Első sétánk a Hatvani kapu téren kezdődik, a Telekessy István, Klapka György utcákon át az Érsekkert érintésével az Eger-patak hídján halad át. A Petőfi Sándor tér, Fürdő utca látnivalói után a Rókus kápolnánál végződik.
A tér névadója a Hatvani kapu, amely ezen a helyen állott, és a várost az ország központi területeivel kötötte össze. Az 1583 után kiépített városfalon először négy helyen helyeztek el kapukat. A Hatvani kapu régi építményét, amely kettős kiépítésű volt, és külső kapuja előtt árok húzódott, Barkóczy Ferenc püspök építtette újjá 1758-ban. A kapukat előbb a vár katonasága őrizte, majd a törökök kiűzése után ez a hajdúk feladata volt. Ezt a kaput Pyrker érsek bontatta le a főszékesegyház körüli tereprendezés során 1836-ban.
A tér közepén lévő szigeten a Wälder Gyula által megálmodott és Kiemle György szobrász által készített Obeliszket látjuk. Ez az egri 60. gyalogezred hőseinek emlékműve, emlékezve az elesett bajtársakra, 1848-ra és az I. világháborúra. A kicsiny virágsziget másik súlypontja az 1956-os emlékmű, az egri Király Róbert alkotása.
Egri séták I.
Az emlékművekkel szemben áll a Gárdonyi Géza Színház épülete. Jelenlegi főhomlokzatát 2000-ben alakították ki. Ezen a helyen állt a város első kőszínháza is 1904-től.
A Telekessy István utca végén a trinitáriusok volt temploma látható, amelyet az egriek „rossz templomként” is emlegetnek. A templom valójában soha nem készült el, építése közben egyszer leégett, tornyait sem sikerült felépíteni. Ma Templom Galéria, időszakos kiállításokat, tárlatokat rendeznek benne. A templom közelében áll az Egri Kulturális és Művészeti Központ Forrás Gyermek- és Ifjúsági Központja, ahol a Harlekin Bábszínház is működik. Az épületet 2006-ban újították fel.
A Hatvani kapu térről a Klapka György utcán sétálunk tovább az Érsekkert és az egri fürdők felé. A lejtős utca jobb oldalán hamarosan megpillantjuk a Park Szálló épületét, amelyet Wälder Gyula tervei alapján építettek és 1929-ben nyitottak meg, akkor még Korona Szállóként. Az utca átellenes oldalán egy szép barokk családi házat látunk, az Orlandini-házat. A következő nagy épület, a Mlinkó István Óvoda, Általános Iskola és Diák-otthon (hallássérültek intézete) tervezője Wälder Gyula volt. (1927–29). Az előtte elhelyezett szobor Szalézi Szent Ferencet ábrázolja. Ha áttekintünk az utca túloldalára, szintén egy iskolát láthatunk: az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskolát (Klapka u. 7.), ahol előzetes bejelentkezés alapján az iskola írógépgyűjteményét lehet megtekinteni. A következő épülettömb után, az árnyas fák alatt helyezték el a 2005-ös Nagy Könyv olvasói döntésének megfelelően Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének emléket állító kompozíciót.
Ezután következik az Eszterházy Károly Főiskola épülete. Egy szélesebb gyalogút vezet az Érsekkert rácsos kapujához, melynek másik oldalán a Heves Megyei Tüdőbeteg-gondozó kastélyszerű épülete áll. A kaput Fazola Lénárd készítette 1769-ben. Ezen a kapun átsétálva a park jobb oldalán egy faragott barokk kőkapu áll, amely a jezsuiták Hajdú-hegyi gazdasági udvarából származik. Tovább jobbra egy szoborcsoportot is láthatunk a Múzsák ligetében. Varga Imre bronzszobrai irodalmi nagyjainknak állítanak emléket. 2004-ben készült el az Egerben született Bródy Sándor egészalakos portréja, melyet 2005-ben az „egri remete” Gárdonyi Géza szobra követett. A közelben lévő növendék fákat ismert személyiségek ültették.
A park közepe felé haladva, egy romantikus kőhíd és egy tavacska látványában is gyönyörködhetünk. A híd eredetileg az Eger-patak felett biztosított átjárást. 1769-ből származik, és Fellner Jakab tervei alapján készült. A közelben áll Eger középkori hangulatú lovag étterme. Maga a park, mint püspöki díszkert egy korábbi vadasparkból került kialakításra, francia mintára. Eszterházy Károly püspöksége idején kőfalakkal vették körül, és szép kovácsoltvas kapukon keresztül lehetett megközelíteni. Szmrecsányi érsek 1919-ben a városnak ajándékozta. A park közepén álló díszkút az Egri Városszépítő Egyesület munkájának eredménye. A park délnyugati oldalán különböző sportlétesítmények kaptak helyet: salakos pályák, a stadion, a vívó-terem, tekepálya, a Kemény Ferenc Sportcsarnok és a teniszpályák. A park „sarkán” egy kedves zenepavilont találunk, ahol nyári hétvégeken egyre gyakrabban hallhatók előadások.
Az Eger-patak felett átvezető hídon áthaladva jutunk el a Petőfi Sándor térre. Névadójának szobra a hídtól balra található. Alkotója: Orbán József. A Vízmű kedves, díszes homlokzatú, 1927-ben készült épületében szivattyúgépház és savtalanító működött.
A tér jobb oldalán található a Termálfürdő főbejárata. Az egri fürdőkről a 15. századtól kezdve találunk feljegyzéseket Bakócz Tamás püspöksége idejéből. Ezután a törökök használták nagy előszeretettel a feltörő melegvizű forrásokat. A Rákóczi szabadságharc időszakában a fejedelem is gyakran felkereste a „fürdőt”, sőt a beteg katonákat is idehozták. Ezen a területen álltak a püspöki és káptalani malmok, mosóházak és a püspöki gyümölcsöskert épületei. Az első szabadtéri uszodát 1856-ban alakították ki, melynek a helyén épült a ma is álló Bárány uszoda 1925-ben. A Strandfürdő kialakítására 1932-ben készült el, azóta folyamatosan gazdagodott új medencékkel, kiszolgáló épületekkel. A fürdő közepén áll a hajdani kertészlak, amely az egykor itt kialakított érseki gyümölcsöskerthez tartozott. A műemlék épületet felújították, jelenleg Wellness Házként működik. Télen fűtött folyosó köti össze a termálmedencével. A szabadban gyógyvizes, gyermek- és élménymedence, dögönyöző, vízivár és vízforgatós mélyvizes úszómedence áll a vendégek rendelkezésére. Az Érsekkert felőli kis hídon keresztül közelíthető meg az új kétszintes téli öltöző épülete. Az öltözőt fűtött folyosó köti össze a kétkupolás, felnőtt-élménymedencével. A medence egyik része fedett, a másik nyitott. Különböző élményelemek, vízibarlang és masszázspadok várják itt a vendégeket.
Egerben többféle forrás található. Léteznek kénes, kalcium-hidrogén-karbonátos, jódos, brómos és radon tartalmú termál- és gyógyvizek. A fürdőkúrákat mozgásszervi betegségek gyógyítására, műtétek utáni lábadozáshoz javasolják. Gerincbántalmak, porckopások, ízületi gyulladások, szív- és érrendszeri elváltozások kezelése esetén is gyógyító hatásúak.
A Termálfürdő szomszédságában, a Fürdő utca felől közelíthető meg a Törökfürdő. Az építmény központi része a 17. századból származik és Arnaut pasa meleg vizű fürdője, „Ilidzsája” volt. A fürdő teljes felújítás után gyógyászati és wellness szolgáltatásokkal várja vendégeit. Hat medencéje közül a legkülönlegesebb és legnagyobb a „Török-medence”, amely felett aranylapokkal borított kupola helyezkedik el.
A Törökfürdő előtti területen a Dr. Agyagási Dezső Gyógyparkban áll a Szent József-ivókút. A kutat az azonos nevű forrás táplálja, szomjat oltó, üdítő vizét érdemes megkóstolni. A szomszédságában található egy szökőkút és mesterséges vízesés a mosónő szobrával, amely Oláh Szilveszter alkotása. A múltra emlékeztet bennünket, hiszen valamikor az egri nők a nagymosáshoz az itt feltörő források vizét használták.
Az utca másik oldalán található a már említett Bárány uszoda és a monumentális Bitskey Aladár uszoda, amelyet Makovecz Imre tervezett és 1998–2000 között épült.
A fedett uszoda előtti kereszteződésből a Rókus-kápolnát látjuk. A korabarokk kápolnát az 1709. évi nagy pestisjárvány után emelték 1714-ben. Kriptájába a város előkelő és gazdag német polgárai temetkeztek. A düledező síremlékek között a szemfülesebbek megtalálhatják a híres mátrai betyár Vidróczki Marci (1837–73) kopjafáját is.
Bíztatom Önöket, hogy próbálják ki az egri vizek gyógyhatását, pihenjenek, fürdőzzenek, kapcsolódjanak ki egy kicsit!
