Heves megye déli csücskében, Budapesttől 130 km-re, a Tiszától 7 km-re nyugatra fekszik a közel 1700 lakosú település. Közúton Heves és Jászkisér irányából közelíthető meg, vasúton pedig a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonalon, Tarnaszentmiklós állomáson (kb. 8 km) keresztül.
Területi elhelyezkedésére jellemző, hogy az M3-as autópálya 30 perc alatt, a Mátra és a Bükk 40 perc alatt elérhető és a Tisza-tó mindössze 20 km-re (földúton 10 km-re) van tőle.
Története
A községtől északre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
Régóta lakott település, keletkezése 1234-re tehető a dokumentumok szerint, ahol a Peel néven említik először.
Kezdetben királyi várbirtok, a hevesi vár tartozéka volt, melyet II. András király 1234-ben az Aba nemzetséghez tartozó Demeter királyi főétekfogónak és később dorogi főispánnak adományozott.
Pély lakói valószínűleg besenyők voltak, de a település a tatárjárás idején elpusztult lakóival együtt.
A 14. században a Necskey család birtoka lett, Zsigmond király azonban hűtlenségük miatt elvette tőlük, és 1403-ban Kompolthi István mesternek adományozta.
1403 után sűrűn váltották egymást a birtokosok:
Az 1546 évi adóösszeíráskor Losonczy Istvánt írták össze, mint Pély birtokosát.
1552-ben Wesselényi Pál és Deák János birtoka volt.
1693-ban Glöcksberg ezredes és a Repeczky család volt itt birtokos.
1741-ben pedig a Nyáry család volt a település legnagyobb birtokosa.
A 19. század elején több birtokosé volt: így az Orczy, gróf Szapáry, gróf Eszterházy, Bernáth, Radics, Dobóczky, Farkas és Freizeizn családok voltak a település birtokosai.
A falu többször elnéptelenedett, kétszer a török pusztította el, 1869-ben tűzvész, majd 1888-ban árvíz áldozata lett.
A község a Tisza árterülete volt, évente kétszer öntötte el a víz. Ez az állapot a Tisza szabályozásával és az ehhez kapcsolódó belvíz elvezető csatornák kiépítésével megszűnt. Az eltűnt mocsárvilág helyét szikesek foglalták el. Az 1946-ban megkezdett folyószabályozás emlékei még megtalálhatóak itt.
1862-ben épült meg a Sajfoki zsilip (eredeti emléktábla ma is látható) 1878-ban helyezték üzembe a Sajfoki belvízátemelő szivattyútelepet angol gőz szivattyúval, amit 1879-ben már magyar gyártmányú gépekkel egészítettek ki. Ez volt hazánk első belvízátemelő szivattyútelepe – ma is működőképes. Értékes vízügyi és műszaki emlék.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Pély természetes növényzete sajátos, elsősorban fűfélékből áll (sziki sóvirág, kákacsomó). Az 1200 hektáros pélyi szikest 1978-ban nyilvánították védetté. Ezen a területen egykor mocsár volt.
A szikesek, amely ma természetvédelmi terület a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb területe. Jellegében, növény- és állatvilágában a Hortobágyéhoz hasonló. A „füvek birodalmát” mesterségesen telepített erdőfoltok tarkítják, arculata évszakonként változik, tavasszal szürkés-zöldre, majd vörösre és később sárgára. Fehér foltjaival tarkítja a környéket a párolgó víz által felszínre kerülő só is.
Madárvilága változatos, számos faj fészkel itt a kékvércsétől az ugartyúkig, a bíbictől a pacsirtáig. A téli pélyi szikes állatvilága is gazdag, fácánok, őzek, nagy testű ragadozó madarak teszik színesebbé a fehér hótakarót. A terület szabadon látogatható.
A falu másik nagy kiterjedésű természetvédelmi területe a Tisza árterén található Pélyi Madárrezervátum, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet kiemelt területe. A tájvédelmi körzet egyes területei csak engedéllyel látogathatók, de a Tisza töltésén sétálva is szép látványban lehet részünk. A Tisza hullámterében még a régi vízivilágra jellemző élet van, ártéri fűz-, nyár-, ligeterdők vadszőlő indákkal, nedves rétek, mocsárrétek, holtágak. A főleg madárvonulás idején látható ritka fajok, feketególyák, szürkegémek, kócsagok, kanalasgémek, télen egy-egy rétisas, maradandó élményt nyújtanak.
