A régészek 52 méter hosszú szakaszon Abasár kora Árpád-kori templomát és az épület körüli temetőt tárták fel.
Még május elején számolt be lapunk arról, hogy Árpád-kori sírokat találtak Abasáron, az egykori Szent Petronilla kápolna maradványai mellett, a Pétermál (Peterma) részen. A településen ugyanis vízvezetéket építettek...
A feltárás első adatai alapján Tóth Zoltán, az egri Dobó István Vármúzeum régésze lapunkat még arról tájékoztatta, hogy feltehetően Abasár első lakóinak temetkezési helye a terület. Az ásatás azóta befejeződött, az eredmények magukért beszélnek. A munkálatok során 52 méter hosszú szakaszon a helység kora Árpád-kori temploma és az épület körüli temető került elő.
A cikk a hirdetés után folytatódik
- A község külterületén, a Peterma részen, egy 1979-es ásatás alapján már ismertük az egykori Szent Petronilla kápolna maradványait, s azt is, hogy a templomnak Árpád-kori előzményei is voltak – mondta a szakember, majd hozzátette: – A temetkezéseket a mai felszíntől átlagosan 130 centiméter mélyen találták meg. Ám, mivel az 1960-as években nagyobb méretű tereprendezést végeztek a helyszínen a szőlőmunkák során, ezért a sírok egy része már közvetlenül a felszín alól 20-30 centiméterrel bukkantak elő.
Az ásatás végén 63 sírt dokumentáltak, s jelentős mennyiségű szórvány csontanyagot gyűjtöttek össze. A leletanyagok alapján közel száz ember maradványaira bukkanhattak. A területhez képest magas sírszám a középkori temetőkre jellemző szuperpozíciók, sírátvágások miatt volt, amikor bizonyos temetőrészeket hosszabb ideig, legalább 100-200 évig használtak az akkor itt élők.
A temetkezésről Tóth Zoltán elmondta, hogy az elhunytakat keresztény szokás szerint nyugat-keleti tájolással, arccal keletnek helyezték a sírokba, s a halottak egy részét szerves anyagba – textil, bőr – tekerhették be, de több koporsó famaradványa is megtalálható volt a testek közelében. Öt esetben téglakeretes sírt fedeztek fel: ilyenkor kőlapokkal vették körbe az elhunytat, illetve a sírt nagyobb, többnyire négyzetes fedőlapokkal borították le.
A feltárás során két ezüst dénárt is találtak, amelyek szintén az Árpád-kori köznépi temetők régészeti hagyatékát tükrözik. Az egyik érem Salamon (1063-1074), a másik Kálmán (1095-1116) király által veretett dénár volt. A sírokból még közel 30 bronzhuzalból hajlított, S-végű hajkarika – ezek használati ideje főként a XI. század –, két ezüst S-végű hajkarika, s két vascsat került elő.
Az is kiderült, hogy a XI. század első felében épített kisméretű – csupán 6x6 méteres – Szent Petronilla kápolnát valószínűleg a XII-XIII. században meghosszabbították, amely így már 22-24 méter hosszú és 6 méter széles lehetett.
– E második periódusú templom nyugati bejárathoz közeli maradványainak feltárásakor öt temetkezést dokumentáltunk az épület belsejében. Feltételezéseink szerint a település jelenlegi központjában található Szent Péter és Pál apostol Római Katolikus Plébániatemplomnak is volt XI. századi előzménye.
Ezek alapján megállapítható, hogy Abasár az Árpád-kor elején több – legalább két – településegységből állhatott, amelynek centrumában a Bolt-tetőn az Abák által építtetett udvarház lehetett. A feltárt temetőrészlet elhunytjai vélhetően az Abák rezidenciáját ellátó szolgálónépi település egykori lakói voltak – foglalta össze kutatásaik eredményét Tóth Zoltán.
Kik is voltak valójában azok az Abák?
Az Aba nemzetség vagy Oba nemzetség az egyik legkiterjedtebb Árpád-kori eredetű népcsoport volt. Az Abák névadó őse valójában Aba Sámuel király. Az Aba nemzetség ősi birtokai Gyöngyös térségében a Mátraalján és a Hernád völgyében terültek el. Ezekre alapulva jött létre Újvár vármegye, amely az államalapításkor egyedülálló módon két különálló részben – amelyeken később Heves vármegye és Abaúj vármegye, amely a nemzetség nevét is megőrizte – osztozott. Mindez tehát arra utal, hogy István a vármegyerendszert a nemzetségi területekre alapozva hozta létre. Anonymus szerint Árpád fejedelem az Abákat a Mátraalján telepítette le.
heol.hu
Még május elején számolt be lapunk arról, hogy Árpád-kori sírokat találtak Abasáron, az egykori Szent Petronilla kápolna maradványai mellett, a Pétermál (Peterma) részen. A településen ugyanis vízvezetéket építettek...
A feltárás első adatai alapján Tóth Zoltán, az egri Dobó István Vármúzeum régésze lapunkat még arról tájékoztatta, hogy feltehetően Abasár első lakóinak temetkezési helye a terület. Az ásatás azóta befejeződött, az eredmények magukért beszélnek. A munkálatok során 52 méter hosszú szakaszon a helység kora Árpád-kori temploma és az épület körüli temető került elő.
A cikk a hirdetés után folytatódik
- A község külterületén, a Peterma részen, egy 1979-es ásatás alapján már ismertük az egykori Szent Petronilla kápolna maradványait, s azt is, hogy a templomnak Árpád-kori előzményei is voltak – mondta a szakember, majd hozzátette: – A temetkezéseket a mai felszíntől átlagosan 130 centiméter mélyen találták meg. Ám, mivel az 1960-as években nagyobb méretű tereprendezést végeztek a helyszínen a szőlőmunkák során, ezért a sírok egy része már közvetlenül a felszín alól 20-30 centiméterrel bukkantak elő.
![]() |
Munkában... Az abasári ásatás befejezésével összesen 63 sírt dokumentáltak,
valamint jelentős mennyiségű szórvány csontanyagot gyűjtöttek össze.
BEKÜLDÖTT FOTÓ
|
Az ásatás végén 63 sírt dokumentáltak, s jelentős mennyiségű szórvány csontanyagot gyűjtöttek össze. A leletanyagok alapján közel száz ember maradványaira bukkanhattak. A területhez képest magas sírszám a középkori temetőkre jellemző szuperpozíciók, sírátvágások miatt volt, amikor bizonyos temetőrészeket hosszabb ideig, legalább 100-200 évig használtak az akkor itt élők.
A temetkezésről Tóth Zoltán elmondta, hogy az elhunytakat keresztény szokás szerint nyugat-keleti tájolással, arccal keletnek helyezték a sírokba, s a halottak egy részét szerves anyagba – textil, bőr – tekerhették be, de több koporsó famaradványa is megtalálható volt a testek közelében. Öt esetben téglakeretes sírt fedeztek fel: ilyenkor kőlapokkal vették körbe az elhunytat, illetve a sírt nagyobb, többnyire négyzetes fedőlapokkal borították le.
A feltárás során két ezüst dénárt is találtak, amelyek szintén az Árpád-kori köznépi temetők régészeti hagyatékát tükrözik. Az egyik érem Salamon (1063-1074), a másik Kálmán (1095-1116) király által veretett dénár volt. A sírokból még közel 30 bronzhuzalból hajlított, S-végű hajkarika – ezek használati ideje főként a XI. század –, két ezüst S-végű hajkarika, s két vascsat került elő.
Az is kiderült, hogy a XI. század első felében épített kisméretű – csupán 6x6 méteres – Szent Petronilla kápolnát valószínűleg a XII-XIII. században meghosszabbították, amely így már 22-24 méter hosszú és 6 méter széles lehetett.
– E második periódusú templom nyugati bejárathoz közeli maradványainak feltárásakor öt temetkezést dokumentáltunk az épület belsejében. Feltételezéseink szerint a település jelenlegi központjában található Szent Péter és Pál apostol Római Katolikus Plébániatemplomnak is volt XI. századi előzménye.
Ezek alapján megállapítható, hogy Abasár az Árpád-kor elején több – legalább két – településegységből állhatott, amelynek centrumában a Bolt-tetőn az Abák által építtetett udvarház lehetett. A feltárt temetőrészlet elhunytjai vélhetően az Abák rezidenciáját ellátó szolgálónépi település egykori lakói voltak – foglalta össze kutatásaik eredményét Tóth Zoltán.
Kik is voltak valójában azok az Abák?
Az Aba nemzetség vagy Oba nemzetség az egyik legkiterjedtebb Árpád-kori eredetű népcsoport volt. Az Abák névadó őse valójában Aba Sámuel király. Az Aba nemzetség ősi birtokai Gyöngyös térségében a Mátraalján és a Hernád völgyében terültek el. Ezekre alapulva jött létre Újvár vármegye, amely az államalapításkor egyedülálló módon két különálló részben – amelyeken később Heves vármegye és Abaúj vármegye, amely a nemzetség nevét is megőrizte – osztozott. Mindez tehát arra utal, hogy István a vármegyerendszert a nemzetségi területekre alapozva hozta létre. Anonymus szerint Árpád fejedelem az Abákat a Mátraalján telepítette le.
heol.hu
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
