. A 9 évig készülő templom, melyet csak a berendezés elkészülte után, 1773-ban szenteltek fel, a magyar barokk építészet egyik gyöngyszeme. Építésze – akinek kiléte sokáig vitatott volt a hiteles adatok híján - Kilian Ignaz Dietzenhoffer prágai építész mester. A monumentális, homlokzati részen jellegzetesen kidomboruló, kéttornyos épület belseje is mesteri kialakítású. Különlegesen gazdag berendezése a város polgárai és a megye földesurai adakozásának köszönhető. A főoltárkép Kracker János Lukács munkája.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 6.
Minorita rendház
A Minorita templom északi oldalához közvetlenül csatlakozó épület. A kutatások megállapították, hogy a rendház helyén korábban egy kisebb templom állhatott. Az U alaprajzú, egyszerű homlokzatú, háromemeletes épületet, amely legnagyobb részét Nietschmann János építőmester építette 1773-1775 között, többször átalakították. A harmadik emelete a 19. században épült. Jelenleg a Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiuma működik benne.
Híd
A város hídon túli része 1807-ig Borsod vármegyéhez tartozott, s aki át akart kelni, vámot kellett fizetnie a híd bal oldali sarkánál álló vámházban. Napjainkban a Dobó István tér patakon túli részét (nem hivatalosan!) „Kis Dobó térnek” nevezik. Az 1710-es években a palló-átjáró helyett kényelmes fahidat építettek itt a patak fölé. 1731-ben a fahíd helyett a város felépíttette a hatalmas szerkezetű, boltozatos, szentek szobraival feldíszített ún. Minoriták hídját, melyet Giovanni Baptista Carlone kiváló olasz építőmester készített. Az 1878. évi nagy árvíz úgy megrongálta, hogy le kellett bontani. A később felépült vashidat a második világháborúban robbantották fel. A ma látható híd 1948-ban épült.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 9. (Kis Dobó tér)
Kuczora-ház
Ötszög alaprajzú, belső udvarral rendelkező, egyemeletes épület. Udvarán függőfolyosó van, monogramos, évszámos korláttal (1833, illetve 1860 körül). 1907-1950 között a Kuczora család örököseié volt. Tetőterét beépítették, udvarán keresztül átjárás van a Szúnyog-közre.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 11. (Kis Dobó tér)
Szenátor-ház
Trapéz alakú, háromhomlokzatos, egyemeletes, manzárdtetős épület. 1727-1815 között Boldogi György felcser és örökösei tulajdonában volt, aki kialakította mai formáját. Később Szvetics András városi szenátor tulajdona, akiről a nevét kapta. Napjainkban ebben az épületben működik Eger egyik kedvelt étterme és szállodája, a Hotel Senátor-Ház.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 13. (Kis Dobó tér)
Panakoszta-ház (Farkas Ferenc Zeneiskola)
Trapéz alakú, egyemeletes, három utcára néző épület, amely két ház összeépítéséből alakult ki a 18. század elején, később többször átalakították. 1791-1879 között a Thury, Vasváry és Panakoszta rokonság tulajdonában volt. Az épületben jelenleg a Farkas Ferenc Zeneiskola működik.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 13. (Kis Dobó tér)
Ruzsin-Offenbacher-ház (Offi-ház)
Későbarokk stílusú, háromhomlokzatos sarokház. Mestere feltehetően Povolni János. A Dobó tér felőli homlokzatát szoborfülke díszíti, benne Nepomuki Szent János szobra. 1960-ig a Ruzsin, majd az Offenbacher család tulajdonában volt. Udvarát és tetőterét 1996-ban beépítették. Az épületben működő Offi Ház Hotelt és az Arany Oroszlán éttermet jelenleg is az Offenbacher család leszármazottai üzemeltetik.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Forrás
Irodalom
4,5 milliárdból teljesen átépítik az egri belvárost [elektronikus dokumentum]
Babucs Zoltán – Maruzs Roland: Ahol a hősök születnek: Az egri magyar királyi "Dobó István" 14. honvéd gyalogezred története. Bp., 2007
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
Balogh György: Eger története. Eger, 1954
Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
Dobó tér és Dobó István szobra [elektronikus dokumentum]
Gerő László: Eger. Eger, Bp, 1954
Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007.
