Bár tavaly a 2014. évihez képest kicsit több, összesen 36 ezer 67 ügy érkezett a törvényszékhez, ennél is többet fejeztek be, s 10 százalékkal csökkent a folyamatban maradt ügyek száma.
Ha egy család költözik, az is nagy tehertétel, de több tonnányi irat mozgatása különösen az – jellemezte a múlt esztendei meghatározó napokat dr. Nyiri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke a bírák megyei fórumát megelőző sajtótájékoztatón. – A törvényszéki munka azonban egyetlen percig sem szünetelt.
A bírák kellőképpen eleget tettek alkotmányos kötelezettségüknek, a minél magasabb színvonalú ítélkezésnek. Ezt a törvényszék irányítója szerint olyan mutatók is jelzik, mint hogy bár tavaly a 2014. évihez képest kicsit több, összesen 36 ezer 67 ügy érkezett hozzájuk, ennél is többet fejeztek be, s 10 százalékkal csökkent a folyamatban maradt ügyek száma. Rendkívüli teljesítménynek minősíthető, hogy átlagosan egy bíró a múlt évben csaknem ötszáz esetnek járt a végére.
Kitért dr. Nyiri Beáta arra is, hogy 2015-ben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke meghirdette a „Szolgáltató Bíróságért!” programot a bíróságokba vetett bizalom erősítése, a bírákat ért méltatlan támadások elleni hatékony fellépés és az időszerű ítélkezés megvalósítása érdekében. Ennek szellemében készült a törvényszéken cselekvési terv. Megvizsgáltak minden olyan ügyet, amely egy éven túl húzódott.
Kiderült: büntetőperekben az eljárások elhúzódásának a legfőbb oka, hogy hol a vádlott, hol a tanúk, hol a védők „felejtenek el” megjelenni a tárgyaláson. E sorban található még a hiányos nyomozás, a terhelt külföldi állampolgársága, illetve az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezése. A polgári ügyszakban a szakértői bizonyítás lassúsága, s az elbírálandó esetek bonyolultsága is szerepet játszik a procedúrák időtartamának növekedésében.
Ezzel együtt a törvényszék elnöke örvendetesnek nevezte, hogy tavaly december végén megyénkben a befejezett ügyek aránya 92 százalék volt, ezek zöme hat hónapon belül ért véget. A múlt év második félévében 34 százalékkal mérsékelték a két éven túli ügyek mennyiségét, így ennek aránya az összes ügyhöz képest mindössze 3,7 százalék. Ehhez persze, a bírák és a tisztviselők megfeszített munkatempójára, túlmunka vállalására, pót-tárgyalási napok kitűzésére is szükség volt. Egyetlen adat jellemzésül: a devizahiteles ügyekben a bírák a járásbíróságokon 3212 napon 11 ezer 480 ügyben tartottak tárgyalást, a meghallgatottak száma megközelítette a százezret.
Szólt a törvényszék vezetője arról is, hogy a felhívása nyomán rengeteg állampolgári vélemény érkezett, ezek túlnyomó része pozitív visszajelzés volt az ítélkezési munkával összefüggésben, jobbító szándékú észrevétel, s persze befutottak panaszok is. A tapasztalatokat felhasználják majd az eljárások ügyfélközpontú lebonyolításának erősítésére.
bővebben a cikk eredeti helyen olvashatsz - heol.hu
Ha egy család költözik, az is nagy tehertétel, de több tonnányi irat mozgatása különösen az – jellemezte a múlt esztendei meghatározó napokat dr. Nyiri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke a bírák megyei fórumát megelőző sajtótájékoztatón. – A törvényszéki munka azonban egyetlen percig sem szünetelt.
A bírák kellőképpen eleget tettek alkotmányos kötelezettségüknek, a minél magasabb színvonalú ítélkezésnek. Ezt a törvényszék irányítója szerint olyan mutatók is jelzik, mint hogy bár tavaly a 2014. évihez képest kicsit több, összesen 36 ezer 67 ügy érkezett hozzájuk, ennél is többet fejeztek be, s 10 százalékkal csökkent a folyamatban maradt ügyek száma. Rendkívüli teljesítménynek minősíthető, hogy átlagosan egy bíró a múlt évben csaknem ötszáz esetnek járt a végére.
Kitért dr. Nyiri Beáta arra is, hogy 2015-ben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke meghirdette a „Szolgáltató Bíróságért!” programot a bíróságokba vetett bizalom erősítése, a bírákat ért méltatlan támadások elleni hatékony fellépés és az időszerű ítélkezés megvalósítása érdekében. Ennek szellemében készült a törvényszéken cselekvési terv. Megvizsgáltak minden olyan ügyet, amely egy éven túl húzódott.
Kiderült: büntetőperekben az eljárások elhúzódásának a legfőbb oka, hogy hol a vádlott, hol a tanúk, hol a védők „felejtenek el” megjelenni a tárgyaláson. E sorban található még a hiányos nyomozás, a terhelt külföldi állampolgársága, illetve az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezése. A polgári ügyszakban a szakértői bizonyítás lassúsága, s az elbírálandó esetek bonyolultsága is szerepet játszik a procedúrák időtartamának növekedésében.
Egymást kiegészítve, egy nyelven beszéltek a tegnapi sajtótájékoztatón a bírósági vezetők (balról jobbra): dr. Handó Tünde, dr. Nyiri Beáta és dr. Balla Lajos Fotó: Korsós Viktor
Szólt a törvényszék vezetője arról is, hogy a felhívása nyomán rengeteg állampolgári vélemény érkezett, ezek túlnyomó része pozitív visszajelzés volt az ítélkezési munkával összefüggésben, jobbító szándékú észrevétel, s persze befutottak panaszok is. A tapasztalatokat felhasználják majd az eljárások ügyfélközpontú lebonyolításának erősítésére.
bővebben a cikk eredeti helyen olvashatsz - heol.hu