A szöveg az Útravaló Egerben és környékén városnéző és gasztronómiai kalauz alapján készült. A további felhasználásához a kiadó engedélye szükséges.
forrás és fotók: csillagvidek.hu
A tér névadója a Hatvani kapu, amely ezen a helyen állott, és a várost az ország központi területeivel kötötte össze. Az 1583 után kiépített városfalon először négy helyen helyeztek el kapukat. A Hatvani kapu régi építményét, amely kettős kiépítésű volt, és külső kapuja előtt árok húzódott, Barkóczy Ferenc püspök építtette újjá 1758-ban. A kapukat előbb a vár katonasága őrizte, majd a törökök kiűzése után ez a hajdúk feladata volt. Ezt a kaput Pyrker érsek bontatta le a főszékesegyház körüli tereprendezés során 1836-ban.
A tér közepén lévő szigeten a Wälder Gyula által megálmodott és Kiemle György szobrász által készített Obeliszket látjuk. Ez az egri 60. gyalogezred hőseinek emlékműve, emlékezve az elesett bajtársakra, 1848-ra és az I. világháborúra. A kicsiny virágsziget másik súlypontja az 1956-os emlékmű, az egri Király Róbert alkotása.
Egri séták I.
Az emlékművekkel szemben áll a Gárdonyi Géza Színház épülete. Jelenlegi főhomlokzatát 2000-ben alakították ki. Ezen a helyen állt a város első kőszínháza is 1904-től.
A Telekessy István utca végén a trinitáriusok volt temploma látható, amelyet az egriek „rossz templomként” is emlegetnek. A templom valójában soha nem készült el, építése közben egyszer leégett, tornyait sem sikerült felépíteni. Ma Templom Galéria, időszakos kiállításokat, tárlatokat rendeznek benne. A templom közelében áll az Egri Kulturális és Művészeti Központ Forrás Gyermek- és Ifjúsági Központja, ahol a Harlekin Bábszínház is működik. Az épületet 2006-ban újították fel.
A Hatvani kapu térről a Klapka György utcán sétálunk tovább az Érsekkert és az egri fürdők felé. A lejtős utca jobb oldalán hamarosan megpillantjuk a Park Szálló épületét, amelyet Wälder Gyula tervei alapján építettek és 1929-ben nyitottak meg, akkor még Korona Szállóként. Az utca átellenes oldalán egy szép barokk családi házat látunk, az Orlandini-házat. A következő nagy épület, a Mlinkó István Óvoda, Általános Iskola és Diák-otthon (hallássérültek intézete) tervezője Wälder Gyula volt. (1927–29). Az előtte elhelyezett szobor Szalézi Szent Ferencet ábrázolja. Ha áttekintünk az utca túloldalára, szintén egy iskolát láthatunk: az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskolát (Klapka u. 7.), ahol előzetes bejelentkezés alapján az iskola írógépgyűjteményét lehet megtekinteni. A következő épülettömb után, az árnyas fák alatt helyezték el a 2005-ös Nagy Könyv olvasói döntésének megfelelően Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének emléket állító kompozíciót.
Ezután következik az Eszterházy Károly Főiskola épülete. Egy szélesebb gyalogút vezet az Érsekkert rácsos kapujához, melynek másik oldalán a Heves Megyei Tüdőbeteg-gondozó kastélyszerű épülete áll. A kaput Fazola Lénárd készítette 1769-ben. Ezen a kapun átsétálva a park jobb oldalán egy faragott barokk kőkapu áll, amely a jezsuiták Hajdú-hegyi gazdasági udvarából származik. Tovább jobbra egy szoborcsoportot is láthatunk a Múzsák ligetében. Varga Imre bronzszobrai irodalmi nagyjainknak állítanak emléket. 2004-ben készült el az Egerben született Bródy Sándor egészalakos portréja, melyet 2005-ben az „egri remete” Gárdonyi Géza szobra követett. A közelben lévő növendék fákat ismert személyiségek ültették.
A park közepe felé haladva, egy romantikus kőhíd és egy tavacska látványában is gyönyörködhetünk. A híd eredetileg az Eger-patak felett biztosított átjárást. 1769-ből származik, és Fellner Jakab tervei alapján készült. A közelben áll Eger középkori hangulatú lovag étterme. Maga a park, mint püspöki díszkert egy korábbi vadasparkból került kialakításra, francia mintára. Eszterházy Károly püspöksége idején kőfalakkal vették körül, és szép kovácsoltvas kapukon keresztül lehetett megközelíteni. Szmrecsányi érsek 1919-ben a városnak ajándékozta. A park közepén álló díszkút az Egri Városszépítő Egyesület munkájának eredménye. A park délnyugati oldalán különböző sportlétesítmények kaptak helyet: salakos pályák, a stadion, a vívó-terem, tekepálya, a Kemény Ferenc Sportcsarnok és a teniszpályák. A park „sarkán” egy kedves zenepavilont találunk, ahol nyári hétvégeken egyre gyakrabban hallhatók előadások.