Létrehozzák a Hangya fogyasztási szövetkezetet [elektronikus dokumentum]
Milyen lesz a Dobó tér? [elektronikus dokumentum]
Műemlékem.hu (A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékadatbázisa)
Nagy József: Eger története. Bp., 1978
Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. 1. köt. Eger, 2010
Sugár István: Az egri vár és viadala. Bp., 1971
Szabó Ignácz (szerk.): Eger város multjából. Eger, 1898
Szoborlap.hu
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
Wellner István: Eger. Bp., 1987
Képek
1. kép, Az egri piac a 19. század végén
Egykor.hu
2. kép, Piacz tér
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
3. kép, Kossuth Lajos tér a Dobó szobor felállítása előtt
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
4. kép, Kossuth-tér
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
5. kép, Kilátás a Kossuth Lajos térre (1925)
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
6. kép, Piacozó kofák a téren
Fortepan
7. kép, A Dobó tér régen
Imola Galéria (Molnár István Géza kiállítása)
8. kép, A Dobó tér és környéke rekonstrukciós látványterve
Ingatlan.net
9. kép, Felvonulás a Kossuth-téren (1942. június 20.)
In.: Babucs-Maruzs i. m.
10. kép, A frontra induló 14. honvéd gyalogezred búcsúztatása a Kossuth téren 1942. június 20-án (háttérben a Hangya Szövetkezet)
In.: Babucs-Maruzs i. m.
11. kép, A Dobó szobor 1912-ben
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
12. kép, A Forst-ház régen
Műemlékem.hu
13. kép, Forst-ház
14. kép, A régi Centrum Áruház
Architeca Hungarica
15. kép, A régi Centrum Áruház
Architeca Hungarica
16. kép, A Centrum Áruház ma
17. kép, A Najmájer-ház régen
Műemlékem.hu
18. kép, A mai Najmájer-ház
19. kép, A Városháza régen
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
20. kép, Városháza
21. kép, Minorita templom régen
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
22. kép, A Minorita templom
23. kép, Minorita rendház
24. kép, Az Eger-patak a Dobó és Kossuth terek között átvezető hídnál
In.: Gerő i. m. 87. sz. kép
25. kép, Kuczora-ház
Műemlékem.hu
26. kép, Szenátor-ház
Műemlékem.hu
27. kép, A Szenátor-ház napjainkban
28. kép, Ruzsin-Offenbacher-ház
Műemlékem.hu
29. kép, A Ruzsin-Offenbacher-ház 2011 tavaszán
30. kép, Végvári vitézek
Írta és fényképezte: Miklós Andrea
beszeloutcanevek.ektf.hu
A Dobó István tér Eger legnagyobb tere, amely a város szívében található. Legkorábbi elnevezése Piac tér. Az 1720-as évektől már a „váras piacza”-ként említik, az 1802. évi összeírás „Piatz”-ként nevezi meg, a latin és német térképek Forum, Theatrum vagy Pyaach néven jelölik. Később az itt felépült városházról a Városház tér nevet kapta, az 1800-as évek derekától Dobó tér néven említik a források. Később a Kossuth Lajos tér nevet kapta. A tér napjainkban ismét a hős várvédő, Dobó István várkapitány nevét viseli.
Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált.
A mai tér nem középkori eredetű, az 1718-ban elkezdett városház-építkezés, illetve a Széchenyi utca torkolatának fokozatos beépítésével, szűkítésével alakult ki.
A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt. Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város. A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait. Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.
Bár négy országos vásárra volt engedélye a városnak, sokáig csak egy alkalommal, szeptember 29-én, Szent Mihály napján tartották meg. Népes vásárok voltak ezek, messze földről látogatták. Hamarosan kinőtte a piac a teret, 1754-től egy része a városon kívülre szorult, 1790-től pedig jelentős része az Eszterházy püspök által megnyitott Vásártérre került át. Ekkortól háromnapos országos vásárokat rendeztek, melyeknek első napján állatvásár, a második és harmadik napján pedig sátoros vásár volt.
