Rengetegen voltak kíváncsiak az egri várban folyó munkálatokra, s arra, milyen attrakciók várhatók itt a jövőben.
Nyílt napon mutatták be az egri várban megvalósuló, több mint kétmilliárdos fejlesztést. Megújul a kazamata, látogathatóvá válik a Török-kert, s épül a várfalsétány is.
Izgalmas időszak ez – mondta Habis László, a megyeszékhely polgármestere az egri vár megújulás kapcsán. A városvezető elárulta: diákkorában, közel fél évszázada idegenvezetőként dolgozott a nyáron a műemlékegyüttesben, s fájdalom, hogy azóta nem történt nagyobb volumenű felújítás a helyszínen. A mostani, több mint kétmilliárd forintos beruházás azonban – mint fogalmazott – lendületet adhat ahhoz, hogy a vár megtartsa vezető pozícióját, s hazánk leglátogatottabb vidéki múzeuma lehessen.
Berecz Mátyás igazgató azt emelte ki, a nyílt nap többek között azért is fontos, mert az egriek láthatják, milyen munka folyik a várban, milyen céllal és milyen eredményekkel.
– Egy múzeum csak akkor lehet sikeres, ha a helyi társadalom ismeri, elfogadja és támogatja, erről szól ez a mostani esemény is. Két fő helyszínre koncentrálunk: a kazamatára és a Török-kertre. Utóbbi hosszú évtizedek után válik újra látogathatóvá, igazi közösségi térré alakul a jövőben.
Előbbiről Csillag Tamás projektmenedzser adott tájékoztatást a nagy számú érdeklődőnek. A jelző nem túlzás, valóban rengetegen voltak kíváncsiak az egri várban folyó munkálatokra, s arra, milyen attrakciók várhatók itt a jövőben.
Elhangzott: a projekt nem ad-hoc jelleggel készült, az elmúlt másfél évben dolgozták ki a szakemberek azt a stratégiát, amely mentén elindult a munka. Ma évente közel 300 ezer látogatót vonz a műemlék, s a cél az, hogy a jövőben ez a szám 400 ezer fölé emelkedjen. A program hamarosan záruló első ütemében egyebek között megtörténtek a közműcserék, épül a várfalsétány és a Dobó utcától a vár északi bejáratáig futó leendő múzeumi sétaút. A második „csomag” szól az attrakciókról, s elmondható: ezekből sem lesz hiány.
– Fontos, hogy a látogató valódi élményt kapjon, testközelbe kerüljön a történelem – emelte ki Csillag Tamás. – Jelenleg a kazamata jelentős része le van zárva, most lehetőség nyílt felújítani a teljes földalatti rendszert. A jelenlegi kőtár legérdekesebb kiállítási tárgyait mutatjuk majd be, külön koncentrálva az egri vonatkozású emlékekre, de fókuszba kerül a várépítészet és persze, a várvédelem is. Mindehhez a legkorszerűbb eszközök lesznek az érdeklődők segítségére, audiovizuális, érintőképernyős terminálok.
- A munka lényeges eleme, hogy ki kell építeni egy speciális szigetelési rendszert. Ismert ugyanis, hogy a vár többségében tufakőből épült, amely rendívül érzékeny a csapadékvízre, ám a fejlesztés során erre is megoldást találunk. Külön kiállítást kap az Egri csillagok, azaz a műemlékhez köthető legenda, s bemutatjuk azt is, mi igaz a regényből, meddig tart a fikció, meddig pedig a történelem, azaz a valóság.
Megtudtuk: mire befejeződik a fejlesztés, azaz a tervek szerint jövő őszre, durván a duplájára nő majd a kazamata látogatható része. Sőt, a Dobó utcában egy gyermekjátszóházat alakítanak ki, s innen a föld alatt ugyancsak feljuthatunk majd a várba. Méghozzá egy olyan járaton, amely 1596 óta zárva van. Elkészül a hatalmas kiterjedésű műemlékegyüttes három dimenziós rekonstrukciója is, így hamarosan láthatóvá válik, 1552-ben miként is nézett ki pontosan az egri vár.
Látogathatóvá válik a Szép-bástya, azaz a Kálvária domb
A romszerű helyreállítás után újra látogathatóvá válik majd a vár legmagasabb pontjának számító Szép-bástya, amely valamikor ágyúdombként funkcionált. Egykor a támadók ágyúit lőtték innen a várost védő vitézek. A várháborúk kora után a területen Pyrker János érsek kezdeményezésére jött létre itt a Kálvária-domb. A beruházás során egyebek között visszahelyezik az egykor az út mellett található stációkat, s természetesen visszakerül az ideiglenesen lekerült három kereszt is. Csillag Tamás úgy fogalmazott: a Szép-bástya a 24. órájában van, ha most nem mentenék meg, később már nem is lenne rá lehetőség.
heol.hu
Nyílt napon mutatták be az egri várban megvalósuló, több mint kétmilliárdos fejlesztést. Megújul a kazamata, látogathatóvá válik a Török-kert, s épül a várfalsétány is.
Izgalmas időszak ez – mondta Habis László, a megyeszékhely polgármestere az egri vár megújulás kapcsán. A városvezető elárulta: diákkorában, közel fél évszázada idegenvezetőként dolgozott a nyáron a műemlékegyüttesben, s fájdalom, hogy azóta nem történt nagyobb volumenű felújítás a helyszínen. A mostani, több mint kétmilliárd forintos beruházás azonban – mint fogalmazott – lendületet adhat ahhoz, hogy a vár megtartsa vezető pozícióját, s hazánk leglátogatottabb vidéki múzeuma lehessen.
Berecz Mátyás igazgató azt emelte ki, a nyílt nap többek között azért is fontos, mert az egriek láthatják, milyen munka folyik a várban, milyen céllal és milyen eredményekkel.
– Egy múzeum csak akkor lehet sikeres, ha a helyi társadalom ismeri, elfogadja és támogatja, erről szól ez a mostani esemény is. Két fő helyszínre koncentrálunk: a kazamatára és a Török-kertre. Utóbbi hosszú évtizedek után válik újra látogathatóvá, igazi közösségi térré alakul a jövőben.
Előbbiről Csillag Tamás projektmenedzser adott tájékoztatást a nagy számú érdeklődőnek. A jelző nem túlzás, valóban rengetegen voltak kíváncsiak az egri várban folyó munkálatokra, s arra, milyen attrakciók várhatók itt a jövőben.
 |
Műszakilag és tartalmilag is megújul a kazamata, de új arcát mutatja
majd a Gergely-bástya is, kicserélik a gyilokjárót, restaurálják
az ágyúállást. Fotó: Nemes Róbert
|
Elhangzott: a projekt nem ad-hoc jelleggel készült, az elmúlt másfél évben dolgozták ki a szakemberek azt a stratégiát, amely mentén elindult a munka. Ma évente közel 300 ezer látogatót vonz a műemlék, s a cél az, hogy a jövőben ez a szám 400 ezer fölé emelkedjen. A program hamarosan záruló első ütemében egyebek között megtörténtek a közműcserék, épül a várfalsétány és a Dobó utcától a vár északi bejáratáig futó leendő múzeumi sétaút. A második „csomag” szól az attrakciókról, s elmondható: ezekből sem lesz hiány.
– Fontos, hogy a látogató valódi élményt kapjon, testközelbe kerüljön a történelem – emelte ki Csillag Tamás. – Jelenleg a kazamata jelentős része le van zárva, most lehetőség nyílt felújítani a teljes földalatti rendszert. A jelenlegi kőtár legérdekesebb kiállítási tárgyait mutatjuk majd be, külön koncentrálva az egri vonatkozású emlékekre, de fókuszba kerül a várépítészet és persze, a várvédelem is. Mindehhez a legkorszerűbb eszközök lesznek az érdeklődők segítségére, audiovizuális, érintőképernyős terminálok.
- A munka lényeges eleme, hogy ki kell építeni egy speciális szigetelési rendszert. Ismert ugyanis, hogy a vár többségében tufakőből épült, amely rendívül érzékeny a csapadékvízre, ám a fejlesztés során erre is megoldást találunk. Külön kiállítást kap az Egri csillagok, azaz a műemlékhez köthető legenda, s bemutatjuk azt is, mi igaz a regényből, meddig tart a fikció, meddig pedig a történelem, azaz a valóság.
Megtudtuk: mire befejeződik a fejlesztés, azaz a tervek szerint jövő őszre, durván a duplájára nő majd a kazamata látogatható része. Sőt, a Dobó utcában egy gyermekjátszóházat alakítanak ki, s innen a föld alatt ugyancsak feljuthatunk majd a várba. Méghozzá egy olyan járaton, amely 1596 óta zárva van. Elkészül a hatalmas kiterjedésű műemlékegyüttes három dimenziós rekonstrukciója is, így hamarosan láthatóvá válik, 1552-ben miként is nézett ki pontosan az egri vár.
Látogathatóvá válik a Szép-bástya, azaz a Kálvária domb
A romszerű helyreállítás után újra látogathatóvá válik majd a vár legmagasabb pontjának számító Szép-bástya, amely valamikor ágyúdombként funkcionált. Egykor a támadók ágyúit lőtték innen a várost védő vitézek. A várháborúk kora után a területen Pyrker János érsek kezdeményezésére jött létre itt a Kálvária-domb. A beruházás során egyebek között visszahelyezik az egykor az út mellett található stációkat, s természetesen visszakerül az ideiglenesen lekerült három kereszt is. Csillag Tamás úgy fogalmazott: a Szép-bástya a 24. órájában van, ha most nem mentenék meg, később már nem is lenne rá lehetőség.
heol.hu
Megjegyzés küldése