Az Eger-patak felett átvezető hídon áthaladva jutunk el a Petőfi Sándor térre. Névadójának szobra a hídtól balra található. Alkotója: Orbán József. A Vízmű kedves, díszes homlokzatú, 1927-ben készült épületében szivattyúgépház és savtalanító működött.
A tér jobb oldalán található a Termálfürdő főbejárata. Az egri fürdőkről a 15. századtól kezdve találunk feljegyzéseket Bakócz Tamás püspöksége idejéből. Ezután a törökök használták nagy előszeretettel a feltörő melegvizű forrásokat. A Rákóczi szabadságharc időszakában a fejedelem is gyakran felkereste a „fürdőt”, sőt a beteg katonákat is idehozták. Ezen a területen álltak a püspöki és káptalani malmok, mosóházak és a püspöki gyümölcsöskert épületei. Az első szabadtéri uszodát 1856-ban alakították ki, melynek a helyén épült a ma is álló Bárány uszoda 1925-ben. A Strandfürdő kialakítására 1932-ben készült el, azóta folyamatosan gazdagodott új medencékkel, kiszolgáló épületekkel. A fürdő közepén áll a hajdani kertészlak, amely az egykor itt kialakított érseki gyümölcsöskerthez tartozott. A műemlék épületet felújították, jelenleg Wellness Házként működik. Télen fűtött folyosó köti össze a termálmedencével. A szabadban gyógyvizes, gyermek- és élménymedence, dögönyöző, vízivár és vízforgatós mélyvizes úszómedence áll a vendégek rendelkezésére. Az Érsekkert felőli kis hídon keresztül közelíthető meg az új kétszintes téli öltöző épülete. Az öltözőt fűtött folyosó köti össze a kétkupolás, felnőtt-élménymedencével. A medence egyik része fedett, a másik nyitott. Különböző élményelemek, vízibarlang és masszázspadok várják itt a vendégeket.
Egerben többféle forrás található. Léteznek kénes, kalcium-hidrogén-karbonátos, jódos, brómos és radon tartalmú termál- és gyógyvizek. A fürdőkúrákat mozgásszervi betegségek gyógyítására, műtétek utáni lábadozáshoz javasolják. Gerincbántalmak, porckopások, ízületi gyulladások, szív- és érrendszeri elváltozások kezelése esetén is gyógyító hatásúak.
A Termálfürdő szomszédságában, a Fürdő utca felől közelíthető meg a Törökfürdő. Az építmény központi része a 17. századból származik és Arnaut pasa meleg vizű fürdője, „Ilidzsája” volt. A fürdő teljes felújítás után gyógyászati és wellness szolgáltatásokkal várja vendégeit. Hat medencéje közül a legkülönlegesebb és legnagyobb a „Török-medence”, amely felett aranylapokkal borított kupola helyezkedik el.
A Törökfürdő előtti területen a Dr. Agyagási Dezső Gyógyparkban áll a Szent József-ivókút. A kutat az azonos nevű forrás táplálja, szomjat oltó, üdítő vizét érdemes megkóstolni. A szomszédságában található egy szökőkút és mesterséges vízesés a mosónő szobrával, amely Oláh Szilveszter alkotása. A múltra emlékeztet bennünket, hiszen valamikor az egri nők a nagymosáshoz az itt feltörő források vizét használták.
Az utca másik oldalán található a már említett Bárány uszoda és a monumentális Bitskey Aladár uszoda, amelyet Makovecz Imre tervezett és 1998–2000 között épült.
A fedett uszoda előtti kereszteződésből a Rókus-kápolnát látjuk. A korabarokk kápolnát az 1709. évi nagy pestisjárvány után emelték 1714-ben. Kriptájába a város előkelő és gazdag német polgárai temetkeztek. A düledező síremlékek között a szemfülesebbek megtalálhatják a híres mátrai betyár Vidróczki Marci (1837–73) kopjafáját is.
Bíztatom Önöket, hogy próbálják ki az egri vizek gyógyhatását, pihenjenek, fürdőzzenek, kapcsolódjanak ki egy kicsit!
A szöveg az Útravaló Egerben és környékén városnéző és gasztronómiai kalauz alapján készült. A további felhasználásához a kiadó engedélye szükséges.
forrás és fotók: csillagvidek.hu
Megjegyzés küldése