Zaránk nevét 1274-ben Zaranca néven említette először oklevél, mint az újvári várszerkezet tartozékát, tehát királyi várbirtok volt, melyet IV. László király 1274-ben kivett a várkötelék alól és eladományozott.
1307-ben már az Aba nemzetséghez tartozó Kompolt fia Péter birtoka, ugyanis nevezett Péter, ebben az évben Varasfogasi Füle fiai Mihálytól és Miklóstól a Tarna jobb partján Visznek és Zsadány között eső Vécsföldét 40 ezüst márkáért megvette, a határleírás szerint a földterület Péternek Zaránk (Szurduk) nevű birtoka mellett feküdt.
Az 1325. évi osztozkodáskor Zaránkot István, a későbbi hevesi főispán, a Nánai Kompolthi család őse nyerte.
1468-ban Zarang néven említették az oklevelekben, ekkor Kompolthi Miklós birtokában találjuk, de Kompolthi János leányának, Margit asszonynak Szén Jánostól született fiai: Szén György és Péter, szintén részt követelve maguknak Zaránkból, Kompolthi Miklóst perbe idéztették. Kompolthi János fiai: Zsigmond és Ferencz, valamint Országh Mihály fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés értelmében a Kompolthiak kihaltával a gúti Országh családé lett.
Az 1552-ik évi adóösszeírás szerint Bornemisza Imrének itt három portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portát írtak itt össze.
Országh Kristóf örökös nélküli halála után 1570-től I. Miksa király Országh Borbálának, férjezett I. Miksa király Országh Borbálának, Enyingi Török Ferenc hitvesének adományozta, majd 1606-tól a Nyáry család lett a birtokosa.
I. Miksa király Országh Borbálának, férjezett Török Ferencznének adományozta.
Az 1635. évi összeírásban 2 3/4, 1647-ben fél portával volt felvéve. 1650-től 1701-ig többször is átruházták a birtokjogot. 1693-ban, mint puszta, Deák Pál ezredes birtoka.
1701-ben Almásy János és Mihályi Pál a birtokos. Ettől kezdve az Almásyak és a velük rokon Czóbel, Stőszel, Szeleczky, Gosztonyi családok kezén maradt a birtokjog.
A falu 1687. körül elpusztult, 1701-ben újra benépesült. Lélekszáma 1787-ben 566, 1860-ban 752 fő.
Fekvése
Gyöngyöstől délkeletre, Tarnaméra és Erk között fekvő település.
Nevezetességei
Római katolikus temploma - egyhajós, egy homlokzati tornyos késő barokk templom. 1782-ben fejezték be az építését.
forrás: wikipedia.org
1307-ben már az Aba nemzetséghez tartozó Kompolt fia Péter birtoka, ugyanis nevezett Péter, ebben az évben Varasfogasi Füle fiai Mihálytól és Miklóstól a Tarna jobb partján Visznek és Zsadány között eső Vécsföldét 40 ezüst márkáért megvette, a határleírás szerint a földterület Péternek Zaránk (Szurduk) nevű birtoka mellett feküdt.
Az 1325. évi osztozkodáskor Zaránkot István, a későbbi hevesi főispán, a Nánai Kompolthi család őse nyerte.
1468-ban Zarang néven említették az oklevelekben, ekkor Kompolthi Miklós birtokában találjuk, de Kompolthi János leányának, Margit asszonynak Szén Jánostól született fiai: Szén György és Péter, szintén részt követelve maguknak Zaránkból, Kompolthi Miklóst perbe idéztették. Kompolthi János fiai: Zsigmond és Ferencz, valamint Országh Mihály fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés értelmében a Kompolthiak kihaltával a gúti Országh családé lett.
Az 1552-ik évi adóösszeírás szerint Bornemisza Imrének itt három portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portát írtak itt össze.
Országh Kristóf örökös nélküli halála után 1570-től I. Miksa király Országh Borbálának, férjezett I. Miksa király Országh Borbálának, Enyingi Török Ferenc hitvesének adományozta, majd 1606-tól a Nyáry család lett a birtokosa.
I. Miksa király Országh Borbálának, férjezett Török Ferencznének adományozta.
Az 1635. évi összeírásban 2 3/4, 1647-ben fél portával volt felvéve. 1650-től 1701-ig többször is átruházták a birtokjogot. 1693-ban, mint puszta, Deák Pál ezredes birtoka.
1701-ben Almásy János és Mihályi Pál a birtokos. Ettől kezdve az Almásyak és a velük rokon Czóbel, Stőszel, Szeleczky, Gosztonyi családok kezén maradt a birtokjog.
A falu 1687. körül elpusztult, 1701-ben újra benépesült. Lélekszáma 1787-ben 566, 1860-ban 752 fő.
Fekvése
Gyöngyöstől délkeletre, Tarnaméra és Erk között fekvő település.
Nevezetességei
Római katolikus temploma - egyhajós, egy homlokzati tornyos késő barokk templom. 1782-ben fejezték be az építését.
 |
| fotó: GBviw |
forrás: wikipedia.org
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.