A fogyasztók napi vásárlásaik során is eshetnek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat áldozatává. - Kutatások szerint, ha le értékelnek egy terméket, a vevőnek mindegy, hogy egészségtelen, szívesebben megveszi. Sokakat befolyásolnak az akciók, a magyarok 94 százaléka megtervezi, mit és hol vásárol.
Egy friss felmérés szerint egyre több egészségtelen élelmiszert veszünk az akciók során. Amikor a boltok ajánlatai között egészséges és egészségtelen ételek is szerepelnek, a vásárlók utóbbiakat részesítik előnyben. Míg a vizsgált időszakban az olcsóbb kínálatnak köszönhetően 35 százalékkal több egészségtelen élelmiszer fogy az áruházakban, addig egészségesből csupán 20 százalék.
A kutatók szerint valószínűleg ez azért van így, mert az emberek szeretnek élelmiszert felhalmozni. Mivel friss zöldségekből, gyümölcsökből, nem feldolgozott termékekből ez nem lehetséges, maradnak a tartósított, mirelit ételek. Megfigyelték, hogy ez a viselkedésforma a tehetősebb emberek körében jellemző. A rosszabb anyagi helyzetben lévők nem raktároznak élelmet, csak a legszükségesebbekre adnak ki pénzt.
A Nielsen Vásárlói Trendek felmérése szerint a magyar vásárlók nagymértékben cél- és árorientáltakká váltak a válság után. A szűkös családi költségvetés miatt a fogyasztók 94 százaléka tervezi meg az élelmiszervásárlást előre, s 45 százaléka csak egyszer tart egy hónapban ebből nagybevásárlást. Az eladásösztönző- és hűségprogramokat tervező cég szerint az észérveken túl az érzelmek is fontos szerepet játszanak a vevők választásában.
Lapunk utánajárt, milyen veszélyei lehetnek a leértékelt termékek megvételének. Megkerestük a Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségét.
– A fogyasztók napi vásárlásaik során is eshetnek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat áldozatává – tájékoztatott Lánchidi Csilla helyettesítő felügyelőség-vezető. – Az áru eladási ára mindig alkalmas a vevők befolyásolására. Gyakran megtéveszthető lehet az akciós, kedvezményes termékek árfeltüntetésében, ha a vállalkozás a meghirdetett akciós árnál drágábban értékesíti termékét. Ilyen felmerülhet akkor, ha a feltüntetett akciós eladási árhoz képest magasabb, általában az eredeti eladási árat számítják fel az üzletben. Ekkor a fogyasztót a kedvező árról szóló tájékoztatás vásárlásra készteti, mégis többet fizet a feltüntetettnél. A fogyasztóvédelmi törvény szerint a vevőket a megvételre kínált termékek eladási áráról egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, tisztán olvashatóan, forintban, az általános forgalmi adót és az egyéb kötelező terheket is tartalmazva, írásban kell tájékoztatni.
Leértékelés, akció... Sokaknak ennyi is elég, hogy akkor is vásároljanak, ha igazán nincs is szükségük az adott termékre.
Képünk illusztráció
>>> bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz - (heol.hu(
Egy friss felmérés szerint egyre több egészségtelen élelmiszert veszünk az akciók során. Amikor a boltok ajánlatai között egészséges és egészségtelen ételek is szerepelnek, a vásárlók utóbbiakat részesítik előnyben. Míg a vizsgált időszakban az olcsóbb kínálatnak köszönhetően 35 százalékkal több egészségtelen élelmiszer fogy az áruházakban, addig egészségesből csupán 20 százalék.
A kutatók szerint valószínűleg ez azért van így, mert az emberek szeretnek élelmiszert felhalmozni. Mivel friss zöldségekből, gyümölcsökből, nem feldolgozott termékekből ez nem lehetséges, maradnak a tartósított, mirelit ételek. Megfigyelték, hogy ez a viselkedésforma a tehetősebb emberek körében jellemző. A rosszabb anyagi helyzetben lévők nem raktároznak élelmet, csak a legszükségesebbekre adnak ki pénzt.
A Nielsen Vásárlói Trendek felmérése szerint a magyar vásárlók nagymértékben cél- és árorientáltakká váltak a válság után. A szűkös családi költségvetés miatt a fogyasztók 94 százaléka tervezi meg az élelmiszervásárlást előre, s 45 százaléka csak egyszer tart egy hónapban ebből nagybevásárlást. Az eladásösztönző- és hűségprogramokat tervező cég szerint az észérveken túl az érzelmek is fontos szerepet játszanak a vevők választásában.
Lapunk utánajárt, milyen veszélyei lehetnek a leértékelt termékek megvételének. Megkerestük a Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségét.
– A fogyasztók napi vásárlásaik során is eshetnek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat áldozatává – tájékoztatott Lánchidi Csilla helyettesítő felügyelőség-vezető. – Az áru eladási ára mindig alkalmas a vevők befolyásolására. Gyakran megtéveszthető lehet az akciós, kedvezményes termékek árfeltüntetésében, ha a vállalkozás a meghirdetett akciós árnál drágábban értékesíti termékét. Ilyen felmerülhet akkor, ha a feltüntetett akciós eladási árhoz képest magasabb, általában az eredeti eladási árat számítják fel az üzletben. Ekkor a fogyasztót a kedvező árról szóló tájékoztatás vásárlásra készteti, mégis többet fizet a feltüntetettnél. A fogyasztóvédelmi törvény szerint a vevőket a megvételre kínált termékek eladási áráról egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, tisztán olvashatóan, forintban, az általános forgalmi adót és az egyéb kötelező terheket is tartalmazva, írásban kell tájékoztatni.
Leértékelés, akció... Sokaknak ennyi is elég, hogy akkor is vásároljanak, ha igazán nincs is szükségük az adott termékre.
Képünk illusztráció
>>> bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz - (heol.hu(
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.