A mai Dobó tér helyén tehát hosszú évszázadokon át piac volt, s még a 20. században is sok család számára biztosított jövedelmet. Az új piaccsarnok megépüléséig (1965) tartottak itt gyümölcs- és zöldségpiacokat, ahová már kora hajnalban megérkeztek a termelők friss portékáikkal. Tőlük puttonyszámra, később kilóra felvásárolták a terményeket a kofák, akik 8 óra után árultak a piacon.
A Dobó tér mai arculata azután alakult ki, miután a piacot elköltöztették innen, a teret lezárták a gépjárműforgalom elől, és leburkolták. A Regionális Operatív Program Keretében hamarosan sor kerül a tér revitalizációjára.
Dobó István életrajza
Látnivalók
Dobó István szoborcsoport
Balogh János főhadnagy már 1882-ben Eger polgármesteréhez intézett levelében kezdeményezte az 1552. évi diadal emlékére a Dobó szobor felállítását. Bár a képviselőtestület elfogadta a javaslatot és bizottságot állított fel a megvalósítás érdekében, az még váratott magára. 1901-ben Gárdonyi Géza felhívására egri és országos adakozás indult a szobor létrehozása érdekében. Stróbl Alajos 1905-ben fogadta el a felkérést a szobor elkészítésére. Az elkészült alkotás a tér vár felé eső végében lett elhelyezve. Az avató ünnepségére 1907. augusztus 18-án került sor. A kivont kardú Dobó Istvánt, a térdre ereszkedve követ dobó egri nőt, s a kardját épp kirántani készülő Mekcseyt ábrázoló szoborcsoport, hátterében a várral, a város jelképévé vált.
Végvári vitézek szoborkompozíció
A magyar vitézek és a török lovas küzdelmét ábrázoló szoborkompozíció tervével az alkotó Kisfaludi Strobl Zsigmond (Stróbl Alajos tanítványa) már 1930-ban készen volt, de megvalósítására csak később került sor. Az eredetileg máshová tervezett alkotás végül 1967 szeptemberében a Dobó tér délnyugati sarkába, a Városháza előtti részre került. A közelmúltban a Dobó tér felújítási tervei kapcsán éles vita alakult ki a szobor további sorsát illetően, mivel az a szakértők szerint megbontja a tér egyensúlyát, illetve „elzárja” a Városházát a tértől, ezért célszerű lenne máshová áthelyezni. A szobor jelenlegi helyén maradása érdekében civil kezdeményezésre aláírásgyűjtés indult.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 1.
Forst-ház
Egyemeletes, U alaprajzú barokk épület, amely két utcára, illetve a Dobó térre néz. Udvari homlokzata árkádos, az emeleten oszlopokkal. Forst Antal üveges fia, Forst Ignác 1774-1777 között Povolni János építésszel építtette át apja házát, amely eredetileg három ház volt. A tér felőli rész 1887-től a Dálnoky család tulajdona. 1919-ben Szocialista Könyvkereskedés működött a házban. 1952-től az állam tulajdonába került. Napjainkban a földszinten vendéglátó egység és üzlethelyiségek, a felső szinteken lakások találhatók.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 1.
Centrum Áruház
Az áruház helyén Nyizsnyay Gusztáv zeneszerző, dalköltő (1829-1822) szülőháza állt. Ebben kapott később helyet az ún. Hangya Szövetkezet. (A II. világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak ezek a szövetkezetek, amelyek többek között a vidéki áruellátásban, a kisparaszti árutermelés fellendítésében, a tejtermékek könnyebb értékesítésében kaptak fontos szerepet.) A régi épületet 1969-ben lebontották és 1971-ben megkezdődött a Centrum Áruház építése. Az „Állami Áruház” a Centrum, majd a Skála nevet viselte. 2010-ben részben felújították az épületet, napjainkban a Centrum Exclusive Divatház Kft. üzemelteti az üzletet.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 1/B.
Najmájer-ház
Egyemeletes, szabálytalan U alakú sarokház, amely két épületből épült össze. A Dobó térre néző házat Najmájer Ignác vaskereskedő építtette Povolni János építésszel az 1774-ben leégett ház helyén. Az 1970-es években az épületet teljesen átalakították, majd az 1980-as években a szomszédos üzlethez csatolták. Jelenleg a földszinten üzlethelyiségek, az emeleten lakások vannak.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 2.
Városháza
Megépítése előtt ennek helyén állt a régi városháza, amely az 1827. augusztus 26-i nagy tűzvészkor leégett. 1898 májusában Benedek Béla budapesti műépítészre bízták a régi épület teljes elbontását, aki ennek helyébe 1900 januárjára felépítette az új, eklektikus stílusú városházát. Az épület azóta a város közigazgatásának központja. Jelenleg Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának ad otthont.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 4.
Volt Minorita templom, ma Szent Antal plébániatemplom
A korábbi patakparti, árvizektől megrongált kis templomuk helyett a Városháza melletti, patak felé eső telken, melyet egy ittmaradt és átkeresztelkedett török, Noszvaj Ferenc (Noszvaj község földesura) hagyott a rendre, a minoriták 1758-ban új templomot kezdtek építeni. Alapkövét Barkóczy püspök tette le. A 9 évig készülő templom, melyet csak a berendezés elkészülte után, 1773-ban szenteltek fel, a magyar barokk építészet egyik gyöngyszeme. Építésze – akinek kiléte sokáig vitatott volt a hiteles adatok híján - Kilian Ignaz Dietzenhoffer prágai építész mester. A monumentális, homlokzati részen jellegzetesen kidomboruló, kéttornyos épület belseje is mesteri kialakítású. Különlegesen gazdag berendezése a város polgárai és a megye földesurai adakozásának köszönhető. A főoltárkép Kracker János Lukács munkája.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 6.
Minorita rendház
A Minorita templom északi oldalához közvetlenül csatlakozó épület. A kutatások megállapították, hogy a rendház helyén korábban egy kisebb templom állhatott. Az U alaprajzú, egyszerű homlokzatú, háromemeletes épületet, amely legnagyobb részét Nietschmann János építőmester építette 1773-1775 között, többször átalakították. A harmadik emelete a 19. században épült. Jelenleg a Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiuma működik benne.
Híd
A város hídon túli része 1807-ig Borsod vármegyéhez tartozott, s aki át akart kelni, vámot kellett fizetnie a híd bal oldali sarkánál álló vámházban. Napjainkban a Dobó István tér patakon túli részét (nem hivatalosan!) „Kis Dobó térnek” nevezik. Az 1710-es években a palló-átjáró helyett kényelmes fahidat építettek itt a patak fölé. 1731-ben a fahíd helyett a város felépíttette a hatalmas szerkezetű, boltozatos, szentek szobraival feldíszített ún. Minoriták hídját, melyet Giovanni Baptista Carlone kiváló olasz építőmester készített. Az 1878. évi nagy árvíz úgy megrongálta, hogy le kellett bontani. A később felépült vashidat a második világháborúban robbantották fel. A ma látható híd 1948-ban épült.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 9. (Kis Dobó tér)
Kuczora-ház
Ötszög alaprajzú, belső udvarral rendelkező, egyemeletes épület. Udvarán függőfolyosó van, monogramos, évszámos korláttal (1833, illetve 1860 körül). 1907-1950 között a Kuczora család örököseié volt. Tetőterét beépítették, udvarán keresztül átjárás van a Szúnyog-közre.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 11. (Kis Dobó tér)
Szenátor-ház
Trapéz alakú, háromhomlokzatos, egyemeletes, manzárdtetős épület. 1727-1815 között Boldogi György felcser és örökösei tulajdonában volt, aki kialakította mai formáját. Később Szvetics András városi szenátor tulajdona, akiről a nevét kapta. Napjainkban ebben az épületben működik Eger egyik kedvelt étterme és szállodája, a Hotel Senátor-Ház.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 13. (Kis Dobó tér)
Panakoszta-ház (Farkas Ferenc Zeneiskola)
Trapéz alakú, egyemeletes, három utcára néző épület, amely két ház összeépítéséből alakult ki a 18. század elején, később többször átalakították. 1791-1879 között a Thury, Vasváry és Panakoszta rokonság tulajdonában volt. Az épületben jelenleg a Farkas Ferenc Zeneiskola működik.
