A húsvét szombatját követő 50. nap Pünkösd vasárnap. Innen ered a neve a görög Pentecostes szóból, amelyből a magyar Pünkösd szó is származik.
10 éve a Pünkösd újból kétnapos ünnep Magyarországon.
- Mit ünnepelünk ezen a vasárnapon?
- Ezen a vasárnapon az egyháznak a születését ünnepeljük - mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Mert Krisztus menybe menetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok együtt maradtak és együtt ülték meg a zsidó pünkösdöt, és ekkor a Szentlélek tüzes nyelvek formájában jelent meg, és az apostolok különböző nyelveken szólaltak meg, és kezdték el az igét hirdetni.
- Mindez pedig pontosan le van írva az Apostolok cselekedeteinek könyvében.
- Érdekes azonban az, hogy az egyháznak ez a harmadik fő ünnepe, ennek ellenére valahogy egy kicsit mostohán bánunk fele. Nem alakultak ki körülötte olyan hagyományok, olyan szokások, mint a karácsony vagy a húsvét körül.
- Nehéz megfogni ezt az ünnepet. Mi az, hogy Szentlélek, mi az, hogy lángnyelvek formájában? Talán ez is teszi azt, hiszen a karácsonynak is és a húsvétnak is van egy sokkal kézzelfoghatóbb, materiálisabb valósága is.
- Így van, mert az emberi élet számára a születés és a halál, sőt a feltámadás gondolata rendkívül közel áll, de a Szentlélek megjelenése nagyon is nehezen érthető. Egyébként a zsidó pünkösdnek a hatására évszázadokon keresztül szokás volt az is, hogy zöld ágakkal díszítették a templomokat. Nagyon sokáig megmaradt ez a hagyomány az evangélikus egyházban is, mert a tavasz ünnepe, noha 50 nappal húsvét után következik pünkösd és május 10-e és június 13-a között lehetséges pünkösdvasárnap ünneplésének az ideje. Néhány éve ismét kétnapos ünneppé vált pünkösd. Talán az ünnepi hagyományoknak az erejét az is csökkentette, hogy csak egynapos ünnep volt.
- Attól függetlenül, a keresztény egyházak egyik legnagyobb ünnepe, hiszen nagyon fontos a hit szempontjából, és ahogyan már többször is említette, a zsidók is ünneplik a pünkösdöt, természetesen ők nem a Szentlélek kitöltését ünneplik pünkösdkor.
- Így van. Egyébként a konfirmáció, a bérmálás ideje az egyházakban nagyon sok helyen ilyenkor van, aminek valahol a magyarázatát abban is meglelhetjük, hogy a tavasz a fiataloknak az ünnepe is.
Közép-európai katolikus konferencia Esztergomban
Az esztergomi bazilikában Erdő Péter prímás pünkösdi szentmiséjével az Esztergom-budapesti főegyházmegyében megkezdődik a közép-európai katolikus konferencia. A nyolc országra kiterjedő eseménysorozat az elmúlt vasárnap kezdődött.
- Ez a pünkösd kicsit ünnepélyesebb az egyház számára.
- Pünkösd az egyház alakulásának az ünnepe és ennek a közép-európai katolikus találkozónak is végső soron az egyház nemzetköziségének, katolicitásának, az összetartozásának a kifejeződése, hiszen nyolc közép-európai ország vállalkozik arra, hogy egyrészt a kiengesztelődés, az együvé tartozás, az egymásért való imádság, közös program rendezésben akarják megmutatni azt a lelki összetartozást, amit számukra a katolikus hit jelent - mondta Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára.
- Mi ennek a programja? Minden országban egy kicsit más.
- Minden országért lesz az év folyamán egy-egy vasárnap, amikor azért az országért, azokért az emberekért imádkoznak a többi országban is, ugyanakkor az év folyamán minden országban a különböző katolikus rendezvények ennek a találkozónak a jelmondata jegyében fognak megrendezésre kerülni: Krisztus Európa reménye. Tehát annak kifejtése, hogy mit jelent számunkra a Krisztusba vetett hit, mennyiben mutat ez nekünk reményt a jövőre vonatkozóan, és így Európa számára is.
Ugyanakkor minden ország rendez egy szimpóziumot, egy nagyobb nemzetközi konferenciát. Mi magyarok szeptember 28-án, 29-én rendezzük, ennek témája: keresztény értékek az Európai Unióban, azon túl pedig minden országban lesz egy-egy nemzeti zarándoklat, ahová kölcsönösen meghívjuk egymást. Mi ezt augusztus 20-ára, Szent István ünnepére tettük, hiszen ez a nem vallásos magyar emberek számára is egy nagyon fontos ünnep.
A katolikus egyház számára nem új dolog a nemzetek fölötti gondolkodás, hiszen maga a katolikus szó is azt jelenti, hogy egyetemes, az egész világban jelenlévő egyházról van szó. Még a kommunizmus éveiben is éppen az egyházak abban a privilegizált helyzetben voltak, hogy Nyugat- és Kelet-Európa között egy nagy fokú összefogás volt. Jelen pillanatban is számunkra nagyon fontos, hogy amikor Európa egységesülésének vagyunk a részesei, az egyház, a hívő ember éppen a maga hite és reménye által igyekezzen segíteni, hiszen azért ne felejtsük el, hogy Európa megosztottsága még mindig valóság, és bizony sok-sok olyan történelmi, kulturális probléma, feszültség van ezen a kontinensen, hogy szükség van arra, hogy az emberek a maguk lehetőségei szerint a megbékélésnek, összetartozásnak, a szolidaritásnak a módját valamiképpen megtalálják.
forrás: ma.hu
10 éve a Pünkösd újból kétnapos ünnep Magyarországon.
- Mit ünnepelünk ezen a vasárnapon?
- Ezen a vasárnapon az egyháznak a születését ünnepeljük - mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Mert Krisztus menybe menetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok együtt maradtak és együtt ülték meg a zsidó pünkösdöt, és ekkor a Szentlélek tüzes nyelvek formájában jelent meg, és az apostolok különböző nyelveken szólaltak meg, és kezdték el az igét hirdetni.
- Mindez pedig pontosan le van írva az Apostolok cselekedeteinek könyvében.
- Érdekes azonban az, hogy az egyháznak ez a harmadik fő ünnepe, ennek ellenére valahogy egy kicsit mostohán bánunk fele. Nem alakultak ki körülötte olyan hagyományok, olyan szokások, mint a karácsony vagy a húsvét körül.
- Nehéz megfogni ezt az ünnepet. Mi az, hogy Szentlélek, mi az, hogy lángnyelvek formájában? Talán ez is teszi azt, hiszen a karácsonynak is és a húsvétnak is van egy sokkal kézzelfoghatóbb, materiálisabb valósága is.
- Így van, mert az emberi élet számára a születés és a halál, sőt a feltámadás gondolata rendkívül közel áll, de a Szentlélek megjelenése nagyon is nehezen érthető. Egyébként a zsidó pünkösdnek a hatására évszázadokon keresztül szokás volt az is, hogy zöld ágakkal díszítették a templomokat. Nagyon sokáig megmaradt ez a hagyomány az evangélikus egyházban is, mert a tavasz ünnepe, noha 50 nappal húsvét után következik pünkösd és május 10-e és június 13-a között lehetséges pünkösdvasárnap ünneplésének az ideje. Néhány éve ismét kétnapos ünneppé vált pünkösd. Talán az ünnepi hagyományoknak az erejét az is csökkentette, hogy csak egynapos ünnep volt.
- Attól függetlenül, a keresztény egyházak egyik legnagyobb ünnepe, hiszen nagyon fontos a hit szempontjából, és ahogyan már többször is említette, a zsidók is ünneplik a pünkösdöt, természetesen ők nem a Szentlélek kitöltését ünneplik pünkösdkor.
- Így van. Egyébként a konfirmáció, a bérmálás ideje az egyházakban nagyon sok helyen ilyenkor van, aminek valahol a magyarázatát abban is meglelhetjük, hogy a tavasz a fiataloknak az ünnepe is.
Közép-európai katolikus konferencia Esztergomban
Az esztergomi bazilikában Erdő Péter prímás pünkösdi szentmiséjével az Esztergom-budapesti főegyházmegyében megkezdődik a közép-európai katolikus konferencia. A nyolc országra kiterjedő eseménysorozat az elmúlt vasárnap kezdődött.
- Ez a pünkösd kicsit ünnepélyesebb az egyház számára.
- Pünkösd az egyház alakulásának az ünnepe és ennek a közép-európai katolikus találkozónak is végső soron az egyház nemzetköziségének, katolicitásának, az összetartozásának a kifejeződése, hiszen nyolc közép-európai ország vállalkozik arra, hogy egyrészt a kiengesztelődés, az együvé tartozás, az egymásért való imádság, közös program rendezésben akarják megmutatni azt a lelki összetartozást, amit számukra a katolikus hit jelent - mondta Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára.
- Mi ennek a programja? Minden országban egy kicsit más.
- Minden országért lesz az év folyamán egy-egy vasárnap, amikor azért az országért, azokért az emberekért imádkoznak a többi országban is, ugyanakkor az év folyamán minden országban a különböző katolikus rendezvények ennek a találkozónak a jelmondata jegyében fognak megrendezésre kerülni: Krisztus Európa reménye. Tehát annak kifejtése, hogy mit jelent számunkra a Krisztusba vetett hit, mennyiben mutat ez nekünk reményt a jövőre vonatkozóan, és így Európa számára is.
Ugyanakkor minden ország rendez egy szimpóziumot, egy nagyobb nemzetközi konferenciát. Mi magyarok szeptember 28-án, 29-én rendezzük, ennek témája: keresztény értékek az Európai Unióban, azon túl pedig minden országban lesz egy-egy nemzeti zarándoklat, ahová kölcsönösen meghívjuk egymást. Mi ezt augusztus 20-ára, Szent István ünnepére tettük, hiszen ez a nem vallásos magyar emberek számára is egy nagyon fontos ünnep.
A katolikus egyház számára nem új dolog a nemzetek fölötti gondolkodás, hiszen maga a katolikus szó is azt jelenti, hogy egyetemes, az egész világban jelenlévő egyházról van szó. Még a kommunizmus éveiben is éppen az egyházak abban a privilegizált helyzetben voltak, hogy Nyugat- és Kelet-Európa között egy nagy fokú összefogás volt. Jelen pillanatban is számunkra nagyon fontos, hogy amikor Európa egységesülésének vagyunk a részesei, az egyház, a hívő ember éppen a maga hite és reménye által igyekezzen segíteni, hiszen azért ne felejtsük el, hogy Európa megosztottsága még mindig valóság, és bizony sok-sok olyan történelmi, kulturális probléma, feszültség van ezen a kontinensen, hogy szükség van arra, hogy az emberek a maguk lehetőségei szerint a megbékélésnek, összetartozásnak, a szolidaritásnak a módját valamiképpen megtalálják.
forrás: ma.hu
Megjegyzés küldése