Most, hogy elindult az új Bárány uszoda építése, érdemes felidézni, hogy az eltelt évszázadok alatt hogyan nézhetett ki
az a terület, ahol a kis meleg vizű forrástó, a Csillagfürdő, az Érseki uszoda, a Városi uszoda, a Női uszoda, valamint a régi
és az új Bárány állt, illetve állni fog.
A több mint 600 évet felölelő „időutazásban” főként Sugár István kutatási eredményeit használjuk fel, amit Az egri gyógyvizek és fürdők című kiadványban publikált.Ha a régi, török idők előtti Egert nézem, akkor ez a terület a városon kívül, az egykori püspök-földesúr Vadaskertjében terült el. Az Eger vize itt több ágra szakadt, kis zúgókon haladt dél felé.
A patakot több hévizű forrás is táplálta, amelyek a földből kibuggyanva előbb különböző méretű tavakat alkottak, mielőtt a víz megtalálta volna az utat a patak valamelyik ágába. Abban az időben az Eger-patak volt a két vármegye, Borsod és Heves határa: a bal part – vagyis a mai Bárány uszoda helye – a borsodi részhez, míg a jobb Heveshez tartozott. Itt – alig 100 mé- terre egymástól – két melegvizű forrástó állt. A nagyobbik a hevesi oldalon terült el – később itt épült ki a Török Fürdő, illetve a Strand északi, 1-es medencéje. Ettől északra, a várhoz közelebb volt található a kisebbik, de már a borsodi részen. Ez lesz a későbbi Bárány uszoda helye.
Ezeket a meleg vizű tavakat a város népe, majd a területet kisajátító püspök mindig is használta. Az első adat a tavak valamelyike mellett álló fürdőház létére 1495-ből származik, amikor is Bakócz Tamás egri püspök 8 forintot fizetett ki „meleg víz épületére és tetőzetére”. A számadások alapján már fürdőmestere is volt Egernek abban az időben. 1517 telén Estei Hippolit egri püspök, Mátyás király sógora talján kíséretével megérkezett a várba, majd kilovagoltak a várfalon kívülre, a fürdőházhoz. A vendégek „meglepve tapasztalták, hogy a tavak és mocsarak té- len is gőzölögnek, nem fagynak be, hiába fed mindent a környéken vastag hótakaró.” Sok vadkacsát is láttak a zord hideg ellenére. Ezt a lehetőséget azonnal ki is használták egy kis vadászatra, méghozzá sólymokkal. A török időszak (1596–1687) a fürdők szempontjából komoly előrelépést hozott. A korabeli metszetek alapján a hódítók mindkét fent említett meleg vizű forrástó mellett már az 1600-as évek elején egyegy ilidzsát, fürdőt emeltek.
A nagyobb – a Török Fürdő – ma is létezik, a kisebb viszont 1856-ra nyomtalanul eltűnt. Utóbbit a török kiűzése után még mosóháznak használták, amit a mai Bárány uszodánál található forrás táplált vízzel. A két fürdő mellett „korcsma” is működött. A két, addig névtelen kocsma 1785-ben nevet és cégért kapott. Miért fontos ez? Mert a kisebbik, vagyis a borsodi oldalon levő fürdő kocsmája a Csillag nevet kapta, ami aztán nem hivatalos névadója (Csillagfürdő) lett később az első uszodának. Ezen a területen az első szabadtéri fürdőt – mai szóhasználattal uszodát – Bartakovics Béla egri érsek építtette 1855- ben. Az addig kihasználatlan meleg vizű forrástavat egy szabálytalan ötszög alakú uszodává építtette ki, ami 1856-ban nyílt meg a nagyközönség számára. Ekkor bontották el az itt állt régi ilidzsát, a kis török fürdő épületét.
A Csillag csárda udvarának hátsó részén voltak a fürdőt tápláló melegforrások, ahol a tímárok a bőrt áztatták, itt mostak az egri asszonyok és lányok, de úsztattak lovakat is. A Csillagfürdő medencéjének mérete a most elbontott Bárány fele lehetett. Rendkívül közkedvelt volt tágas udvara és fákkal beültetett sétányai miatt. 1864-re 32 öltöző kabin is elkészült, sőt, később deszkafallal elkerítve egy 20 méteres szabályos medencét sikerült kialakítani. Ezt követő- en inkább már Érseki fürdőnek nevezték. Ha valaki az akkori uszodai hangulatra kí- váncsi, annak Remenyik Zsigmond Sarjadó fű című könyvét, annak is a 9. fejezetét ajánlom. Érdemes elolvasni! Mit köszönhetünk ennek a csak né- hány régi fotóról visszaköszönő első egri uszodának? Ez volt az egri vizes sportok bölcsője – ami aztán később a Bárány uszodában teljesedett ki. Itt „tette meg az első karcsapásokat” Bárány István, Bitskey Aladár, Bitskey Zoltán, Szigritz Géza.
Az egri Főreál diákjai 1910. szeptember 24-én itt rendezték az első úszóversenyt Egerben, de 1912-ben itt láthatott az egri közönség először két miskolci csapat részvételével bemutató vízipóló mérkőzést, amit 1914. szeptember 6-án követett az Egri TE – Miskolci AK találkozó, ami az egriek első, más egyesület elleni hivatalos mérkőzése volt. 1920-ig, vagyis addig, amíg a mai strand 1-es medencéje helyén kialakított Férfi uszoda meg nem épült, ez volt „Az Uszoda”. Öt évig aztán csak a nők használhatták a régi Érseki – 1913-tól, a tulajdonjog megszerzése után Városi – fürdőt, de 1925-ben visszatértek a sportolók a régi A fürdőkörnyék térképe az 1794. utáni évekből 1. Az ún. káptalan tó. 2. A nagyobb meleg vizű fürdő. 3. A kisebb meleg vizű fürdő. 4. Az Eger-patak keleti ága. 5. Az Eger-patak nyugati ága. 6. A patak újonnan ásott medre. 7. A nagy meleg vizű tó. 8. Malomárok. 9. Zúgók. 10. Malmok. 11. Hidak. 12. A püspöki mosóház. 13. A püspöki kert kerítése. 14. Ananász- és melegházak. 15. Városfal. 16.
Almagyari (Maklári) kapu. 17. Teknősbéka-tó. 18. Itt épült később a Csillagfürdő és a Bárány uszoda helyszínre, ami már nyomaiban sem emlékezetett a régi fürdőkre és uszodákra.
De ez már egy másik történet, amit jövő hónapban folytatunk…
Ruray Zoltán
forrás: egrimagazin.hu
A több mint 600 évet felölelő „időutazásban” főként Sugár István kutatási eredményeit használjuk fel, amit Az egri gyógyvizek és fürdők című kiadványban publikált.Ha a régi, török idők előtti Egert nézem, akkor ez a terület a városon kívül, az egykori püspök-földesúr Vadaskertjében terült el. Az Eger vize itt több ágra szakadt, kis zúgókon haladt dél felé.
A patakot több hévizű forrás is táplálta, amelyek a földből kibuggyanva előbb különböző méretű tavakat alkottak, mielőtt a víz megtalálta volna az utat a patak valamelyik ágába. Abban az időben az Eger-patak volt a két vármegye, Borsod és Heves határa: a bal part – vagyis a mai Bárány uszoda helye – a borsodi részhez, míg a jobb Heveshez tartozott. Itt – alig 100 mé- terre egymástól – két melegvizű forrástó állt. A nagyobbik a hevesi oldalon terült el – később itt épült ki a Török Fürdő, illetve a Strand északi, 1-es medencéje. Ettől északra, a várhoz közelebb volt található a kisebbik, de már a borsodi részen. Ez lesz a későbbi Bárány uszoda helye.
 |
| fotó: egykor.hu |
Ezeket a meleg vizű tavakat a város népe, majd a területet kisajátító püspök mindig is használta. Az első adat a tavak valamelyike mellett álló fürdőház létére 1495-ből származik, amikor is Bakócz Tamás egri püspök 8 forintot fizetett ki „meleg víz épületére és tetőzetére”. A számadások alapján már fürdőmestere is volt Egernek abban az időben. 1517 telén Estei Hippolit egri püspök, Mátyás király sógora talján kíséretével megérkezett a várba, majd kilovagoltak a várfalon kívülre, a fürdőházhoz. A vendégek „meglepve tapasztalták, hogy a tavak és mocsarak té- len is gőzölögnek, nem fagynak be, hiába fed mindent a környéken vastag hótakaró.” Sok vadkacsát is láttak a zord hideg ellenére. Ezt a lehetőséget azonnal ki is használták egy kis vadászatra, méghozzá sólymokkal. A török időszak (1596–1687) a fürdők szempontjából komoly előrelépést hozott. A korabeli metszetek alapján a hódítók mindkét fent említett meleg vizű forrástó mellett már az 1600-as évek elején egyegy ilidzsát, fürdőt emeltek.
