SÁR-HEGY KÖRTÚRA - HÚSVÉT A MÁTRÁBAN
Sár-hegy 500 méter magas szőlőkkel beültetett lejtői Gyöngyös északkeleti határában közel a 3. sz. főúthoz helyezkedik el. Az erősen lepusztult kiemelkedés a Központi-Mátra vulkanikus tömbjének dél felé félszigetszerűen messze előreugró hegye. Sajátos és fajokban gazdag élővilága miatt területének nagy részét (186 hektárt) 1975-ben védetté nyilvánították. A hegy Gyöngyös felőli oldalán több hobbi-ház és telek is található.
2015. április 4. 9.30 / Gyöngyös
Sár-hegy körtúra - Húsvét a Mátrában
forrás: I ♥ Mátra ! facebook
FACEBOOK OLDAL >>>
Földrajza
A hegy mai felszíne
A Sár-hegy valóságos határhegy a Mátraalja eltérő jellegű nyugati és keleti része között. Délről megközelítve igen impozáns megjelenésű, jellegzetes félkúp alakja miatt magasabbnak tűnik, mint amekkora valójában. Körös-körül meredek lejtőkkel szakad le az alacsonyabb térszintekre. Északra a domború lejtőket kőgörgetegek, kisebb kőfolyások fedik. A hegy fő tömegét andezit, kisebb részét riolittufa és andezittufa alkotja, déli lejtőit vastag negyedkori löszréteg borítja. Ezen az alapkőzeten változatos talajtakaró (cserjozim barna erdőtalaj, eruház talaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj és ranker) alakult ki.
Vízrajza
Teteje lapos, fennsíkszerű, egy északi lejtősüllyedékben alakult ki a mintegy 50–55 m átmérőjű ún. Szent Anna-tó. Csapadékszegény években nyílt vízfelülete teljesen eltűnik, így is több ritka növény és lepkefaj élőhelye. A Külső-Mérges-patak a Sár-hegy északkeleti lábánál ered.
Éghajlata
Éghajlata a hegyvidékinél szárazabb, különösen a déli oldalon erősen érvényesül az Alföld hatása. Ennek köszönhető, hogy flórája és rovarvilága melegkedvelő, szubmediterrán fajokban gazdag.
Növény és állatvilága
Évszázadokkal ezelőtt a hegy nagy részét összefüggő erdőség borította. Tatárjuharos-tölgyesek, cseres-tölgyesek, mész- és melegkedvelő erdők fajgazdag állományai adtak fát és vadat a környék lakóinak.
A Sár-hegy növényzete és állatvilága napjainkban is rendkívül változatos. Bemutatására 12 állomással jelzett 7 km hosszú természetismereti tanösvényt alakítottak ki. A délies kitettségű egykori tatárjuharos tölgyesre ma már csak a törpe mandulás cserjések és néhány más társulásra jellemző faj emlékeztet. Utóbbiak többsége a szőlőtáblákat övező molyhos tölgy cserjésekben talált menedéket, mint pl. a fényeslevelű csepleszmeggy, a koloncos gyökerű macskahere, a buglyos és orvosi kocsord és a pusztai méteng. Az erősen köves sziklabúvásos és kőtörmelékes déli-délnyugati lejtőkön andezit sziklagyepek alakultak ki. Legelterjedtebb a pannóniai-sziklagyep. További jellegzetes növénytársulásai a sztyepprétek és pusztafüves lejtők. Bennük is számos védett faj fordul elő. Az országosan is ritka sztyepprét uralkodó növénye a hosszúlevelű árvalányhaj, de alkotója a piros kígyószisz, a ritka ezüstös utifű és a sápadt lednek is.
forrás: wikipedia.org
Sár-hegy 500 méter magas szőlőkkel beültetett lejtői Gyöngyös északkeleti határában közel a 3. sz. főúthoz helyezkedik el. Az erősen lepusztult kiemelkedés a Központi-Mátra vulkanikus tömbjének dél felé félszigetszerűen messze előreugró hegye. Sajátos és fajokban gazdag élővilága miatt területének nagy részét (186 hektárt) 1975-ben védetté nyilvánították. A hegy Gyöngyös felőli oldalán több hobbi-ház és telek is található.
2015. április 4. 9.30 / Gyöngyös
Sár-hegy körtúra - Húsvét a Mátrában
forrás: I ♥ Mátra ! facebook
FACEBOOK OLDAL >>>
 |
| A Sár-hegy madártávlatból - fotó forrás |
# # #
A hegy mai felszíne
A Sár-hegy valóságos határhegy a Mátraalja eltérő jellegű nyugati és keleti része között. Délről megközelítve igen impozáns megjelenésű, jellegzetes félkúp alakja miatt magasabbnak tűnik, mint amekkora valójában. Körös-körül meredek lejtőkkel szakad le az alacsonyabb térszintekre. Északra a domború lejtőket kőgörgetegek, kisebb kőfolyások fedik. A hegy fő tömegét andezit, kisebb részét riolittufa és andezittufa alkotja, déli lejtőit vastag negyedkori löszréteg borítja. Ezen az alapkőzeten változatos talajtakaró (cserjozim barna erdőtalaj, eruház talaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj és ranker) alakult ki.
Vízrajza
Teteje lapos, fennsíkszerű, egy északi lejtősüllyedékben alakult ki a mintegy 50–55 m átmérőjű ún. Szent Anna-tó. Csapadékszegény években nyílt vízfelülete teljesen eltűnik, így is több ritka növény és lepkefaj élőhelye. A Külső-Mérges-patak a Sár-hegy északkeleti lábánál ered.
Éghajlata
Éghajlata a hegyvidékinél szárazabb, különösen a déli oldalon erősen érvényesül az Alföld hatása. Ennek köszönhető, hogy flórája és rovarvilága melegkedvelő, szubmediterrán fajokban gazdag.
Növény és állatvilága
Évszázadokkal ezelőtt a hegy nagy részét összefüggő erdőség borította. Tatárjuharos-tölgyesek, cseres-tölgyesek, mész- és melegkedvelő erdők fajgazdag állományai adtak fát és vadat a környék lakóinak.
A Sár-hegy növényzete és állatvilága napjainkban is rendkívül változatos. Bemutatására 12 állomással jelzett 7 km hosszú természetismereti tanösvényt alakítottak ki. A délies kitettségű egykori tatárjuharos tölgyesre ma már csak a törpe mandulás cserjések és néhány más társulásra jellemző faj emlékeztet. Utóbbiak többsége a szőlőtáblákat övező molyhos tölgy cserjésekben talált menedéket, mint pl. a fényeslevelű csepleszmeggy, a koloncos gyökerű macskahere, a buglyos és orvosi kocsord és a pusztai méteng. Az erősen köves sziklabúvásos és kőtörmelékes déli-délnyugati lejtőkön andezit sziklagyepek alakultak ki. Legelterjedtebb a pannóniai-sziklagyep. További jellegzetes növénytársulásai a sztyepprétek és pusztafüves lejtők. Bennük is számos védett faj fordul elő. Az országosan is ritka sztyepprét uralkodó növénye a hosszúlevelű árvalányhaj, de alkotója a piros kígyószisz, a ritka ezüstös utifű és a sápadt lednek is.
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése