Az utcanév története
A Széchenyi utcáról nyíló zsákutca a Szent Miklós városrészben található. Egykori nevén Zseb utca, bejáratot biztosított a Rottenstein- s más kúriákhoz.
Az eredeti városszerkezet szerint ugyanis a házak a nyugati sziklapad peremén álltak, előttük kuriális udvarok terültek el. Ezek mind a főútvonalra futottak be. Mikor elrendelték az utcavonalra való építkezést, ezekből az udvarokból önálló házhelyek lettek, s a régi városfal mellett álló kuriális házakhoz az új házak között hagyott bejáró közökön lehetett csak bejutni. Így alakult ki a mai Rottenstein köz is.
.jpg)
Rottenstein Károly életrajza
Az utca névadója jómódú nemesi családból származott. Nem találunk adatokat a születési idejét illetően, viszont halála ismeretes: 1745-ben hunyt el.
Már 1710-ben Eger belső tanácsában munkálkodik, 1713-ban a preceptori tisztséget is magára vállalta. 1715-ben és 1718-ban táblabírónak választották. 1720-ig a városbíró helyettese, majd Döbrődy György halála után a város legelső tisztére választották. 1745. április 4-ig, haláláig volt a város főbírája.
A Dobó István Vármúzeum őrzi azt a képet, amely Rottenstein Károly Antal főbírót ábrázolja, kezében lapot tartva a következő felirattal: „Eger városa privilégiumának kieszközlése az ő főbírósága alatt történt”. A privilégiumot Erdődy Gábor püspök idején adta a városnak III. Károly, a kedvezmény azt jelentette, hogy a kivetett hadi adót nem Heves és Borsod vármegyének kellett befizetni, hanem közvetlenül a hadi kincstárnak.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Látnivalók
ROTTENSTEIN KÖZ 1.
Boncz-ház (lebontották)
1737-ben nemes Szombathelyi Ferenc építette, 1758-tól nemes Tapolcsányi Mihályé a birtok. Lánya, Tapolcsányi Krisztina házassága révén nemes Joó János (nem a híres egri rajztanár) birtokába került. Az 1800. augusztus 23-i tűzvészben elpusztul a ház, Magurányi János kőművesmester építi újjá. 1809-ben elárverezik a birtokot, az új tulajdonos Boncz Ferenc városi főjegyző lett.
ROTTENSTEIN KÖZ 3.
Rottenstein-ház
Az egykori városfal előtti sziklaperemen álló korabarokk lakóház kétszintes homlokzattal és előudvarral. A különböző források más-más történetet tulajdonítanak a háznak. Létezik olyan elmélet, miszerint az épületet Rotteinstein Károly maga építtette, más források pedig felsorolják az építmény régebbi lakóit, ezzel bizonyítva, hogy nem a város legelső embere készítette ezt a csodálatos korabarokk stílusú házat.
A Heves megye műemlékei című könyvet alapul véve kijelenthetjük, hogy az épület már 1726-ban állott. Ekkor a tulajdonosa nemes Gyömöreyné asszony. 1754-56-ban nemes Balogh Sándor és nemes Balogh Ádám birtokolja a területet. 1758-tól egészen 1770-ig Rottenstein Ignác nevén van a kúria, majd 1787-ig az ő özvegye birtokolja.
Az ezt követő időszakban a Rottenstein család leszármazottai bírják a tulajdoni jogot. Ezután a Répássy család lett a tulajdonos, majd öröklés útján 1927-ben Kállay Árpádné birtokolja. 1941-ig az ő örökösei a ház tulajdonosai, majd 1952 körül államosították az ingatlant. A Rottenstein-ház gyönyörűen felújított épületén műemléktábla található. A tábla felirata – mint az fentebb kifejtésre került – tévesen közli a ház építőjét és felállításának dátumát.
Forrás
Irodalom
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
Breznay Imre: Rottenstein-utca Egerben = Eger a XIX. században. Eger, 1995. p. 119-121.
Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
Gerő László: Eger. Bp., 1954
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Műemlék.hu
Nagy József: Eger története. Bp., 1978
Nemes Lajos: Eger város önkormányzata (1687-1848). Eger, 2001
Szmrecsányi Miklós: Eger történeti múltjából = Sz. M.: Eger művészetéről. Bp., 1937
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
Képek
1. kép, Rottenstein bíró háza 1750 körül
In.: Gerő L. i. m. (84. kép)
2. kép, A Rottenstein-ház
3. kép, A Rottenstein-ház udvara
4. kép, A téves emléktábla
5-6. kép, Utcarészlet
7. kép, A már lebontott Boncz-ház
Műemlék.hu
Írta és fényképezte: Zay Mária
beszeloutcanevek.ektf.hu
A Széchenyi utcáról nyíló zsákutca a Szent Miklós városrészben található. Egykori nevén Zseb utca, bejáratot biztosított a Rottenstein- s más kúriákhoz.
Az eredeti városszerkezet szerint ugyanis a házak a nyugati sziklapad peremén álltak, előttük kuriális udvarok terültek el. Ezek mind a főútvonalra futottak be. Mikor elrendelték az utcavonalra való építkezést, ezekből az udvarokból önálló házhelyek lettek, s a régi városfal mellett álló kuriális házakhoz az új házak között hagyott bejáró közökön lehetett csak bejutni. Így alakult ki a mai Rottenstein köz is.
Rottenstein Károly életrajza
Az utca névadója jómódú nemesi családból származott. Nem találunk adatokat a születési idejét illetően, viszont halála ismeretes: 1745-ben hunyt el.
Már 1710-ben Eger belső tanácsában munkálkodik, 1713-ban a preceptori tisztséget is magára vállalta. 1715-ben és 1718-ban táblabírónak választották. 1720-ig a városbíró helyettese, majd Döbrődy György halála után a város legelső tisztére választották. 1745. április 4-ig, haláláig volt a város főbírája.
A Dobó István Vármúzeum őrzi azt a képet, amely Rottenstein Károly Antal főbírót ábrázolja, kezében lapot tartva a következő felirattal: „Eger városa privilégiumának kieszközlése az ő főbírósága alatt történt”. A privilégiumot Erdődy Gábor püspök idején adta a városnak III. Károly, a kedvezmény azt jelentette, hogy a kivetett hadi adót nem Heves és Borsod vármegyének kellett befizetni, hanem közvetlenül a hadi kincstárnak.
Látnivalók
ROTTENSTEIN KÖZ 1.
Boncz-ház (lebontották)
1737-ben nemes Szombathelyi Ferenc építette, 1758-tól nemes Tapolcsányi Mihályé a birtok. Lánya, Tapolcsányi Krisztina házassága révén nemes Joó János (nem a híres egri rajztanár) birtokába került. Az 1800. augusztus 23-i tűzvészben elpusztul a ház, Magurányi János kőművesmester építi újjá. 1809-ben elárverezik a birtokot, az új tulajdonos Boncz Ferenc városi főjegyző lett.
ROTTENSTEIN KÖZ 3.
Rottenstein-ház
Az egykori városfal előtti sziklaperemen álló korabarokk lakóház kétszintes homlokzattal és előudvarral. A különböző források más-más történetet tulajdonítanak a háznak. Létezik olyan elmélet, miszerint az épületet Rotteinstein Károly maga építtette, más források pedig felsorolják az építmény régebbi lakóit, ezzel bizonyítva, hogy nem a város legelső embere készítette ezt a csodálatos korabarokk stílusú házat.
A Heves megye műemlékei című könyvet alapul véve kijelenthetjük, hogy az épület már 1726-ban állott. Ekkor a tulajdonosa nemes Gyömöreyné asszony. 1754-56-ban nemes Balogh Sándor és nemes Balogh Ádám birtokolja a területet. 1758-tól egészen 1770-ig Rottenstein Ignác nevén van a kúria, majd 1787-ig az ő özvegye birtokolja.
Az ezt követő időszakban a Rottenstein család leszármazottai bírják a tulajdoni jogot. Ezután a Répássy család lett a tulajdonos, majd öröklés útján 1927-ben Kállay Árpádné birtokolja. 1941-ig az ő örökösei a ház tulajdonosai, majd 1952 körül államosították az ingatlant. A Rottenstein-ház gyönyörűen felújított épületén műemléktábla található. A tábla felirata – mint az fentebb kifejtésre került – tévesen közli a ház építőjét és felállításának dátumát.
Forrás
Irodalom
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
Breznay Imre: Rottenstein-utca Egerben = Eger a XIX. században. Eger, 1995. p. 119-121.
Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
Gerő László: Eger. Bp., 1954
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Műemlék.hu
Nagy József: Eger története. Bp., 1978
Nemes Lajos: Eger város önkormányzata (1687-1848). Eger, 2001
Szmrecsányi Miklós: Eger történeti múltjából = Sz. M.: Eger művészetéről. Bp., 1937
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
Képek
1. kép, Rottenstein bíró háza 1750 körül
In.: Gerő L. i. m. (84. kép)
2. kép, A Rottenstein-ház
3. kép, A Rottenstein-ház udvara
4. kép, A téves emléktábla
5-6. kép, Utcarészlet
7. kép, A már lebontott Boncz-ház
Műemlék.hu
Írta és fényképezte: Zay Mária
beszeloutcanevek.ektf.hu
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.