Amikor a szomszédos rendház felépítése részben befejeződött, a rend fő pártfogói, köztük Barkóczy Ferenc akkori kanonok, támogatták a templom mihamarabbi felépítését is. Erdődy püspök 1736. augusztus 2-án elhelyezte a templom alapkövét.
A szentély hét éven keresztül épült. 1744-ben a felépített szentélyt deszkákkal kapcsolták a mecsetből átalakított régi templomhoz, és így egy épületet hoztak létre. 1748 végére elkészült a templom és a rendházhoz vezető folyosó fala. 1749-ben felépült a templom fala is. 1750 februárjában a hajó építését kezdték meg. 1753-ban rakták fel a tetőt és az aranyozott keresztet a hajó tetejére. A boltozat vakolása 1755-ig befejeződött. Ugyanebben az évben Püspöky kanonok állíttatta fel a Szent Ferenc oltárt. A templom kizárólag adakozásból épült fel.
Egyhajós, kéttornyos, egyenes szentélyzáródású templom. A torony között enyhén előreugrik a kapuzat. Az oromzatban Immaculata-szobor látható, melyet Steinhauser József készített. A kaputól jobbra kereszt, lábánál Mater Dolorosa-ábrázolás.
A templom berendezése 18. századi. A szentély 1736-1746 között készült el, építésze Giovanni Battista Carlone, a homlokzat és a torony 1772-1776 között épült Nitsman János építész vezetésével.
Ferencrendi kolostor
Az egri ferencesek Historia Domusa szerint Pázmány és Szentiványi Márton azt írják, hogy a rend még az alapító Assisi Szent Ferenc életében, 1218-ban telepedett le hazánkban és első rendházuk Egerben volt.
A házi történet írója kétségbe vonta ezt, mert szerinte a ferencesek 1481 körül érkeztek Egerbe. Más források szerint ferences rendi gyűlés már a 14. században is többször volt a városban. 1447-48 között Egri András volt a tartományfőnök. A ferencesek Egerben éltek mindaddig, míg a török 1596-ban Egert el nem foglalta.
1688-ban jelenlegi épületük helyén egy mecset állt néhány alacsony kunyhóval körülvéve, melyet megkaptak, s ezekben éltek a barátok 1704-ig. A Rákóczi-féle harcokban Eger és a rendház is erősen megrongálódott, valamint az 1709-es pestisjárvány is súlyosan sújtotta a ferenceseket. 1714-ben Kutassi János gvardián megkezdte a kolostor újjáépítését.
Az udvari szárny építése 1724-ben Erdődy anyagi támogatásával kezdődhetett meg. A kert felé eső szárnyat 1735-ben kezdték el építeni. 1748-1749 között az összes falat vasrudakkal erősítették meg, s 1749-ben a kémény is felépült, s megtörtént az épület felszentelése is.
Zártsorú beépítésben álló, négyzet alaprajzú udvart körülzáró, egyemeletes épület, amelyhez a keleti oldalon a templom csatlakozik. Az épület nyugati oldalán egy 18. századi kertkapu látható, melyet Püspöky András kanonok építtetett hozzá 1747-ben.
fotó: Serfőző Péter
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
A szentély hét éven keresztül épült. 1744-ben a felépített szentélyt deszkákkal kapcsolták a mecsetből átalakított régi templomhoz, és így egy épületet hoztak létre. 1748 végére elkészült a templom és a rendházhoz vezető folyosó fala. 1749-ben felépült a templom fala is. 1750 februárjában a hajó építését kezdték meg. 1753-ban rakták fel a tetőt és az aranyozott keresztet a hajó tetejére. A boltozat vakolása 1755-ig befejeződött. Ugyanebben az évben Püspöky kanonok állíttatta fel a Szent Ferenc oltárt. A templom kizárólag adakozásból épült fel.
Egyhajós, kéttornyos, egyenes szentélyzáródású templom. A torony között enyhén előreugrik a kapuzat. Az oromzatban Immaculata-szobor látható, melyet Steinhauser József készített. A kaputól jobbra kereszt, lábánál Mater Dolorosa-ábrázolás.
A templom berendezése 18. századi. A szentély 1736-1746 között készült el, építésze Giovanni Battista Carlone, a homlokzat és a torony 1772-1776 között épült Nitsman János építész vezetésével.
# # #
Az egri ferencesek Historia Domusa szerint Pázmány és Szentiványi Márton azt írják, hogy a rend még az alapító Assisi Szent Ferenc életében, 1218-ban telepedett le hazánkban és első rendházuk Egerben volt.
A házi történet írója kétségbe vonta ezt, mert szerinte a ferencesek 1481 körül érkeztek Egerbe. Más források szerint ferences rendi gyűlés már a 14. században is többször volt a városban. 1447-48 között Egri András volt a tartományfőnök. A ferencesek Egerben éltek mindaddig, míg a török 1596-ban Egert el nem foglalta.
1688-ban jelenlegi épületük helyén egy mecset állt néhány alacsony kunyhóval körülvéve, melyet megkaptak, s ezekben éltek a barátok 1704-ig. A Rákóczi-féle harcokban Eger és a rendház is erősen megrongálódott, valamint az 1709-es pestisjárvány is súlyosan sújtotta a ferenceseket. 1714-ben Kutassi János gvardián megkezdte a kolostor újjáépítését.
Az udvari szárny építése 1724-ben Erdődy anyagi támogatásával kezdődhetett meg. A kert felé eső szárnyat 1735-ben kezdték el építeni. 1748-1749 között az összes falat vasrudakkal erősítették meg, s 1749-ben a kémény is felépült, s megtörtént az épület felszentelése is.
Zártsorú beépítésben álló, négyzet alaprajzú udvart körülzáró, egyemeletes épület, amelyhez a keleti oldalon a templom csatlakozik. Az épület nyugati oldalán egy 18. századi kertkapu látható, melyet Püspöky András kanonok építtetett hozzá 1747-ben.
fotó: Serfőző Péter
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése