EGER | Több mint négy évtizedes múltra tekinthet vissza a hevesi megyeszékhely hagyományőrző csoportja, az Egri Csillagok Népdalkör.
F. Molnár Gabriella vezetésének ideje alatt 10 arany minősítést kaptak, elnyerték Eger Zenei Nívódíját, és Arany Páva kitüntetéssel, illetve Heves Megyei Príma Díjjal is jutalmazták őket. Emellett megkapták a Duna Televízió Mentor – Magyar Csillagok Díját.
– A népdalkört 21 éve vezetem – kezdi F. Molnár Gabriella, aki korábban Pásztón élt, ahol népművelőként dolgozott 1984-1993 között. A helyi nyugdíjasklub tagjait 1983-ban hallotta énekelni. Rácsodálkozott a gyönyörű palóc dalokra, és ennek is köszönhető, hogy az ottani nyugdíjasklub munkatársa lett.
– Megtudtam – folytatja –, hogy él Pásztón egy ciszterci perjel és zenekutató. Rajeczky Benjámin maga is gyűjtötte a népdalokat. Kedves és egyszerű embert ismertem meg benne. Kodályi alázattal munkálkodott, mondván: a legegyszerűbb dolgokat a legnehezebb művelni.
Nos, Béni bácsinak azt mondta, szívesen gyűjtene népdalokat. A válasz az volt, „amennyiben az emberfia népdalkincsünkben ekkora értéket lát, akkor menjen és csinálja”. S azt is hozzátette: ha valaki csak egy olyat talál, amely ismeretlen volt, már megérte. F. Molnár Gabriella rá is lelt egy ilyenre, a Szent Erzsébet-köszöntőre, amelyet Dr. Orsvai Imre is méltatott.
– A helyi nyugdíjasklubból 1983-ban megszerveztem a Rozmaring Népdalkört – eleveníti fel a történteket a népdalkör vezetője –, 1984-től Szurdokpüspökibe is kijártam, megbíztak az ottani együttes vezetésével.
Nógrádban 1983 és 1993 között két népdalkört vezettem, s gyűjtöttem a dalokat. A felvételeket Béni bácsihoz vittem, és a most megjelent Édesanyám rózsafája című kötetében feljegyeztem az észrevételeit.
Egerbe 1993-ban tértek vissza. Ettől kezdve Gabriella az Egri Csillagok Népdalkört vezette. Felsőtárkányban sikerült feléleszteniük a helyi farsang hagyományát, amit a Duna Televízió is bemutatott.
– Mi vagyunk például a boros népdalok zászlóvivői – meséli. – A Szent Dónát-köszöntő szövegéhez Eged Józsefné Marika rögtön társította a dallamot, azóta mindig elénekeljük a Dónát dűlőnél. A népdalkör tavalyi évfordulóját úgy ünnepeltükk, hogy Házimuzsikáló címmel hat előadást tartottunk. Egy-egy témát választottunk a költészettől a népdalon át az operáig. Egyébként rengeteg a fellépésünk, csak a tavalyi évben két tucatnyi volt. Együttműködünk a Tekergő Zenekarral is, s adunk műsorokat óvodákban, miután ez a legfogékonyabb korosztály.
– Egy barátnőnk születésnapján találkoztam Gabival, aki meghívott a népdalkörbe. Eljöttem, itt ragadtam. Megszerettem a közösséget, s az ember remekül kikapcsolódik, am ikor énekel. Ráadásul sokat tanulunk egymástól – mondja Bodnár Istvánné Valika, aki a népdalkör egyik oszlopos tagja.
Sike Józsefné 1976-ban kezdett a népdalkörben énekelni, ám csak három évig, mivel a munkája miatt nem tudott eljárni. A 2000-es évben aztán visszatért. – A régiek közül már senki nincs köztünk – meséli. – Szentdomonkosi fiatal falusi lányként folyton énekeltem. Ott mindig jó hangulat volt, amit ma már csak a népdalkörben találok meg.
Gabriella szerint olyan a közösségük, mint egy kis család. E közösségi szellemet a mai világban orvosságnak véli. Ezért hát nagy seretettel várják a fiatalokat is, hogy azok folytassák majd a missziót.
Az I. Palóc Népművészeti Tábor megszervezése
F. Molnár Gabriella elmondja: népdalköröseivel 1991-ben szervezte meg az I. Palóc Népművészeti Tábort. Segítette munkájukat a Röpülj páva-mozgalom elindítója, Vass Lajos zeneszerző, népzenekutató, karnagy, Maczkó Mária, Budai Ilona, Szvorák Katalin népdalénekesek és a palóc népi kultúrát kutató tudományos munkatársak. A tagok vallják, csoportjuk az évtizedek során családdá kovácsolódott. S miután a körön belül elég nagy volt a Fluktuáció, Kitüntetett figyelmet fordítanak az új tagok beépítésére, a minőség folyamatosságának a biztosítására. A nyaranként Gabriellánál tartott kerti partik is ezt a célt szolgálják.
heol.hu
F. Molnár Gabriella vezetésének ideje alatt 10 arany minősítést kaptak, elnyerték Eger Zenei Nívódíját, és Arany Páva kitüntetéssel, illetve Heves Megyei Príma Díjjal is jutalmazták őket. Emellett megkapták a Duna Televízió Mentor – Magyar Csillagok Díját.