A nagyobb – a Török Fürdő – ma is létezik, a kisebb viszont 1856-ra nyomtalanul eltűnt. Utóbbit a török kiűzése után még mosóháznak használták, amit a mai Bárány uszodánál található forrás táplált vízzel. A két fürdő mellett „korcsma” is működött. A két, addig névtelen kocsma 1785-ben nevet és cégért kapott. Miért fontos ez? Mert a kisebbik, vagyis a borsodi oldalon levő fürdő kocsmája a Csillag nevet kapta, ami aztán nem hivatalos névadója (Csillagfürdő) lett később az első uszodának. Ezen a területen az első szabadtéri fürdőt – mai szóhasználattal uszodát – Bartakovics Béla egri érsek építtette 1855- ben. Az addig kihasználatlan meleg vizű forrástavat egy szabálytalan ötszög alakú uszodává építtette ki, ami 1856-ban nyílt meg a nagyközönség számára. Ekkor bontották el az itt állt régi ilidzsát, a kis török fürdő épületét.
A Csillag csárda udvarának hátsó részén voltak a fürdőt tápláló melegforrások, ahol a tímárok a bőrt áztatták, itt mostak az egri asszonyok és lányok, de úsztattak lovakat is. A Csillagfürdő medencéjének mérete a most elbontott Bárány fele lehetett. Rendkívül közkedvelt volt tágas udvara és fákkal beültetett sétányai miatt. 1864-re 32 öltöző kabin is elkészült, sőt, később deszkafallal elkerítve egy 20 méteres szabályos medencét sikerült kialakítani. Ezt követő- en inkább már Érseki fürdőnek nevezték. Ha valaki az akkori uszodai hangulatra kí- váncsi, annak Remenyik Zsigmond Sarjadó fű című könyvét, annak is a 9. fejezetét ajánlom. Érdemes elolvasni! Mit köszönhetünk ennek a csak né- hány régi fotóról visszaköszönő első egri uszodának? Ez volt az egri vizes sportok bölcsője – ami aztán később a Bárány uszodában teljesedett ki. Itt „tette meg az első karcsapásokat” Bárány István, Bitskey Aladár, Bitskey Zoltán, Szigritz Géza.
Az egri Főreál diákjai 1910. szeptember 24-én itt rendezték az első úszóversenyt Egerben, de 1912-ben itt láthatott az egri közönség először két miskolci csapat részvételével bemutató vízipóló mérkőzést, amit 1914. szeptember 6-án követett az Egri TE – Miskolci AK találkozó, ami az egriek első, más egyesület elleni hivatalos mérkőzése volt. 1920-ig, vagyis addig, amíg a mai strand 1-es medencéje helyén kialakított Férfi uszoda meg nem épült, ez volt „Az Uszoda”. Öt évig aztán csak a nők használhatták a régi Érseki – 1913-tól, a tulajdonjog megszerzése után Városi – fürdőt, de 1925-ben visszatértek a sportolók a régi A fürdőkörnyék térképe az 1794. utáni évekből 1. Az ún. káptalan tó. 2. A nagyobb meleg vizű fürdő. 3. A kisebb meleg vizű fürdő. 4. Az Eger-patak keleti ága. 5. Az Eger-patak nyugati ága. 6. A patak újonnan ásott medre. 7. A nagy meleg vizű tó. 8. Malomárok. 9. Zúgók. 10. Malmok. 11. Hidak. 12. A püspöki mosóház. 13. A püspöki kert kerítése. 14. Ananász- és melegházak. 15. Városfal. 16.
Almagyari (Maklári) kapu. 17. Teknősbéka-tó. 18. Itt épült később a Csillagfürdő és a Bárány uszoda helyszínre, ami már nyomaiban sem emlékezetett a régi fürdőkre és uszodákra.
De ez már egy másik történet, amit jövő hónapban folytatunk…
Ruray Zoltán
forrás: egrimagazin.hu
Megjegyzés küldése