MENTŐK | Névtelen hétköznapi hősök, akik hivatásuk gyakorlása során a bajban lévő embereken segítenek és egymásnak is bajtársai. Az egri mentőállomáson jártunk.
Amikor egy embernek leáll a vérkeringése, akkor a legrosszabb, amit tehetünk, hogy nem teszünk semmit. A kollégáim ezért ilyenkor tájékoztatják a segélykérőt, hogyan kell végezni az újraélesztést – ez is a feladata egy mentőtisztnek. S hogy még minden más, arról magunk is meggyőződhettünk az egri mentőállomáson.
Nemrégiben arról számoltunk be, hogy az egri mentőállomás épületét hamarosan felújítják, korszerűsítik. A helyszínre érve kiderül, mennyire sürgető is ez a fejlesztés. A Szalapart úti ingatlan régi, a falai már itt-ott omladoznak. Az épület előtt Pádár István vezető mentőtiszt fogad, aki, mint megtudjuk, 1978 óta tagja az Országos Mentőszolgálatnak. Bajtársai segítségével ő tájékoztat a mentők mindennapjairól.
Amilyen rideg az épület kintről, annál közvetlenebb, barátságosabb bent a légkör. Elsőként a mentésirányítási központba érkezünk. Az irányító csoportban három ember dolgozik, akik az ügyeletet 12 órás váltásban látják el.
– Ha valaki a 104-et hívja Heves megyéből, az összes segélyhívás, bejelentés ide érkezik. De ide kapcsolják a 112-re érkező, megyénkre vonatkozó jelzéseket is. Ezen kívül az itt dolgozók több háziorvosi ügyeletet irányítanak Eger, Hatvan és Füzesabony környékén. A kollégák fogadják a hívást, megtudják, milyen jellegű problémáról van szó, majd ettől függően az ügyeletet küldik, vagy mentőt riasztanak. Több rövid csengetéssel jelzik, ha rohamkocsira van szükség – ismerteti a lényeget Pádár István.
Érdeklődésemre, hogy ez a jelzés kinek szól, próbariasztást végez. A csengetések az egész épületben hallhatóak, s amint befejeződnek, a rohamkocsi személyzete azonnal megjelenik, hogy induljanak segíteni oda, ahol baj van. Mikor megtudják, hogy csak próbariasztásról van szó, megkönnyebbülten nyugtázzák.
A vezető mentőtiszt kifejti: a mentésirányítási központ munkatársai tanácsot is adnak, ha szükség van rá.
– Amikor egy embernek leáll a keringése, akkor a legrosszabb, amit tehetünk, hogy nem teszünk semmit. A kollégáim ezért ilyen esetben tájékoztatják a telefonálót, hogyan kell végezni az újraélesztést. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a hívóval a mentők kiérkezéséig. Fontos tudni ilyen helyzetben azt is, hogy Egerben számos helyen található félautomata defibrillátor is, aminek a használata nagyon könnyű és életmentő lehet. Ilyen eszköz van a körcsarnokban, a polgármesteri hivatalban, az uszodában és a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban is – magyarázza a vezető mentőtiszt.
Ahhoz hogy a mentők mindig naprakészek, felkészültek legyenek, folyamatosan megmérettetik magukat gyakorlatokon, képzéseken, versenyeken.
– Heves megye több mentőegysége is részt vett már országos versenyeken. Volt, hogy nehezített terepen kellett végezni a mentést. Egy rablótámadást imitáltak, s nekünk az volt a teendőnk, hogy annak ellenére, hogy az elkövetők még az épületben tartózkodnak, ellássuk a bent lévő betegeket. Más esetben az volt a feltételezés, hogy egy terhes kismama megszülte a gyermekét, majd bedobta a Balatonba. A nőnél vérzés alakult ki, ellátásra szorult, közben a gyermeket is ki kellett menteni. De gyakoroltunk olyat is, hogy egy ejtőernyős balesetnél, hogyan lássuk el a fán fenn ragadt sérültet – meséli Csathó Mónika, a mentőállomás vezetője.
.jpg)
Az épp szolgálatban lévő Szabó Lászlótól, aki kivonuló és oktató mentőtiszt is, arról érdeklődöm, miért választotta ezt a hivatást.
– Édesapám orvos, édesanyám főnővér, így ez családi hagyomány nálunk. Ugyanakkor, ha nem szeretném ezt csinálni, nem lennék itt. Mindig azt mondom: ez egy életre szóló kaland. Nehézségek persze itt is vannak, mint minden munkahelyen. A legnehezebb talán az, hogy sok külső konfliktus ér minket. Nem kifejezetten fizikai bántalmazásra gondolok, bár az is előfordult már, hanem inkább a szóbeli sérelem az, ami gyakoribb. Sok rossz szót kapunk és ezt tudni kell kezelni. Ezenkívül temérdek olyan dolgot látunk, tudunk, amit más nem. Le kell tudni vezetni egy szülést, baleseteknél a megdöbbentő látványt is el kell bírnunk viselni, s ugyanúgy topon kell lennünk szolgálatunk utolsó órájában is, mint az elsőben. Ha esik, ha fúj, el kell tudnunk látni a beteget – sorolja, amit erről a hivatásról tudni érdemes.
Arról kérdezem, melyik esetre emlékszik a leginkább.
– A párommal bicikliztünk civilként egyik vasárnap Egerben és láttunk két kerékpáros szlovák férfit elhaladni mellettünk – meséli. – Másnap Gyöngyösön teljesítettem szolgálatot és Markazra egy gázolásos balesethez riasztottak minket. A helyszínre kiérve láttam, hogy azt a férfit ütötték el, akit egy nappal ezelőtt láttam. Furcsa érzés volt, de persze mi ezt nem mutathatjuk ki. Az előírt protokoll szerint járunk el minden esetben. Tudjuk, hogy annak, aki nehéz helyzetben van, valószínűleg az a legrosszabb napja, s mi azért jöttünk, hogy segítsünk neki. A legjobb tudásunk szerint minden tőlünk telhetőt megtegyünk érte, értük.
Az egri épület egyik helyiségében betegszállítás irányításánál is segítenek. Az ott dolgozó négy ember munkája az, hogy a Heves megyei háziorvosoktól, kórházakból beérkező telefonhívásokat rögzítik és a magánvállalkozó betegszállítóknak továbbítják.
– A legtöbb panasz, kifogás, kérés hozzájuk érkezik, amennyiben valahová nem érkezik meg a betegszállító. Két éve ugyanis a magyarországi betegszállítási szolgáltatás rendszerében fontos változások történtek. 2012 májusától a betegszállításokra vonatkozó megrendelések, hívások fogadását, a betegszállító vállalkozások járműveinek operatív irányítását az Országos Mentőszolgálat végzi. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott betegszállítási feladatot az OMSZ-nál kell megrendelni, a szállítás végrehajtója pedig az OEP-pel szerződött betegszállító szolgáltató járműve. Korábban a mentőszolgálat végezte a betegszállítást is.
Közel tízezer kivonulás volt az idén
Csathó Mónikától, az Eger Mentőállomás vezetőjétől megtudom: az állomáson 27 mentőápoló, 27 gépkocsivezető, 15 orvos mentőtiszt, 15 mentésirányító és 11 betegszállítás irányító, illetve felvevő dolgozik. Heves megyében 28 mentőgépkocsi van a 10 mentőállomásra, ebből Egerben egy roham- és egy esetkocsi, Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen 1-1 esetkocsi teljesít szolgálatot. A betegforgalomban Egerben 2014-ben eddig 9044 kivonulásuk volt a mentőknek. A lista élén a belgyógyászati esetek állnak. A napi kivonulások száma változó, átlagosan 30 eset a jellemző. A betegellátást segítő eszközök egy részét a Heves Megyei Mentőalapítványon keresztül szerzik meg. Legutóbb egy motoros baráti kör adománynak köszönhetően két darab húzósínt kaptak.
Május 10-e hivatalosan a mentők napja
A szervezett, hivatásos mentőellátás Magyarországon még a XIX. században, 1887. május 10-én egy fővárosi tisztiorvos, dr. Kresz Géza kiváló szervező munkájának eredményeképpen kezdődött el. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 1948. május 10-én jött létre, az induláskor 76 mentőállomása, 359 dolgozója és 134 mentőkocsija volt. (Napjainkban ugyanakkor az OMSZ 230 mentőállomásán hétezer mentődolgozó tevékenykedik.) Az OMSZ alapítója és első főigazgatója dr. Orovecz Béla orvos volt. Az ő nevéhez kötődik az, hogy a mentők „Bajtárs”-nak szólítják egymást. Az elve az volt, hogy akik mentenek, azok valóban társak, társai a bajban levőknek, és társai egymásnak a közös segítő munkában. Ez a bajtársi szellemiség jellemzi ma is a mentők munkáját.
heol.hu
Amikor egy embernek leáll a vérkeringése, akkor a legrosszabb, amit tehetünk, hogy nem teszünk semmit. A kollégáim ezért ilyenkor tájékoztatják a segélykérőt, hogyan kell végezni az újraélesztést – ez is a feladata egy mentőtisztnek. S hogy még minden más, arról magunk is meggyőződhettünk az egri mentőállomáson.
