1945 októberében ünnepélyes keretek között adták át az újjáépített Eger–Putnok vasútvonal elkészült szakaszait. A második világháború során súlyosan megrongálódott vasúti pálya, a felrobbantott hidak és a használhatatlanná vált alagutak helyreállítása hatalmas munkát jelentett. A történelmi eseményt korabeli filmhíradó is megörökítette, amely ma különleges emléke a háború utáni újjáépítésnek.
Egy vasútvonal, amelyet a háború szinte teljesen megsemmisített
Az Eger–Putnok vasútvonal történetének egyik legdrámaibb időszaka a második világháború végéhez kapcsolódik. A Bükk nyugati vidékén kanyargó vasút több mint három évtizeden keresztül szolgálta a környék településeit, ipari üzemeit és bányáit, amikor 1944 végén a háborús pusztítások következtében szinte teljesen használhatatlanná vált.
A mintegy 70 kilométeres vasútvonalon olyan mértékű rombolás történt, amelynek helyreállítása békeidőben is jelentős műszaki feladatot jelentett volna.
Egy 1971-ben megjelent hadtörténeti tanulmány részletes adatokat közölt a károkról. A vonalon 15 nagyobb vasszerkezetű híd, két boltozott aluljáró, három alagút és három magas támfal semmisült meg vagy vált használhatatlanná. Emellett 2036 méter nyíltvonali és 4640 méter állomási vágányzat, valamint 48 állomási váltó is megrongálódott.
A pusztítás következtében az egybefüggő vasútvonal 34 különálló szakaszra szakadt. A szerelvények nem tudtak végighaladni a pályán, a környék gazdasági kapcsolatai pedig súlyosan megsérültek.
1945 októbere: ismét életre kelt a vasút
A háború után az ország egyik legsürgetőbb feladata a vasúti közlekedés helyreállítása volt. A mozdonyok, vasúti kocsik és pályák újjáépítése nélkülözhetetlennek bizonyult az élelmiszer, a tüzelőanyag és az építőanyag szállításához.
Az Eger–Putnok vonalon különösen nehéz körülmények között dolgoztak a vasútépítők. A hegyvidéki terep, a lerombolt hidak és a megsérült alagutak jelentősen megnehezítették a munkát.
Az Eger–Felnémet szakasz helyreállítása 1945. június 1-jére készült el, míg Felnémet és Bélapátfalva között szeptemberre sikerült újra megteremteni a vasúti összeköttetést.
1945 októberében ünnepélyes átadást rendeztek az újjáépített vasútvonalon. Az eseményről a Mafirt Krónika 10. száma tudósított. A felvételeken az ünnepség résztvevői, a vasútépítő munkásokat éltető felirat és az indulásra kész, feldíszített gőzmozdony látható.
Az átadáson Bánhidi Antal MÁV-igazgató mondott beszédet. A korabeli híradó a vasutasok rendkívüli munkateljesítményének bizonyítékaként mutatta be az újjáépítést.
Fontos azonban, hogy az ünnepélyes átadás még nem jelentette a teljes Eger–Putnok vonal végleges helyreállítását. A háborús károk felszámolása és az egyes műtárgyak újjáépítése a következő években is folytatódott.
A bélapátfalvi cementgyár miatt is létfontosságú volt a vasút
A helyreállítás nem csupán a személyszállítás újraindítását jelentette. Az Eger–Putnok vasútvonalnak az ország gazdasági újjáépítésében is fontos szerep jutott.
A bélapátfalvi cementgyár termelésének elszállítása különösen fontos volt, hiszen a háború után az ország számos településén épületeket, hidakat, gyárakat és közlekedési létesítményeket kellett újjáépíteni.
A cement nélkülözhetetlen építőanyagnak számított, a vasút pedig lehetővé tette a nagyobb mennyiségek gazdaságos továbbítását.
A vonal emellett a Bükk térségének bányáit és erdőgazdaságait is összekapcsolta az országos vasúthálózattal. A fa, a mészkő és más nyersanyagok szállítása jelentős szerepet játszott a térség gazdasági életében.
Az 1945-ös helyreállítás ezért jóval többet jelentett egy helyi vasútvonal újbóli megnyitásánál: a környék gazdasági újjáéledésének is fontos állomása volt.
Ideiglenes hidakkal indult újra a közlekedés
A vasút helyreállításának egyik legnehezebb feladatát a hidak újjáépítése jelentette.
A Sajó árterében található vasúti hidat a háborús események során felrobbantották. Az 1945-ös forgalomindításhoz öt nyílásból álló ideiglenes hídszerkezetet építettek, amelyet megerősített cölöpjármok tartottak.
Az ideiglenes megoldások lehetővé tették a közlekedés fokozatos újraindítását, a végleges helyreállítás azonban még évekig tartott.
Különösen komoly feladatot jelentett a sátai alagút újjáépítése, amelynek munkálatai csak 1946 második felében kezdődtek meg.
1947 és 1949 között további jelentős pályafelújításokat végeztek, többek között síneket és talpfákat cseréltek.
Mindez jól mutatja, hogy a háborúban elpusztított vasút helyreállítása hosszú folyamat volt, amelyben az 1945-ös ünnepélyes átadás fontos, de nem végső állomást jelentett.
A vasút, amely 1908-ban új korszakot nyitott Eger életében
Az Eger–Putnok vasútvonalat eredetileg 1908. november 12-én nyitották meg.
Megépítésének előkészítésében Wessely Károly szilvásváradi földbirtokos és Serényi László putnoki nagybirtokos játszott fontos szerepet.
A vasút Egerből Felnémet, Szarvaskő, Mónosbél, Bélapátfalva, Szilvásvárad és Nagyvisnyó érintésével vezetett tovább Putnok irányába.
A vonal megépítése megszüntette Eger északi irányú vasúti zsákhelyzetét, és új gazdasági lehetőségeket nyitott a Bükk környékén.
A vasútvonal egyik különlegessége, hogy az egri vár történeti területét is érinti. A vasútépítés során a Zárkándy-bástya környezetét átalakították, a sínek pedig azóta is a vár közvetlen szomszédságában haladnak.
Az 1908-as megnyitás és az 1945-ben megkezdett újjáépítés így ugyanannak a történetnek két meghatározó fejezete: előbb létrejött, majd a háborús pusztítás után fokozatosan újjászületett Eger és az északi iparvidék vasúti kapcsolata.
A teljes vonalon már nem járnak személyvonatok
A vasútvonal a háború utáni évtizedekben továbbra is fontos szerepet töltött be a térség közlekedésében, ám a gazdasági és közlekedési viszonyok fokozatosan megváltoztak.
A 87-es vasútvonal északi részén, Szilvásvárad és Putnok között 2009 decemberében megszűnt a menetrend szerinti személyszállítás.
Az Eger és Szilvásvárad közötti szakaszon azonban továbbra is közlekednek személyvonatok. Az útvonal különösen Szarvaskő és a Bükk nyugati peremének festői tájai miatt ismert.
A vasút történetét ma már nemcsak a régi állomásépületek, hidak és pályaszakaszok őrzik, hanem a fennmaradt fényképek, dokumentumok és filmfelvételek is.
Nyolcvanegy évvel ezelőtt az újrakezdést ünnepelték
Az 1945 októberében készült filmhíradó különleges helytörténeti dokumentum. Nem egyszerűen egy vasúti ünnepséget mutat be, hanem azt az időszakot, amikor a háború romjai között az emberek ismét működő országot próbáltak teremteni.
A feldíszített gőzmozdony, a munkásoknak szóló feliratok és az ünnepélyes indulás ma már egy letűnt korszak képei.
Az Eger–Putnok vasútvonal újjáépítése a vasutasok, hídépítők és pályamunkások teljesítményének is emléket állít.
Nyolcvanegy év távlatából a történet arra emlékeztet, hogy a vasút egykor nem csupán közlekedési eszköz volt a Bükk települései számára, hanem a munkát, a megélhetést és a külvilággal való kapcsolatot is jelentette.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó cikkek
Hegymenetben: az Eger–Putnok vasútvonal története 1908-tól napjainkig
Nem úgy van az, mint volt rég – az Eger–Putnok vasút története
Korabeli és történeti források
Filmhíradók Online – Átadták az Eger–Putnoki vasútvonalat (1945. október)
Hadtörténelmi Közlemények, 1971/3. – A háborús pusztítás és az újjáépítés adatai
Borítókép: Az Eger–Putnok vasútvonal 1945. októberi átadásának korabeli filmhíradó-felvétele. Forrás: Mafirt Krónika 10., Filmhíradók Online, azonosító: mafirt_kronika-010-06.