– A népdalkört 21 éve vezetem – kezdi F. Molnár Gabriella, aki korábban Pásztón élt, ahol népművelőként dolgozott 1984-1993 között. A helyi nyugdíjasklub tagjait 1983-ban hallotta énekelni. Rácsodálkozott a gyönyörű palóc dalokra, és ennek is köszönhető, hogy az ottani nyugdíjasklub munkatársa lett.
– Megtudtam – folytatja –, hogy él Pásztón egy ciszterci perjel és zenekutató. Rajeczky Benjámin maga is gyűjtötte a népdalokat. Kedves és egyszerű embert ismertem meg benne. Kodályi alázattal munkálkodott, mondván: a legegyszerűbb dolgokat a legnehezebb művelni.
Nos, Béni bácsinak azt mondta, szívesen gyűjtene népdalokat. A válasz az volt, „amennyiben az emberfia népdalkincsünkben ekkora értéket lát, akkor menjen és csinálja”. S azt is hozzátette: ha valaki csak egy olyat talál, amely ismeretlen volt, már megérte. F. Molnár Gabriella rá is lelt egy ilyenre, a Szent Erzsébet-köszöntőre, amelyet Dr. Orsvai Imre is méltatott.
– A helyi nyugdíjasklubból 1983-ban megszerveztem a Rozmaring Népdalkört – eleveníti fel a történteket a népdalkör vezetője –, 1984-től Szurdokpüspökibe is kijártam, megbíztak az ottani együttes vezetésével.
Nógrádban 1983 és 1993 között két népdalkört vezettem, s gyűjtöttem a dalokat. A felvételeket Béni bácsihoz vittem, és a most megjelent Édesanyám rózsafája című kötetében feljegyeztem az észrevételeit.
Egerbe 1993-ban tértek vissza. Ettől kezdve Gabriella az Egri Csillagok Népdalkört vezette. Felsőtárkányban sikerült feléleszteniük a helyi farsang hagyományát, amit a Duna Televízió is bemutatott.
– Mi vagyunk például a boros népdalok zászlóvivői – meséli. – A Szent Dónát-köszöntő szövegéhez Eged Józsefné Marika rögtön társította a dallamot, azóta mindig elénekeljük a Dónát dűlőnél. A népdalkör tavalyi évfordulóját úgy ünnepeltükk, hogy Házimuzsikáló címmel hat előadást tartottunk. Egy-egy témát választottunk a költészettől a népdalon át az operáig. Egyébként rengeteg a fellépésünk, csak a tavalyi évben két tucatnyi volt. Együttműködünk a Tekergő Zenekarral is, s adunk műsorokat óvodákban, miután ez a legfogékonyabb korosztály.
 |
| illusztráció - fotó: nyiregyhaza.hu |
– Egy barátnőnk születésnapján találkoztam Gabival, aki meghívott a népdalkörbe. Eljöttem, itt ragadtam. Megszerettem a közösséget, s az ember remekül kikapcsolódik, am ikor énekel. Ráadásul sokat tanulunk egymástól – mondja Bodnár Istvánné Valika, aki a népdalkör egyik oszlopos tagja.
Sike Józsefné 1976-ban kezdett a népdalkörben énekelni, ám csak három évig, mivel a munkája miatt nem tudott eljárni. A 2000-es évben aztán visszatért. – A régiek közül már senki nincs köztünk – meséli. – Szentdomonkosi fiatal falusi lányként folyton énekeltem. Ott mindig jó hangulat volt, amit ma már csak a népdalkörben találok meg.
Gabriella szerint olyan a közösségük, mint egy kis család. E közösségi szellemet a mai világban orvosságnak véli. Ezért hát nagy seretettel várják a fiatalokat is, hogy azok folytassák majd a missziót.
Az I. Palóc Népművészeti Tábor megszervezése
F. Molnár Gabriella elmondja: népdalköröseivel 1991-ben szervezte meg az I. Palóc Népművészeti Tábort. Segítette munkájukat a Röpülj páva-mozgalom elindítója, Vass Lajos zeneszerző, népzenekutató, karnagy, Maczkó Mária, Budai Ilona, Szvorák Katalin népdalénekesek és a palóc népi kultúrát kutató tudományos munkatársak. A tagok vallják, csoportjuk az évtizedek során családdá kovácsolódott. S miután a körön belül elég nagy volt a Fluktuáció, Kitüntetett figyelmet fordítanak az új tagok beépítésére, a minőség folyamatosságának a biztosítására. A nyaranként Gabriellánál tartott kerti partik is ezt a célt szolgálják.
heol.hu
Megjegyzés küldése