Pély építészeti értékei közé tartozik:
Római Katolikus Templom - 1764-ben épült. Többször felújították, átalakították. Mai formáját 1912-13-ban nyerte el, amikor a régi szentélyt mint mellékhajót felhasználva új templomot építettek. Így jött létre a szabadon álló, oldaltornyos, kereszthajós (ritka építészeti forma) barokk részeket is tartalmazó templom.
A 19. században készült a Nepomuki Szent János szobor, jelenleg a falu egyetlen műemléke.
A község múltja és jelene a Tiszához kötődik. A folyamszabályozás előtti széles ártérben magaslatokra (hátakra) települt. A régi falurészek településszerkezete és elhelyezkedése ma is ezt tükrözi. A régi korokat idéző építészet mellett azonban megtalálhatók a településen a kortárs művészek alkotásai is. A falut pártoló művészek jóvoltából több köztéri szobor, alkotás teszi teljessé a faluképet.
Pély környékének látnivalói:
A település és környéke elsősorban a zöld turizmus részére nyújt jó lehetőséget. Kerékpáros, lovas és gyalogtúrák során megismerkedhetnek a háborítatlan alföldi tájjal, a Tisza, a Hanyi ér és Jászsági főcsatorna a horgászok számára jelenthet kikapcsolódást.
A természetes vizek mellett a falutól 5 km-re horgászcentrum garantálja a biztos fogást és kellemes időtöltést. Közúton 20, de földúton 10 km-re a Tisza-tó, amely a fürdőzés, hajókázás és vízi sportok kiváló terepe. Kellemesen érezhetik magukat a vadászatot kedvelők is, hiszen a környék vadban gazdag. A téli pusztán töltött idő, a tiszta, egészséges, jó levegő felfrissíti az embert. Egy-egy ilyen nap végén jól esik a poharazgatás egy kellemes vadászházban vagy a falu központjában található kényelmes panzióban. A csönd, a nyugalom, a tiszta levegő az ami a vidéket értékessé teszi. Aki erre vágyik, Pély községben olyan helyre talál, ahol az emberi szó, a vendégszeretet, a barátságos fogadtatás egészíti ki mindezt.
Hírességei, szülöttei
Itt született 1935. november 23-án Törőcsik Mari a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész
Itt született 1946. március 7-én Koncz Zsuzsa Kossuth-díjas énekesnő
forrás: wikipedia.org
Területi elhelyezkedésére jellemző, hogy az M3-as autópálya 30 perc alatt, a Mátra és a Bükk 40 perc alatt elérhető és a Tisza-tó mindössze 20 km-re (földúton 10 km-re) van tőle.
Története
A községtől északre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
Régóta lakott település, keletkezése 1234-re tehető a dokumentumok szerint, ahol a Peel néven említik először.
Kezdetben királyi várbirtok, a hevesi vár tartozéka volt, melyet II. András király 1234-ben az Aba nemzetséghez tartozó Demeter királyi főétekfogónak és később dorogi főispánnak adományozott.
Pély lakói valószínűleg besenyők voltak, de a település a tatárjárás idején elpusztult lakóival együtt.
A 14. században a Necskey család birtoka lett, Zsigmond király azonban hűtlenségük miatt elvette tőlük, és 1403-ban Kompolthi István mesternek adományozta.
1403 után sűrűn váltották egymást a birtokosok:
Az 1546 évi adóösszeíráskor Losonczy Istvánt írták össze, mint Pély birtokosát.
1552-ben Wesselényi Pál és Deák János birtoka volt.
1693-ban Glöcksberg ezredes és a Repeczky család volt itt birtokos.
1741-ben pedig a Nyáry család volt a település legnagyobb birtokosa.
A 19. század elején több birtokosé volt: így az Orczy, gróf Szapáry, gróf Eszterházy, Bernáth, Radics, Dobóczky, Farkas és Freizeizn családok voltak a település birtokosai.
A falu többször elnéptelenedett, kétszer a török pusztította el, 1869-ben tűzvész, majd 1888-ban árvíz áldozata lett.
A község a Tisza árterülete volt, évente kétszer öntötte el a víz. Ez az állapot a Tisza szabályozásával és az ehhez kapcsolódó belvíz elvezető csatornák kiépítésével megszűnt. Az eltűnt mocsárvilág helyét szikesek foglalták el. Az 1946-ban megkezdett folyószabályozás emlékei még megtalálhatóak itt.
1862-ben épült meg a Sajfoki zsilip (eredeti emléktábla ma is látható) 1878-ban helyezték üzembe a Sajfoki belvízátemelő szivattyútelepet angol gőz szivattyúval, amit 1879-ben már magyar gyártmányú gépekkel egészítettek ki. Ez volt hazánk első belvízátemelő szivattyútelepe – ma is működőképes. Értékes vízügyi és műszaki emlék.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Pély természetes növényzete sajátos, elsősorban fűfélékből áll (sziki sóvirág, kákacsomó). Az 1200 hektáros pélyi szikest 1978-ban nyilvánították védetté. Ezen a területen egykor mocsár volt.
A szikesek, amely ma természetvédelmi terület a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb területe. Jellegében, növény- és állatvilágában a Hortobágyéhoz hasonló. A „füvek birodalmát” mesterségesen telepített erdőfoltok tarkítják, arculata évszakonként változik, tavasszal szürkés-zöldre, majd vörösre és később sárgára. Fehér foltjaival tarkítja a környéket a párolgó víz által felszínre kerülő só is.
Madárvilága változatos, számos faj fészkel itt a kékvércsétől az ugartyúkig, a bíbictől a pacsirtáig. A téli pélyi szikes állatvilága is gazdag, fácánok, őzek, nagy testű ragadozó madarak teszik színesebbé a fehér hótakarót. A terület szabadon látogatható.
A falu másik nagy kiterjedésű természetvédelmi területe a Tisza árterén található Pélyi Madárrezervátum, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet kiemelt területe. A tájvédelmi körzet egyes területei csak engedéllyel látogathatók, de a Tisza töltésén sétálva is szép látványban lehet részünk. A Tisza hullámterében még a régi vízivilágra jellemző élet van, ártéri fűz-, nyár-, ligeterdők vadszőlő indákkal, nedves rétek, mocsárrétek, holtágak. A főleg madárvonulás idején látható ritka fajok, feketególyák, szürkegémek, kócsagok, kanalasgémek, télen egy-egy rétisas, maradandó élményt nyújtanak.
Pély építészeti értékei közé tartozik:
Római Katolikus Templom - 1764-ben épült. Többször felújították, átalakították. Mai formáját 1912-13-ban nyerte el, amikor a régi szentélyt mint mellékhajót felhasználva új templomot építettek. Így jött létre a szabadon álló, oldaltornyos, kereszthajós (ritka építészeti forma) barokk részeket is tartalmazó templom.
A 19. században készült a Nepomuki Szent János szobor, jelenleg a falu egyetlen műemléke.
A község múltja és jelene a Tiszához kötődik. A folyamszabályozás előtti széles ártérben magaslatokra (hátakra) települt. A régi falurészek településszerkezete és elhelyezkedése ma is ezt tükrözi. A régi korokat idéző építészet mellett azonban megtalálhatók a településen a kortárs művészek alkotásai is. A falut pártoló művészek jóvoltából több köztéri szobor, alkotás teszi teljessé a faluképet.
Pély környékének látnivalói:
A település és környéke elsősorban a zöld turizmus részére nyújt jó lehetőséget. Kerékpáros, lovas és gyalogtúrák során megismerkedhetnek a háborítatlan alföldi tájjal, a Tisza, a Hanyi ér és Jászsági főcsatorna a horgászok számára jelenthet kikapcsolódást.
A természetes vizek mellett a falutól 5 km-re horgászcentrum garantálja a biztos fogást és kellemes időtöltést. Közúton 20, de földúton 10 km-re a Tisza-tó, amely a fürdőzés, hajókázás és vízi sportok kiváló terepe. Kellemesen érezhetik magukat a vadászatot kedvelők is, hiszen a környék vadban gazdag. A téli pusztán töltött idő, a tiszta, egészséges, jó levegő felfrissíti az embert. Egy-egy ilyen nap végén jól esik a poharazgatás egy kellemes vadászházban vagy a falu központjában található kényelmes panzióban. A csönd, a nyugalom, a tiszta levegő az ami a vidéket értékessé teszi. Aki erre vágyik, Pély községben olyan helyre talál, ahol az emberi szó, a vendégszeretet, a barátságos fogadtatás egészíti ki mindezt.
Hírességei, szülöttei
Itt született 1935. november 23-án Törőcsik Mari a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész
Itt született 1946. március 7-én Koncz Zsuzsa Kossuth-díjas énekesnő
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése