Második sétánk az Eszterházy Károly téren álló Bazilikától indul és a Kossuth Lajos utcán át a vár tövéig vezet néhány mellékutcai kitérővel.
Az egri bazilika építése Pyrker János László érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Hild Józsefet kérte fel a bazilika épületének megtervezésére. Az építkezés 1831-ben kezdődött és 1836-ban fejeződött be. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6–7-én szentelték fel. Az egri bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. Hossza az oszlopos előcsarnokkal együtt 93 méter, szélessége 53 méter, a hátsó toronypár magassága 54 méter.
A Főszékesegyházat egy a klasszicizmusra jellemző lépcsőzet köti össze a térrel. A lépcsősor két oldalán Marco Casagrande kőből faragott szobrai állnak, elől balra Szent István, jobbra Szent László. Mögöttük Szent Péter és Pál szobrai láthatók. Az előttünk lévő klasszikus oszlopcsarnokot a római “Pantheon” mintájára készítették. A timpanont latin nyelvű felirata: “Venite adoremus Dominum” – Jöjjetek, imádjuk az Urat! A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjait láthatjuk. A bejáratok felett és a templombelsőben ó- és újszövetségi témájú reliefek láthatók, melyek szintén Casagrande munkái. A főbejárat 2004-ben kapott domborműves bronzborítást, mely Tóth Sándor alkotása. Az Egri Egyházmegye történetének főbb eseményeit és kiemelkedő egyházi személyiségeit örökíti meg.
A templom belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott. A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult. A bazilikát építtető érsek, Pyrker János László 1847-ben hunyt el Bécsben. Végrendeletében káplánját bízta meg a díszítő munkák folytatásával. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: “A szív, amely Egerért dobogott, az legyen az egrieké”. Holttestét pedig az ausztriai Lilienfeldben helyezték örök nyugalomra. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáróhely. A bal oldali mellékhajó végződésében 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt. A szentély és szószék művészi kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli első mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskót 1950-ben készítették. A kóruson látható nagyorgonát 1863-68 között az akkori érsek, Bartakovics Béla megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították. Az orgona jelenleg 8026 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 105 regiszteres. A templom akusztikája kiválóan megfelel koncertek tartására is. Az idegenforgalmi szezonban naponta rendeznek orgona-bemutatókat, hétköznapokon 11.30 órakor, vasárnapokon 12.45 órakor. Az érdeklődők belépti díj fejében ismert darabokat hallgathatnak közel 30 percben.
A szentélyben látjuk a főoltárképet, melyet még Pyrker festetett 1834–35-ben Josef Danhauser bécsi festővel. A két részből álló oltárkép címe: „Olajban főtt Szent János”. Szent János a bazilika és egyben a főegyházmegye védőszentje.
Az érdeklődők a jelenlévő idegenvezetőtől, vagy teremőrtől igényelhetnek vezetést a templombelsőben, a Mária kápolnában és az altemplomban.
Az északi toronyban helyezték el 2001. szeptember 27-én a Szent Mihály harangot, amelyet a németországi Passauban öntöttek. Szükség volt rá, hiszen elődjét 1944-ben hadicélokra elszállították. A harang súlya 6015 kg, magassága: 198 cm és alsó átmérője: 218 cm. Öblös, méltóságteljes hangja messziről hallható.
A lépcsősoron lesétálva a lépcső mellett találjuk az érseki pincerendszert bemutató Város a város alatt kiállítóhely bejáratát. A pincét 2007-ben a 7 legismertebb magyar „építészeti csoda” közé választották. A látogatást követően a Líceum épületét járjuk körbe.
A 18. század közepén alakult ki Eger iskolavárosi jellege. 1705-ben Papneveldét, 1740-ben jogi iskolát alapítottak, majd 1754-ben megépült a jezsuita gimnázium. Az “Universitas” gondolata először Barkóczy Ferenc püspökben merült fel, majd miután ő Esztergomba került hercegprímásnak, az építkezési munkálatokat Eszterházy Károly püspök folytatta. Az épület 1765-85 között készült. Az első tervező Gerl József volt, majd Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át ezt a feladatot. A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez. A főhomlokzaton a barokk stílusjegyei mellett a copf stílus (XVI. Lajos stílusa) díszítőelemei is megtalálhatók. Az épület főhomlokzatának és két oldalának közepét az első emeleten egy-egy nagyméretű terem foglalja el, amelyek olyan magasak, hogy a második emelet mennyezetéig érnek. A főbejárat felett található a díszterem, mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák művész készítette. A freskón a négy tervezett egyetemi fakultás szimbolizált bemutatása látható, ezek a jogtudomány, a teológia, az orvosképzés és a bölcselet. Az épület északi oldalán található a kápolna, melynek mennyezetére Franz Anton Maulbertsch „Az üdvözültek” című freskóját készítette el. A kápolna 2006-ban befejezett restaurálása után az épület díszévé vált.
A déli oldalon az érdeklődők számára nyitott Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme található. Eszterházy püspök egyetemi könyvtárnak szánta. 1793-ban nyitották meg, kb. 20.000 kötettel. A gyűjteményt folyamatosan fejlesztik, így jelenleg közel 150.000 kiadványuk van, legalább 30 különböző nyelven. Az ősnyomtatványok, kódexek megtekintése mellett a könyvtár berendezése és freskója miatt is érdemes a látogatásra. A copf stílusú tölgyfabútorzatot Lotter Tamás egri asztalos készítette Fellner Jakab tervei szerint. A mennyezeti freskó Kracker János Lukács és segédje Zach József munkája. A gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését láthatjuk. A könyvtár megtekintése után nyilak jelzik a követendő irányt a Varázstorony felé. A toronyban, ahol az ablakokat fekete vasspaletta fedi, 1776-ban nyitott meg a Spekula csillagvizsgáló. A múzeum szobáján átlósan áthaladó márványba vésett délvonal ma is segítséget nyújt a csillagászati dél megállapításában. A Csillagvizsgálóval szemközti teremben kapott helyet a „Varázs-terem”, ahol a látogatók érdekes természettudományos kísérleteket végezhetnek a fizika, kémia, biológia szakterületéről és egy pedagógia történeti kiállítást is megtekinthetnek. 2007 folyamán a terem planetáriummal is bővült. A lépcsőkön feljebb haladva a következő szinten egy kicsi szobába, a Csillagász melegedőbe pillanthatunk be, majd még feljebb haladva a teraszon pihenésképpen a kilátásban gyönyörködhetünk. A teraszon lévő építmény a „camera obscura” titokzatos világát tárja elénk. Hell Miksa azért készítette ezt a “városnéző eszközt” 1779-ben, hogy a város lakóit és látogatóit szórakoztassa, és ma is teszik ezt azokkal, akik vállalják, hogy felmásznak a Líceum tornyának a „tetejére”.
Sajnos az épületből sohasem lett egyetem. Az 1777-es Ratio Educationis 14. paragrafusa kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. Ekkor kapta meg az egri Universitas a líceum rangot. Működött itt teológia, tanítóképző, jogakadémia és rajziskola. Ezek megszűnése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát telepítették ide 1949-ben, amely a következő évben önállósult. Tanárképző főiskolaként vált ismertté. Ma az építtető Eszterházy Károly püspök nevét viseli. A főiskola képzési kínálata rendkívül sokrétűvé vált, 3 karon, tanári és nem tanári szakokon közel egyenlő arányban folyik az oktatás a bölcsészettudományok, a gazdaság- és társadalomtudományok, a természettudományok, a sporttudományok és a művészetek terén főiskolai és egyetemi alap és kiegészítő szakokon. A látogatók bizonyára észlelik a Líceum „átalakulását”. A „Líceum a természettudományért” projekt során közel három év alatt majd ötezer négyzetméternyi oktatási terület újul meg. A pályázat a Líceum épületén kívül érinti még az Almagyardombi Kampusz fejlesztését, ahol a Természettudományi Kar található. A felújítási munkák miatt a könyvtár és a Varázstorony várhatóan 2012 tavaszáig nem látogatható!
Az Eszterházy téren álló Bazilikától a Líceum mellett sétálunk tovább az elején kicsit lejtős Kossuth Lajos utcán az egri vár tövéhez. Ez az utca Eger egyik legszebb utcája, amelyet végig értékes és érdekes barokk épületek határolnak. Az első épületek még az Eszterházy Károly térhez tartoznak Ezután a Heves Megyei Rendőrfőkapitányság épülete előtt haladunk el. Szomszédságában szép barokk kaput láthatunk, amely mellől már hiányzik az 1770 körül épített kanonoki palota. A következő épületek már tényleg a Kossuth Lajos utcához tartoznak. Egy szép mályvaszínű barokk-rokokó palotához közeledünk, amelyet Kispréposti palotaként ismerünk. Ezt a házat Androvics Miklós prépost-kanonok építtette 1758-ban. Az erkély és az ablakok vasrácsait Fazola Henrik készítette. Az emeleten található díszterem mennyezeti freskóját Kracker János Lukács festette 1774-ben, „Az Erény diadala a Bűn felett” címmel. Az 1827-es tűzvészben a manzárdos tetőszerkezet leégett, ezután sátortetőt kapott. A következő, Wagner kanonok ház 1735 körül épült Carlone építési stílusában. A kapuzat feletti falfülkében Justitia alakját ismerhetjük fel. A szobor a korábbi városháza homlokzatát díszítette, amelyet 1898-ban bontottak le. Az épületet felújító és tulajdonló cég földszinti galériája érdekes kiállításokkal várja látogatóit.
A Líceum mögötti rövid Fellner Jakab utcában, egy szép díszkút áll, a Szent István-kút, amelyet Wild László tervezett. Visszatérve a Kossuth Lajos utca páros oldalára a 8. szám alatt az Angolkisasszonyok Boldogságos Szűz Mária Intézete található, amelyet eredetileg Foglár György kanonok építtetett jogi iskolának. Az épületet Giovanni Battista Carlone és később Povolni János tervei alapján készítették. Az oktatás 1754-ben kezdődött itt, majd 1774-ben átköltözött a Líceum épületébe. Az itt látható épületben működött görögkatolikus papnevelő intézet, katonai kórház, fiúnevelő intézet, 1827-ben az első magyar nyelvű tanítóképző, amelyet Pyrker János László érsek alapított. Az Angolkisasszonyok 1852-ben kapták meg az iskolát leánynevelő intézet részére Bartakovics érsektől. A barokk épületen a kaput klasszicista jellegű keretbe foglalták, amelyen Foglár György püspöki címere látható. A kapu felett lévő falfülkében egy Madonna szobrot látunk.
A következő kanonoki épületet is Giovanni Battista Carlone tervezte Püspöki András kanonok részére 1733-ban. Ma Helyőrségi Klub után egy a ferences rendházhoz tartozó kaput látunk, majd a rendház és a ferencesek egykori temploma következik. A templomot, amelyet az egriek Barátok templomának is neveznek, 1736–55 között építették, homlokzata Nietschmann János tervei alapján készült el 1773–76 között. A szépen faragott copf stílusú kőkapu Adami János kőfaragó munkája 1793-ból. A kapu mellett látható feszület szintén az ő alkotása. A megfeszített Krisztust a kereszten és előtte a Fájdalmas Anya alakját láthatjuk. A homlokzaton középen egy falfülkében: a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária szobra áll. A vár felé eső toronyban van a Rákóczi harang, amelyet II. Rákóczi Ferenc ajándékozott a ferences rendnek. A templomba belépve a keskenyebb szentélyben a díszes oszlopokon nyugvó baldachin kiemeli a főoltárkép szépségét, amelyet Kronowetter Pál készített. 1778-ból származik, és a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Máriát ábrázolja. Az oltárépítmény két oldalán az átlós kapuíveken Szent Anna és Szent Joachim nagyméretű aranyozott faszobrai állnak. Gyönyörű remekmű a szószék, amely 1758-ban készült. A mennyezeti képeket – hivatalosan pannókat – Ungváry Sándor készítette 1928-ban. A templom mellett nyílik az Egészségház utca.
A következő sarkon álló barokk épület a volt Nagypréposti palota, amelyet Fellner Jakab tervezett, és 1774–76 között építették. Emeleti erkélyrácsát és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsozatát Fazola Henrik készítette. Az épületben ma a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár működik, melynek földszinti részén gyakran rendeznek időszaki kiállításokat.
A Nagypréposti palota mellett szintén kanonoki ház állt, majd egy eklektikus palotát építettek a helyére 1867-ben, amelyben ma az Egererdő Erdészeti ZRt. irodái és a könyvtár zenei részlege, hangtára találhatók. A korábbi kanonoki palotákat az utca összeszűkülése előtt egy 1761-ből származó barokk lakóépület zárja, a Református Esperesi Hivatal működik benne. Az utca túloldalán áll a Megyeháza impozáns épülete, melyet Gerl Mátyás tervei alapján 1749–56 között építettek. Heves vármegye 1747 decemberében közgyűlésen határozott arról, hogy fel kell építeni a megye állandó székházát. A barokk homlokzaton kőből faragott aranyozott címereket figyelhetünk meg. Középen a régi magyar országcímer, jobb oldalon Heves megye címere és a bal oldalon az építtető, Barkóczy püspök címere látható. A kapu feletti világítóablak kovácsoltvas díszítése Fazola Henriktől származik. A díszrácson három aranyozott alakot helyezett el: a Hit, Remény és az Igazság szobrait. A megyeháza külső falán kicsiny emléktábla emlékeztet bennünket a várost pusztító legnagyobb árvízre, 1878. augusztus 31-re. Sétáljunk be a kapubejárón, és tekintsük meg a híres Fazola kapukat, amelyek a város jelképévé is váltak. Fazola Henrik 1758–61 között készítette el őket. A címeres kaput a jobb oldalon találjuk az eredeti helyén, nevét a homlokzaton is látható három címerről kapta. A bal oldalon lévő szőlőfürtös kapu eredetileg a második emeleten állt az ülésterem és a lépcsőház között. A két kapu a rokokó művészet legszebb művei közül való.
A Megyeháza udvarán áll a megyei börtön épülete, amelyet Gerl József, Gerl Mátyás unokabátyja tervezett. 1764–69 között építették barokk stílusban. A börtönépület közepén egy kápolna található, amelynek falán nyílásokat helyeztek el, így minden rab „részt vett” a miséken. A legfelső emeleti szintet 1838–39-ben építették, ahová az evangélikus rabokat helyezték el, és egy kápolnát is kialakítottak számukra. Az épületet börtön céljára a 20. század elejéig használták, majd a megyei levéltár irodái, raktárai kaptak helyet benne. Ma ez a Sportmúzeum, Magyarország legjelentősebb sporttörténeti kiállítása. A börtön épülete előtti szobor Kemény Ferencnek állít emléket, aki egyik elindítója volt a nemzetközi olimpiai mozgalomnak Magyarországon. A lépcsőfeljáró alatti márványtáblán Heves megyei sportolók listáját olvashatjuk, akik a különböző nyári és téli olimpiákon vettek részt.
Utunkat folytassuk tovább a vár irányába. A Megyeháza után egy kapubejárón emléktábla hirdeti, hogy korábban itt állt az 1750 után épült Oroszlán vendéglő, ahol a gyorskocsi állomás is működött. Az 1827-es tűzvészben leégett, átalakított homlokzatán a régi idők báját már nem lehet felfedezni.
Az Eger-patak feletti hídon átkelve egy szép épületet látunk, a ButtlerHázat. A ház 1711-től a Buttler család tulajdona volt. A ház birtokosai sűrűn váltakoztak. Működött benne laktanya, iskola, múzeum, diákszálló. Gyönyörű műemléki felújítása után a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Hatóságának irodáit találhatjuk az épület emeletén. Földszintjén a Heves Megyei Múzeumi Szervezet időszakos kiállításait tekinthetik meg.
Az utca bal oldalán álló Panoráma-Unicornis Szálloda helyén állt a statusquo izraelita templom 1913–1965 között, melynek szépségét és nagyságát csak megsárgult fényképek őrzik. A szálloda előtt nyíló Hibay Károly utcában több 18. századi lakóépületet találunk. Lakosai tímármesterek, kőműves mesterek, aranyművesek, kereskedők voltak. A 7. szám alatt a már említett óvoda, régen az izraelita elemi iskola, és mellette a nemrégen felújított első izraelita imaház áll, amely ma az Egri Kortárs Galériának ad otthont és ifjúsági kulturális közösségi térként szolgál a látogatók és kortárs alkotóművészek számára. Az ortodox zsidó imaházat 1889–92 között építették és 1944-ig használták. 2004 nyarától a Művészetek Háza Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. időszakos kiállítóhelyként – Zsinagóga Galériaként - üzemelteti. A bejáratnál Király Róbert szobrászművész a Holokauszt emlékére készített bronz domborművét láthatjuk. (2004.)
A Céhmesterek-udvarának házcsoportjai nem régi keletűek, mint ahogy ezt a stílusuk is mutatja. Nevét az eredeti célnak megfelelően kapta. Mesterembereket vártak ide, a kis házikókba, de napjainkban többségük kereskedelmi céllal üzemel. A Kossuth Lajos utca egy derékszögű kanyarban végződik, innen felkapaszkodunk az egri várba.
A szöveg az Útravaló Egerben és környékén városnéző és gasztronómiai kalauz alapján készült. A további felhasználásához a kiadó engedélye szükséges.
forrás és fotók: csillagvidek.hu
Az egri bazilika építése Pyrker János László érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Hild Józsefet kérte fel a bazilika épületének megtervezésére. Az építkezés 1831-ben kezdődött és 1836-ban fejeződött be. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6–7-én szentelték fel. Az egri bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. Hossza az oszlopos előcsarnokkal együtt 93 méter, szélessége 53 méter, a hátsó toronypár magassága 54 méter.
A Főszékesegyházat egy a klasszicizmusra jellemző lépcsőzet köti össze a térrel. A lépcsősor két oldalán Marco Casagrande kőből faragott szobrai állnak, elől balra Szent István, jobbra Szent László. Mögöttük Szent Péter és Pál szobrai láthatók. Az előttünk lévő klasszikus oszlopcsarnokot a római “Pantheon” mintájára készítették. A timpanont latin nyelvű felirata: “Venite adoremus Dominum” – Jöjjetek, imádjuk az Urat! A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjait láthatjuk. A bejáratok felett és a templombelsőben ó- és újszövetségi témájú reliefek láthatók, melyek szintén Casagrande munkái. A főbejárat 2004-ben kapott domborműves bronzborítást, mely Tóth Sándor alkotása. Az Egri Egyházmegye történetének főbb eseményeit és kiemelkedő egyházi személyiségeit örökíti meg.
A templom belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott. A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult. A bazilikát építtető érsek, Pyrker János László 1847-ben hunyt el Bécsben. Végrendeletében káplánját bízta meg a díszítő munkák folytatásával. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: “A szív, amely Egerért dobogott, az legyen az egrieké”. Holttestét pedig az ausztriai Lilienfeldben helyezték örök nyugalomra. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáróhely. A bal oldali mellékhajó végződésében 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt. A szentély és szószék művészi kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli első mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskót 1950-ben készítették. A kóruson látható nagyorgonát 1863-68 között az akkori érsek, Bartakovics Béla megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították. Az orgona jelenleg 8026 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 105 regiszteres. A templom akusztikája kiválóan megfelel koncertek tartására is. Az idegenforgalmi szezonban naponta rendeznek orgona-bemutatókat, hétköznapokon 11.30 órakor, vasárnapokon 12.45 órakor. Az érdeklődők belépti díj fejében ismert darabokat hallgathatnak közel 30 percben.
A szentélyben látjuk a főoltárképet, melyet még Pyrker festetett 1834–35-ben Josef Danhauser bécsi festővel. A két részből álló oltárkép címe: „Olajban főtt Szent János”. Szent János a bazilika és egyben a főegyházmegye védőszentje.
Az érdeklődők a jelenlévő idegenvezetőtől, vagy teremőrtől igényelhetnek vezetést a templombelsőben, a Mária kápolnában és az altemplomban.
Az északi toronyban helyezték el 2001. szeptember 27-én a Szent Mihály harangot, amelyet a németországi Passauban öntöttek. Szükség volt rá, hiszen elődjét 1944-ben hadicélokra elszállították. A harang súlya 6015 kg, magassága: 198 cm és alsó átmérője: 218 cm. Öblös, méltóságteljes hangja messziről hallható.
A lépcsősoron lesétálva a lépcső mellett találjuk az érseki pincerendszert bemutató Város a város alatt kiállítóhely bejáratát. A pincét 2007-ben a 7 legismertebb magyar „építészeti csoda” közé választották. A látogatást követően a Líceum épületét járjuk körbe.
A 18. század közepén alakult ki Eger iskolavárosi jellege. 1705-ben Papneveldét, 1740-ben jogi iskolát alapítottak, majd 1754-ben megépült a jezsuita gimnázium. Az “Universitas” gondolata először Barkóczy Ferenc püspökben merült fel, majd miután ő Esztergomba került hercegprímásnak, az építkezési munkálatokat Eszterházy Károly püspök folytatta. Az épület 1765-85 között készült. Az első tervező Gerl József volt, majd Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át ezt a feladatot. A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez. A főhomlokzaton a barokk stílusjegyei mellett a copf stílus (XVI. Lajos stílusa) díszítőelemei is megtalálhatók. Az épület főhomlokzatának és két oldalának közepét az első emeleten egy-egy nagyméretű terem foglalja el, amelyek olyan magasak, hogy a második emelet mennyezetéig érnek. A főbejárat felett található a díszterem, mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák művész készítette. A freskón a négy tervezett egyetemi fakultás szimbolizált bemutatása látható, ezek a jogtudomány, a teológia, az orvosképzés és a bölcselet. Az épület északi oldalán található a kápolna, melynek mennyezetére Franz Anton Maulbertsch „Az üdvözültek” című freskóját készítette el. A kápolna 2006-ban befejezett restaurálása után az épület díszévé vált.
A déli oldalon az érdeklődők számára nyitott Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme található. Eszterházy püspök egyetemi könyvtárnak szánta. 1793-ban nyitották meg, kb. 20.000 kötettel. A gyűjteményt folyamatosan fejlesztik, így jelenleg közel 150.000 kiadványuk van, legalább 30 különböző nyelven. Az ősnyomtatványok, kódexek megtekintése mellett a könyvtár berendezése és freskója miatt is érdemes a látogatásra. A copf stílusú tölgyfabútorzatot Lotter Tamás egri asztalos készítette Fellner Jakab tervei szerint. A mennyezeti freskó Kracker János Lukács és segédje Zach József munkája. A gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését láthatjuk. A könyvtár megtekintése után nyilak jelzik a követendő irányt a Varázstorony felé. A toronyban, ahol az ablakokat fekete vasspaletta fedi, 1776-ban nyitott meg a Spekula csillagvizsgáló. A múzeum szobáján átlósan áthaladó márványba vésett délvonal ma is segítséget nyújt a csillagászati dél megállapításában. A Csillagvizsgálóval szemközti teremben kapott helyet a „Varázs-terem”, ahol a látogatók érdekes természettudományos kísérleteket végezhetnek a fizika, kémia, biológia szakterületéről és egy pedagógia történeti kiállítást is megtekinthetnek. 2007 folyamán a terem planetáriummal is bővült. A lépcsőkön feljebb haladva a következő szinten egy kicsi szobába, a Csillagász melegedőbe pillanthatunk be, majd még feljebb haladva a teraszon pihenésképpen a kilátásban gyönyörködhetünk. A teraszon lévő építmény a „camera obscura” titokzatos világát tárja elénk. Hell Miksa azért készítette ezt a “városnéző eszközt” 1779-ben, hogy a város lakóit és látogatóit szórakoztassa, és ma is teszik ezt azokkal, akik vállalják, hogy felmásznak a Líceum tornyának a „tetejére”.
Sajnos az épületből sohasem lett egyetem. Az 1777-es Ratio Educationis 14. paragrafusa kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. Ekkor kapta meg az egri Universitas a líceum rangot. Működött itt teológia, tanítóképző, jogakadémia és rajziskola. Ezek megszűnése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát telepítették ide 1949-ben, amely a következő évben önállósult. Tanárképző főiskolaként vált ismertté. Ma az építtető Eszterházy Károly püspök nevét viseli. A főiskola képzési kínálata rendkívül sokrétűvé vált, 3 karon, tanári és nem tanári szakokon közel egyenlő arányban folyik az oktatás a bölcsészettudományok, a gazdaság- és társadalomtudományok, a természettudományok, a sporttudományok és a művészetek terén főiskolai és egyetemi alap és kiegészítő szakokon. A látogatók bizonyára észlelik a Líceum „átalakulását”. A „Líceum a természettudományért” projekt során közel három év alatt majd ötezer négyzetméternyi oktatási terület újul meg. A pályázat a Líceum épületén kívül érinti még az Almagyardombi Kampusz fejlesztését, ahol a Természettudományi Kar található. A felújítási munkák miatt a könyvtár és a Varázstorony várhatóan 2012 tavaszáig nem látogatható!
Az Eszterházy téren álló Bazilikától a Líceum mellett sétálunk tovább az elején kicsit lejtős Kossuth Lajos utcán az egri vár tövéhez. Ez az utca Eger egyik legszebb utcája, amelyet végig értékes és érdekes barokk épületek határolnak. Az első épületek még az Eszterházy Károly térhez tartoznak Ezután a Heves Megyei Rendőrfőkapitányság épülete előtt haladunk el. Szomszédságában szép barokk kaput láthatunk, amely mellől már hiányzik az 1770 körül épített kanonoki palota. A következő épületek már tényleg a Kossuth Lajos utcához tartoznak. Egy szép mályvaszínű barokk-rokokó palotához közeledünk, amelyet Kispréposti palotaként ismerünk. Ezt a házat Androvics Miklós prépost-kanonok építtette 1758-ban. Az erkély és az ablakok vasrácsait Fazola Henrik készítette. Az emeleten található díszterem mennyezeti freskóját Kracker János Lukács festette 1774-ben, „Az Erény diadala a Bűn felett” címmel. Az 1827-es tűzvészben a manzárdos tetőszerkezet leégett, ezután sátortetőt kapott. A következő, Wagner kanonok ház 1735 körül épült Carlone építési stílusában. A kapuzat feletti falfülkében Justitia alakját ismerhetjük fel. A szobor a korábbi városháza homlokzatát díszítette, amelyet 1898-ban bontottak le. Az épületet felújító és tulajdonló cég földszinti galériája érdekes kiállításokkal várja látogatóit.
A Líceum mögötti rövid Fellner Jakab utcában, egy szép díszkút áll, a Szent István-kút, amelyet Wild László tervezett. Visszatérve a Kossuth Lajos utca páros oldalára a 8. szám alatt az Angolkisasszonyok Boldogságos Szűz Mária Intézete található, amelyet eredetileg Foglár György kanonok építtetett jogi iskolának. Az épületet Giovanni Battista Carlone és később Povolni János tervei alapján készítették. Az oktatás 1754-ben kezdődött itt, majd 1774-ben átköltözött a Líceum épületébe. Az itt látható épületben működött görögkatolikus papnevelő intézet, katonai kórház, fiúnevelő intézet, 1827-ben az első magyar nyelvű tanítóképző, amelyet Pyrker János László érsek alapított. Az Angolkisasszonyok 1852-ben kapták meg az iskolát leánynevelő intézet részére Bartakovics érsektől. A barokk épületen a kaput klasszicista jellegű keretbe foglalták, amelyen Foglár György püspöki címere látható. A kapu felett lévő falfülkében egy Madonna szobrot látunk.
A következő kanonoki épületet is Giovanni Battista Carlone tervezte Püspöki András kanonok részére 1733-ban. Ma Helyőrségi Klub után egy a ferences rendházhoz tartozó kaput látunk, majd a rendház és a ferencesek egykori temploma következik. A templomot, amelyet az egriek Barátok templomának is neveznek, 1736–55 között építették, homlokzata Nietschmann János tervei alapján készült el 1773–76 között. A szépen faragott copf stílusú kőkapu Adami János kőfaragó munkája 1793-ból. A kapu mellett látható feszület szintén az ő alkotása. A megfeszített Krisztust a kereszten és előtte a Fájdalmas Anya alakját láthatjuk. A homlokzaton középen egy falfülkében: a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária szobra áll. A vár felé eső toronyban van a Rákóczi harang, amelyet II. Rákóczi Ferenc ajándékozott a ferences rendnek. A templomba belépve a keskenyebb szentélyben a díszes oszlopokon nyugvó baldachin kiemeli a főoltárkép szépségét, amelyet Kronowetter Pál készített. 1778-ból származik, és a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Máriát ábrázolja. Az oltárépítmény két oldalán az átlós kapuíveken Szent Anna és Szent Joachim nagyméretű aranyozott faszobrai állnak. Gyönyörű remekmű a szószék, amely 1758-ban készült. A mennyezeti képeket – hivatalosan pannókat – Ungváry Sándor készítette 1928-ban. A templom mellett nyílik az Egészségház utca.
A következő sarkon álló barokk épület a volt Nagypréposti palota, amelyet Fellner Jakab tervezett, és 1774–76 között építették. Emeleti erkélyrácsát és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsozatát Fazola Henrik készítette. Az épületben ma a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár működik, melynek földszinti részén gyakran rendeznek időszaki kiállításokat.
A Nagypréposti palota mellett szintén kanonoki ház állt, majd egy eklektikus palotát építettek a helyére 1867-ben, amelyben ma az Egererdő Erdészeti ZRt. irodái és a könyvtár zenei részlege, hangtára találhatók. A korábbi kanonoki palotákat az utca összeszűkülése előtt egy 1761-ből származó barokk lakóépület zárja, a Református Esperesi Hivatal működik benne. Az utca túloldalán áll a Megyeháza impozáns épülete, melyet Gerl Mátyás tervei alapján 1749–56 között építettek. Heves vármegye 1747 decemberében közgyűlésen határozott arról, hogy fel kell építeni a megye állandó székházát. A barokk homlokzaton kőből faragott aranyozott címereket figyelhetünk meg. Középen a régi magyar országcímer, jobb oldalon Heves megye címere és a bal oldalon az építtető, Barkóczy püspök címere látható. A kapu feletti világítóablak kovácsoltvas díszítése Fazola Henriktől származik. A díszrácson három aranyozott alakot helyezett el: a Hit, Remény és az Igazság szobrait. A megyeháza külső falán kicsiny emléktábla emlékeztet bennünket a várost pusztító legnagyobb árvízre, 1878. augusztus 31-re. Sétáljunk be a kapubejárón, és tekintsük meg a híres Fazola kapukat, amelyek a város jelképévé is váltak. Fazola Henrik 1758–61 között készítette el őket. A címeres kaput a jobb oldalon találjuk az eredeti helyén, nevét a homlokzaton is látható három címerről kapta. A bal oldalon lévő szőlőfürtös kapu eredetileg a második emeleten állt az ülésterem és a lépcsőház között. A két kapu a rokokó művészet legszebb művei közül való.
A Megyeháza udvarán áll a megyei börtön épülete, amelyet Gerl József, Gerl Mátyás unokabátyja tervezett. 1764–69 között építették barokk stílusban. A börtönépület közepén egy kápolna található, amelynek falán nyílásokat helyeztek el, így minden rab „részt vett” a miséken. A legfelső emeleti szintet 1838–39-ben építették, ahová az evangélikus rabokat helyezték el, és egy kápolnát is kialakítottak számukra. Az épületet börtön céljára a 20. század elejéig használták, majd a megyei levéltár irodái, raktárai kaptak helyet benne. Ma ez a Sportmúzeum, Magyarország legjelentősebb sporttörténeti kiállítása. A börtön épülete előtti szobor Kemény Ferencnek állít emléket, aki egyik elindítója volt a nemzetközi olimpiai mozgalomnak Magyarországon. A lépcsőfeljáró alatti márványtáblán Heves megyei sportolók listáját olvashatjuk, akik a különböző nyári és téli olimpiákon vettek részt.
Utunkat folytassuk tovább a vár irányába. A Megyeháza után egy kapubejárón emléktábla hirdeti, hogy korábban itt állt az 1750 után épült Oroszlán vendéglő, ahol a gyorskocsi állomás is működött. Az 1827-es tűzvészben leégett, átalakított homlokzatán a régi idők báját már nem lehet felfedezni.
Az Eger-patak feletti hídon átkelve egy szép épületet látunk, a ButtlerHázat. A ház 1711-től a Buttler család tulajdona volt. A ház birtokosai sűrűn váltakoztak. Működött benne laktanya, iskola, múzeum, diákszálló. Gyönyörű műemléki felújítása után a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Hatóságának irodáit találhatjuk az épület emeletén. Földszintjén a Heves Megyei Múzeumi Szervezet időszakos kiállításait tekinthetik meg.
Az utca bal oldalán álló Panoráma-Unicornis Szálloda helyén állt a statusquo izraelita templom 1913–1965 között, melynek szépségét és nagyságát csak megsárgult fényképek őrzik. A szálloda előtt nyíló Hibay Károly utcában több 18. századi lakóépületet találunk. Lakosai tímármesterek, kőműves mesterek, aranyművesek, kereskedők voltak. A 7. szám alatt a már említett óvoda, régen az izraelita elemi iskola, és mellette a nemrégen felújított első izraelita imaház áll, amely ma az Egri Kortárs Galériának ad otthont és ifjúsági kulturális közösségi térként szolgál a látogatók és kortárs alkotóművészek számára. Az ortodox zsidó imaházat 1889–92 között építették és 1944-ig használták. 2004 nyarától a Művészetek Háza Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. időszakos kiállítóhelyként – Zsinagóga Galériaként - üzemelteti. A bejáratnál Király Róbert szobrászművész a Holokauszt emlékére készített bronz domborművét láthatjuk. (2004.)
A Céhmesterek-udvarának házcsoportjai nem régi keletűek, mint ahogy ezt a stílusuk is mutatja. Nevét az eredeti célnak megfelelően kapta. Mesterembereket vártak ide, a kis házikókba, de napjainkban többségük kereskedelmi céllal üzemel. A Kossuth Lajos utca egy derékszögű kanyarban végződik, innen felkapaszkodunk az egri várba.
A szöveg az Útravaló Egerben és környékén városnéző és gasztronómiai kalauz alapján készült. A további felhasználásához a kiadó engedélye szükséges.
forrás és fotók: csillagvidek.hu
Megjegyzés küldése