A község határában rézkori csákányt találtak, a Csörsz-árok közelében késő bronzkori és szarmatakori sírok kerültek elő. Hanyipusztán avarkori és honfoglaláskori temető, a Hanyihalmon pedig 12. századi település maradványait találták meg.
Dormánd helyén a 13. században Buger-Besenyő (Bögér) nevű település állt, mely - mint a tőle délre fekvő Besenyőtelek is - eredetileg besenyő telep volt. Árpádhoz rokon kun törzsek csatlakoztak, szintén hét vezér alatt: Ede, Edömér, Ete, Bögér, Acsád, Vajta és Kecel.
A település neve a 13. század-ban Dormánd és Dormánháza néven fordult elő.
Az 1549 évi összeírás mint teljesen elszegényedett települést említette, mely adót sem fizetett.
Az 1552 évi adóösszeírásban pedig az elpusztult települések közt említették, s így szerepelt még az 1554 és 1564 évi összeírásokban is, viszont az 1635 és 1686 összeírásokban neve nem volt említve.
1693-ban a település Polgár György és Saághy Pál birtokaként volt írva.
A 18. század végén báró Saághy Mihály birtoka volt.
A 19. században a gróf Fáy család, valamint Fáy István, Saághy, Szalkány, Zbriskó és más családok birták.
A 20. század elején gróf Vay Ádámné Zichy Mariotta és Engel Lajos volt birtokosául írva.
Fekvése
Heves megyében, Füzesabonytól (4 km-re) délre , Füzesabony és Besenyőtelek (3 km) között fekvő település. Megközelíthető az M3-as autópályán, a 31-es és a 33-as főúton.
Nevezetességei
forrás: wikipedia.org
Dormánd helyén a 13. században Buger-Besenyő (Bögér) nevű település állt, mely - mint a tőle délre fekvő Besenyőtelek is - eredetileg besenyő telep volt. Árpádhoz rokon kun törzsek csatlakoztak, szintén hét vezér alatt: Ede, Edömér, Ete, Bögér, Acsád, Vajta és Kecel.
A település neve a 13. század-ban Dormánd és Dormánháza néven fordult elő.
Az 1549 évi összeírás mint teljesen elszegényedett települést említette, mely adót sem fizetett.
Az 1552 évi adóösszeírásban pedig az elpusztult települések közt említették, s így szerepelt még az 1554 és 1564 évi összeírásokban is, viszont az 1635 és 1686 összeírásokban neve nem volt említve.
1693-ban a település Polgár György és Saághy Pál birtokaként volt írva.
A 18. század végén báró Saághy Mihály birtoka volt.
A 19. században a gróf Fáy család, valamint Fáy István, Saághy, Szalkány, Zbriskó és más családok birták.
A 20. század elején gróf Vay Ádámné Zichy Mariotta és Engel Lajos volt birtokosául írva.
Fekvése
Heves megyében, Füzesabonytól (4 km-re) délre , Füzesabony és Besenyőtelek (3 km) között fekvő település. Megközelíthető az M3-as autópályán, a 31-es és a 33-as főúton.
 |
| fotó: Sárdi Zoltán |
Nevezetességei
- Római katolikus templom. Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt. Műemlék. 1771-1773 között épült rokokó stílusban, a középkori fatornyos elődje helyén.
- A hanyipusztai Szent Anna kápolna 1719-ben épült barokk stílusban, majd 1814-ben átalakították. A hanyi kápolna ma is sokak által látogatott zarándokhely. Július utolsó vasárnapján minden évben ezrek érkeznek ide, hogy imádkozzanak Szent Annához és Joachimhoz, Szűz Mária szüleihez, az idős emberek, a nagyszülők védőszentjéhez. A hagyomány szerint a pusztában lévő kápolnát valamelyik erdőtelki Buttler gróf emeltette, mert egyszer csak hullani kezdtek az állatai, és úgy hitte, Isten haragja miatt éri ez a sorscsapás. A búcsújáró helynek járó kiváltságokat 1791-ben Pius pápa adományozta a kápolnának. Az itteni búcsú nagyon sokáig a pusztai emberek legnagyobb nyári eseménye volt.
- A templomkertben álló késő barokk Mária-szobrot 1800 körül emeltette Sághy Mihály földesúr, s talapzatán is családja címere látható.
- A Remenyik Zsigmond múzeumban Remenyik Zsigmond egykori használati tárgyai mellett művei és levelei is megtekinthetők.
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése