A bükki barlangrendszer évszázadok óta tartja izgalomban az emberi fantáziát.
A közelmúltban röppent fel a hír, miszerint a Lillafüredi Szikla összeköttetésben állhatott az egri vár kazamatarendszerével. A miskolciak körében régóta legendák övezik azt a lillafüredi katonai objektumot, amelynek szigorúan titkos minősítését csak néhány évvel a rendszerváltozás után oldották fel. Széles körben tartotta magát a szóbeszéd, hogy a köznyelven csak „Szikla”- ként emlegetett objektum óvóhelynek épült, amely szükség esetén be tudta volna fogadni a környék lakosságát, s titkos alagutak kötötték össze néhány környékbeli faluval, sőt, a Bükkön keresztül az egri vár kazamata-rendszerével is.
Az egri vár alagútrendszerét évszázadok óta legenda övezi. Időről időre napvilágot látnak olyan találgatások, miszerint a siroki vár és a szarvaskői vár megközelíthető volt föld alatt Egerből. Utóbb már a lillafürediek is csatlakoztak a legendagyártáshoz.
– Fizikailag lehetetlen, céljait tekintve pedig értelmetlen – összegzi a véleményét Fodor László régész. – Ha csupán a földrajzi távolságot nézzük, akkor még a mai technikai feltételek mellett sem lehetne ilyen hosszú alagutakat kialakítani, nem még a középkori viszonyok közt. Az tény, hogy minden középkori erődítményből, de még várkastélyból is vezettek ki föld alatti járatok. Ennek biztonsági okai voltak, s az építőmesterek és a megrendelők ezt minden körülmények között figyelembe is vették. Ám ezek a járatok csupán néhány száz méteresek voltak, meg sem közelítették a kilométernyi távolságot.
A Bükk alatt húzódó barlangrendszer nem az emberi kultúrák megjelenéséhez kötődik, netán a végvári harcokkal alakult ki, hanem a földtörténeti korban. Az már csak fantázia kérdése, hogy ki, mit lát a barlangrendszerekbe.
Szuromi Rita
heol.hu
A közelmúltban röppent fel a hír, miszerint a Lillafüredi Szikla összeköttetésben állhatott az egri vár kazamatarendszerével. A miskolciak körében régóta legendák övezik azt a lillafüredi katonai objektumot, amelynek szigorúan titkos minősítését csak néhány évvel a rendszerváltozás után oldották fel. Széles körben tartotta magát a szóbeszéd, hogy a köznyelven csak „Szikla”- ként emlegetett objektum óvóhelynek épült, amely szükség esetén be tudta volna fogadni a környék lakosságát, s titkos alagutak kötötték össze néhány környékbeli faluval, sőt, a Bükkön keresztül az egri vár kazamata-rendszerével is.
Az egri vár alagútrendszerét évszázadok óta legenda övezi. Időről időre napvilágot látnak olyan találgatások, miszerint a siroki vár és a szarvaskői vár megközelíthető volt föld alatt Egerből. Utóbb már a lillafürediek is csatlakoztak a legendagyártáshoz.
 |
A barlangok manapság is szolgálnak védelmi célokat, épp csak klímájuk
lévén az egészséget védik. FOTÓ: GÁL GÁBOR
|
– Fizikailag lehetetlen, céljait tekintve pedig értelmetlen – összegzi a véleményét Fodor László régész. – Ha csupán a földrajzi távolságot nézzük, akkor még a mai technikai feltételek mellett sem lehetne ilyen hosszú alagutakat kialakítani, nem még a középkori viszonyok közt. Az tény, hogy minden középkori erődítményből, de még várkastélyból is vezettek ki föld alatti járatok. Ennek biztonsági okai voltak, s az építőmesterek és a megrendelők ezt minden körülmények között figyelembe is vették. Ám ezek a járatok csupán néhány száz méteresek voltak, meg sem közelítették a kilométernyi távolságot.
A Bükk alatt húzódó barlangrendszer nem az emberi kultúrák megjelenéséhez kötődik, netán a végvári harcokkal alakult ki, hanem a földtörténeti korban. Az már csak fantázia kérdése, hogy ki, mit lát a barlangrendszerekbe.
Szuromi Rita
heol.hu
Megjegyzés küldése