Nemrégiben arról számoltunk be, hogy az egri mentőállomás épületét hamarosan felújítják, korszerűsítik. A helyszínre érve kiderül, mennyire sürgető is ez a fejlesztés. A Szalapart úti ingatlan régi, a falai már itt-ott omladoznak. Az épület előtt Pádár István vezető mentőtiszt fogad, aki, mint megtudjuk, 1978 óta tagja az Országos Mentőszolgálatnak. Bajtársai segítségével ő tájékoztat a mentők mindennapjairól.
Amilyen rideg az épület kintről, annál közvetlenebb, barátságosabb bent a légkör. Elsőként a mentésirányítási központba érkezünk. Az irányító csoportban három ember dolgozik, akik az ügyeletet 12 órás váltásban látják el.
– Ha valaki a 104-et hívja Heves megyéből, az összes segélyhívás, bejelentés ide érkezik. De ide kapcsolják a 112-re érkező, megyénkre vonatkozó jelzéseket is. Ezen kívül az itt dolgozók több háziorvosi ügyeletet irányítanak Eger, Hatvan és Füzesabony környékén. A kollégák fogadják a hívást, megtudják, milyen jellegű problémáról van szó, majd ettől függően az ügyeletet küldik, vagy mentőt riasztanak. Több rövid csengetéssel jelzik, ha rohamkocsira van szükség – ismerteti a lényeget Pádár István.
Érdeklődésemre, hogy ez a jelzés kinek szól, próbariasztást végez. A csengetések az egész épületben hallhatóak, s amint befejeződnek, a rohamkocsi személyzete azonnal megjelenik, hogy induljanak segíteni oda, ahol baj van. Mikor megtudják, hogy csak próbariasztásról van szó, megkönnyebbülten nyugtázzák.
A vezető mentőtiszt kifejti: a mentésirányítási központ munkatársai tanácsot is adnak, ha szükség van rá.
– Amikor egy embernek leáll a keringése, akkor a legrosszabb, amit tehetünk, hogy nem teszünk semmit. A kollégáim ezért ilyen esetben tájékoztatják a telefonálót, hogyan kell végezni az újraélesztést. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a hívóval a mentők kiérkezéséig. Fontos tudni ilyen helyzetben azt is, hogy Egerben számos helyen található félautomata defibrillátor is, aminek a használata nagyon könnyű és életmentő lehet. Ilyen eszköz van a körcsarnokban, a polgármesteri hivatalban, az uszodában és a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban is – magyarázza a vezető mentőtiszt.
Ahhoz hogy a mentők mindig naprakészek, felkészültek legyenek, folyamatosan megmérettetik magukat gyakorlatokon, képzéseken, versenyeken.
– Heves megye több mentőegysége is részt vett már országos versenyeken. Volt, hogy nehezített terepen kellett végezni a mentést. Egy rablótámadást imitáltak, s nekünk az volt a teendőnk, hogy annak ellenére, hogy az elkövetők még az épületben tartózkodnak, ellássuk a bent lévő betegeket. Más esetben az volt a feltételezés, hogy egy terhes kismama megszülte a gyermekét, majd bedobta a Balatonba. A nőnél vérzés alakult ki, ellátásra szorult, közben a gyermeket is ki kellett menteni. De gyakoroltunk olyat is, hogy egy ejtőernyős balesetnél, hogyan lássuk el a fán fenn ragadt sérültet – meséli Csathó Mónika, a mentőállomás vezetője.
Ha mentőkocsiban jön világra a baba... Szabó László mentőtiszt oktatja
az Eger Mentőállomáson, hogyan kell levezetni egy szülést a mentőautóban.
Fotó: Berán Dániel
az Eger Mentőállomáson, hogyan kell levezetni egy szülést a mentőautóban.
Fotó: Berán Dániel
– Édesapám orvos, édesanyám főnővér, így ez családi hagyomány nálunk. Ugyanakkor, ha nem szeretném ezt csinálni, nem lennék itt. Mindig azt mondom: ez egy életre szóló kaland. Nehézségek persze itt is vannak, mint minden munkahelyen. A legnehezebb talán az, hogy sok külső konfliktus ér minket. Nem kifejezetten fizikai bántalmazásra gondolok, bár az is előfordult már, hanem inkább a szóbeli sérelem az, ami gyakoribb. Sok rossz szót kapunk és ezt tudni kell kezelni. Ezenkívül temérdek olyan dolgot látunk, tudunk, amit más nem. Le kell tudni vezetni egy szülést, baleseteknél a megdöbbentő látványt is el kell bírnunk viselni, s ugyanúgy topon kell lennünk szolgálatunk utolsó órájában is, mint az elsőben. Ha esik, ha fúj, el kell tudnunk látni a beteget – sorolja, amit erről a hivatásról tudni érdemes.
Arról kérdezem, melyik esetre emlékszik a leginkább.
– A párommal bicikliztünk civilként egyik vasárnap Egerben és láttunk két kerékpáros szlovák férfit elhaladni mellettünk – meséli. – Másnap Gyöngyösön teljesítettem szolgálatot és Markazra egy gázolásos balesethez riasztottak minket. A helyszínre kiérve láttam, hogy azt a férfit ütötték el, akit egy nappal ezelőtt láttam. Furcsa érzés volt, de persze mi ezt nem mutathatjuk ki. Az előírt protokoll szerint járunk el minden esetben. Tudjuk, hogy annak, aki nehéz helyzetben van, valószínűleg az a legrosszabb napja, s mi azért jöttünk, hogy segítsünk neki. A legjobb tudásunk szerint minden tőlünk telhetőt megtegyünk érte, értük.
Az egri épület egyik helyiségében betegszállítás irányításánál is segítenek. Az ott dolgozó négy ember munkája az, hogy a Heves megyei háziorvosoktól, kórházakból beérkező telefonhívásokat rögzítik és a magánvállalkozó betegszállítóknak továbbítják.
– A legtöbb panasz, kifogás, kérés hozzájuk érkezik, amennyiben valahová nem érkezik meg a betegszállító. Két éve ugyanis a magyarországi betegszállítási szolgáltatás rendszerében fontos változások történtek. 2012 májusától a betegszállításokra vonatkozó megrendelések, hívások fogadását, a betegszállító vállalkozások járműveinek operatív irányítását az Országos Mentőszolgálat végzi. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott betegszállítási feladatot az OMSZ-nál kell megrendelni, a szállítás végrehajtója pedig az OEP-pel szerződött betegszállító szolgáltató járműve. Korábban a mentőszolgálat végezte a betegszállítást is.
Közel tízezer kivonulás volt az idén
Csathó Mónikától, az Eger Mentőállomás vezetőjétől megtudom: az állomáson 27 mentőápoló, 27 gépkocsivezető, 15 orvos mentőtiszt, 15 mentésirányító és 11 betegszállítás irányító, illetve felvevő dolgozik. Heves megyében 28 mentőgépkocsi van a 10 mentőállomásra, ebből Egerben egy roham- és egy esetkocsi, Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen 1-1 esetkocsi teljesít szolgálatot. A betegforgalomban Egerben 2014-ben eddig 9044 kivonulásuk volt a mentőknek. A lista élén a belgyógyászati esetek állnak. A napi kivonulások száma változó, átlagosan 30 eset a jellemző. A betegellátást segítő eszközök egy részét a Heves Megyei Mentőalapítványon keresztül szerzik meg. Legutóbb egy motoros baráti kör adománynak köszönhetően két darab húzósínt kaptak.
Május 10-e hivatalosan a mentők napja
A szervezett, hivatásos mentőellátás Magyarországon még a XIX. században, 1887. május 10-én egy fővárosi tisztiorvos, dr. Kresz Géza kiváló szervező munkájának eredményeképpen kezdődött el. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 1948. május 10-én jött létre, az induláskor 76 mentőállomása, 359 dolgozója és 134 mentőkocsija volt. (Napjainkban ugyanakkor az OMSZ 230 mentőállomásán hétezer mentődolgozó tevékenykedik.) Az OMSZ alapítója és első főigazgatója dr. Orovecz Béla orvos volt. Az ő nevéhez kötődik az, hogy a mentők „Bajtárs”-nak szólítják egymást. Az elve az volt, hogy akik mentenek, azok valóban társak, társai a bajban levőknek, és társai egymásnak a közös segítő munkában. Ez a bajtársi szellemiség jellemzi ma is a mentők munkáját.
heol.hu
Megjegyzés küldése