DOBÓ ISTVÁN TÉR 13. (Kis Dobó tér)
Ruzsin-Offenbacher-ház (Offi-ház)
Későbarokk stílusú, háromhomlokzatos sarokház. Mestere feltehetően Povolni János. A Dobó tér felőli homlokzatát szoborfülke díszíti, benne Nepomuki Szent János szobra. 1960-ig a Ruzsin, majd az Offenbacher család tulajdonában volt. Udvarát és tetőterét 1996-ban beépítették. Az épületben működő Offi Ház Hotelt és az Arany Oroszlán éttermet jelenleg is az Offenbacher család leszármazottai üzemeltetik.
Forrás
Irodalom
4,5 milliárdból teljesen átépítik az egri belvárost [elektronikus dokumentum]
Babucs Zoltán – Maruzs Roland: Ahol a hősök születnek: Az egri magyar királyi "Dobó István" 14. honvéd gyalogezred története. Bp., 2007
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
Balogh György: Eger története. Eger, 1954
Bardoly István – Haris Andrea: Magyarország műemlékjegyzéke: Heves megye. Bp., 2005
Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1985
Dobó tér és Dobó István szobra [elektronikus dokumentum]
Gerő László: Eger. Eger, Bp, 1954
Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007.
Létrehozzák a Hangya fogyasztási szövetkezetet [elektronikus dokumentum]
Milyen lesz a Dobó tér? [elektronikus dokumentum]
Műemlékem.hu (A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékadatbázisa)
Nagy József: Eger története. Bp., 1978
Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. 1. köt. Eger, 2010
Sugár István: Az egri vár és viadala. Bp., 1971
Szabó Ignácz (szerk.): Eger város multjából. Eger, 1898
Szoborlap.hu
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
Wellner István: Eger. Bp., 1987
Képek
1. kép, Az egri piac a 19. század végén
Egykor.hu
2. kép, Piacz tér
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
3. kép, Kossuth Lajos tér a Dobó szobor felállítása előtt
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
4. kép, Kossuth-tér
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
5. kép, Kilátás a Kossuth Lajos térre (1925)
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
6. kép, Piacozó kofák a téren
Fortepan
7. kép, A Dobó tér régen
Imola Galéria (Molnár István Géza kiállítása)
8. kép, A Dobó tér és környéke rekonstrukciós látványterve
Ingatlan.net
9. kép, Felvonulás a Kossuth-téren (1942. június 20.)
In.: Babucs-Maruzs i. m.
10. kép, A frontra induló 14. honvéd gyalogezred búcsúztatása a Kossuth téren 1942. június 20-án (háttérben a Hangya Szövetkezet)
In.: Babucs-Maruzs i. m.
11. kép, A Dobó szobor 1912-ben
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
12. kép, A Forst-ház régen
Műemlékem.hu
13. kép, Forst-ház
14. kép, A régi Centrum Áruház
Architeca Hungarica
15. kép, A régi Centrum Áruház
Architeca Hungarica
16. kép, A Centrum Áruház ma
17. kép, A Najmájer-ház régen
Műemlékem.hu
18. kép, A mai Najmájer-ház
19. kép, A Városháza régen
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
20. kép, Városháza
21. kép, Minorita templom régen
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
22. kép, A Minorita templom
23. kép, Minorita rendház
24. kép, Az Eger-patak a Dobó és Kossuth terek között átvezető hídnál
In.: Gerő i. m. 87. sz. kép
25. kép, Kuczora-ház
Műemlékem.hu
26. kép, Szenátor-ház
Műemlékem.hu
27. kép, A Szenátor-ház napjainkban
28. kép, Ruzsin-Offenbacher-ház
Műemlékem.hu
29. kép, A Ruzsin-Offenbacher-ház 2011 tavaszán
30. kép, Végvári vitézek
Írta és fényképezte: Miklós Andrea
beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése