A Széchenyi utcától nyugati irányba vezető utca, amely a 18. század elején egy vízmosás helyén épült. Korábbi elnevezései: Baktai út, Speciális utca. Breznay Imre szerint az utóbbinak névadója Spetz József gyógyszerész volt, aki ebben az időben a korábbi jezsuita patikát bérelte ki, amely a ciszter rendház északkeleti sarkán működött.
Csiky Sándor életrajza
A Csiky család Erdélyből származik, 1760-ban Mária Teréziától kapták nemesi címerüket. Csiky Sándor már Egerben született 1805. február 28-án, gimnáziumi tanulmányait is a városban fejezte be 1818-ban. Apja jogi pályára szánta, ezért a líceumi jogakadémián tanult, majd a szintén egri származású Vitkovics Mihálynál jurátuskodott Pesten Deák Ferenccel.
1825-ben az egri főkáptalan törvénygyakorlatra küldte ki országgyűlési követe mellé Csikyt, aki 1826-ban szerezte meg ügyvédi oklevelét. Az országgyűlés berekesztése után ügyvédi gyakorlatra visszatért Vitkovics Mihályhoz.
1828 júliusában elhunyt édesapja, akinek helyére az egri káptalan több jelentkező ellenére az ő pályázatát fogadta el. Az 1832-es egri alispánválasztáson eldöntötte, hogy az ellenzékhez csatlakozik. 1836. január 3-án Eger képviselőtestülete Csiky Sándort választotta meg városi tiszti ügyésznek, mivel a polgári átalakulás harcosát, a nemzeti önrendelkezés következetes képviselőjét látták benne. 1836. május 15-én Kossuth Lajos felkérte, hogy a Törvényhatósági Tudósítások számára küldjön rendszeres tudósításokat a megyei közgyűlésekről.
1848. március 15-e után Csiky Sándor lett Egerben a nemzetőrség felállítására kiküldött bizottság vezetője, később pedig a nemzetőrök parancsnoka. 1848. június 26-án Eger országgyűlési képviselőjévé választották. 1849 januárjában Kossuth kinevezte Heves vármegye kormánybiztosává. Április 21-én Csiky személyesen hozta el a Függetlenségi Nyilatkozatot Egerbe.
Az országgyűlés feloszlatása után Csiky Aulich tábornoknál jelentkezett fegyveres harcra. A tábornok Guyon ezredes hadtestébe osztotta be, aki századosi rendfokozattal szekerészeti biztosnak nevezte ki.
Augusztus 13-án a világosi fegyverletétel hírére Csiky Vécsey csapataihoz csatlakozott, de miközben Aradra igyekeztek, Soborsinban elfogták a császáriak. Innen sikerült megszöknie. Nagykároly közelében bujkált, mikor 1850. március 29-én országos körözést adtak ki ellene. 1850. augusztus 5-én fogták el, miközben egy törökországi menekülést szervezett társaival. Pestre szállították, ahol 1850. december 19-én felség- és hazaárulásért vagyonának lefoglalására és kötél általi halálra ítélték.
Fellebbezés után a halálos ítéletet 1851. szeptember 13-án 6 évi várfogságra változtatták, amit Kufstein börtönében töltött le, ahonnan 1854 februárjában amnesztiával szabadult. Vagyonát mentesítették a zár alól, majd 1857-ben a rendőri felügyeletet is megszüntették.
Csiky és a vármegye évekkel a szabadságharc leverése után is őrizte 1848 emlékét, titkos összejöveteleket tartottak, forradalmi dalokat énekeltek. Mikor 1860-ban Eger 1848-as polgármestere, Schaffner János lett újra a polgármester, akkor rehabilitálták a régi tisztviselőket, Csiky is főbíró lett.
Végül 1861. január 12-én Csikyt Eger polgármesterévé választották. Politikai hitvallás volt az a javaslata, hogy válasszák Eger díszpolgárává Almásy Pált, Puky Miklóst és Teleki Lászlót. Célul tűzték ki hazánk visszahelyezését az 1848/49-es alapokra, megtagadták a Habsburg-ház trónöröklési jogát. A megyegyűlés határozatot fogadott el, amely kimondja, hogy Ferenc József nem törvényes uralkodója Magyarországnak, hiszen nincs megkoronázva, így az általa kibocsátott rendeleteket nem kell figyelembe venni.
1861. március 14-én Csiky Sándort Eger országgyűlési képviselőjévé választották, ezért lemondott polgármesteri tisztségéről. Képviselőként azok közé tartozott, akik nem szavazták meg a Deák-féle kiegyezést. 1868 februárjában irányításával jött létre a radikális Egri Demokrata Kör. Kezdeményezésére 1869-ben államosították az egri katolikus népiskolákat. Sokat tett azért is, hogy Egert vasút kösse össze az ország többi városával.
1875-ben történt választási veresége után többé már nem jelöltette magát, az 1878-as választások idején tanítványát, Szederkényi Nándort ajánlotta utódjának. A már idős politikus nagy tiszteletben élt Egerben, tagja volt a város képviselőtestületének, a Heves Megyei Honvédegylet elnöke és az Egri Dalkör tiszteletbeli elnöke volt. Kezdeményezésére alakult meg 1878. április 14-én az Egri Színkör Részvénytársulat, amelynek haláláig elnöke maradt.
1892. február 7-én halt meg. Haláláról az Eger című lap írt. Gyászjelentésén nem tüntették fel rangját, tisztségeit, csupán ennyit: Eger város polgára. Temetésén Szederkényi Nándor mondott búcsúbeszédet.
.jpg)
Látnivalók
CSIKY SÁNDOR U. 2. szám
Lakóház, volt jezsuita konviktus
A Csiky utca és a Széchenyi utca sarkán áll a Dobó István Gimnázium, a volt jezsuita gimnázium, majd főreáliskola épülete, a jezsuita konviktus építészetileg ehhez tartozik.
A telken 1730 és 1749 között Foglár György kanonok háza volt, ami 1750 után a jezsuiták, majd 1787-ben a ciszterek tulajdonába került. 1800-ban leégett, Malatinszky János szerzi meg és újra felépítteti, az új tulajdonos lánya lesz, Doslern Károly felesége. A ház 1887-ben a Heves megyei Takarékpénztáré, 1903-tól a Kincstáré, ekkor már mint az állami főreáliskola épülete üzemel.
A teleknek a mai Széchenyi utca felé eső keleti részén, istállók, magtárak és pincék helyén épül fel az 1750-es években ismeretlen építész tervei szerint a jezsuiták gimnáziuma. Az épület második emelete egyetlen hatalmas színházterem volt, ahol iskoladrámákat adtak elő, de 1769-ben itt játszották először Magyarországon Molière Úrhatnám polgár című darabját is.
A rendet 1773-ban feloszlatták, ekkor 1787-ig mint ciszter gimnázium működött. Utána királyi gimnázium, de 1827-ben leég, ezért a ciszterek eladták Pyrker érseknek, aki viszont a hadseregnek adományozta. 1892-ig mint „gimnaziális kaszárnya” működött, később főreáliskola. 1897-ben az állam megvásárolta a Heves megyei Takarékpénztártól a Csiky utca 2. számú házat is, ahol az állami főreáliskola igazgatójának és az altiszteknek alakítottak ki lakásokat.
A déli homlokzaton a Szeplőtelen Szűz, Loyolai Szent Ignác és Gonzaga Szent Alajos szobra látható, valamint egy latin felirat (A Jézus Társaság gimnáziuma, a legjobb és legnagyobb Isten jóvoltából az ifjúságnak a jó erkölcsökben és tudományokban való képzésére emeltetett 1754-ben).
CSIKY SÁNDOR U. 4. szám
Markhot Ferenc orvos lakóháza
A barokk lakóház, amelyet id. Zwenger József egri kőművesmester épített, 1772 és 1798 között volt Markhot Ferenc és örökösei tulajdonában. 1808-ban Doslern Károlyé, aki korábban Markhottal rivalizált. 1938 és 1952 között a neves egri kórházi orvos, Dr. Halmos Béla tulajdona.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Forrás - Irodalom
Csiky Sándor (Szócikk a Magyar életrajzi lexikonból)
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
Berzy Piroska – Petercsák Tivadarné – Hernádi Ferenc (szerk.): Az Egri Dobó István Gimnázium jubileumi évkönyve az iskola fennállásának 100. évében. Eger, 1990
Breznay Imre: Az egri utcák neve = Eger a XIX. században. Eger, 1995.
Hajagos József: Heves vármegye az átalakulás hónapjaiban (1848 március-június) = Aetas, 1998/2-3. sz. [elektronikus dokumentum]
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Márkus Henrietta: 1848 kiemelkedő helyi polgári vezetői és/vagy a térség emlékei és emlékhelyei. 1998 [elektronikus dokumentum]
Nagy József: Eger története. Bp., 1978
Pécsi István: Markhót professzor pereskedik = Ódon házak, hajdanvolt egriek. Bp., 1986. p. 137-140. [a Markhot-ház fényképével, jelenleg a sűrű udvari növényzet eltakarja a házat]
Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805-1892). Eger, 1981
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
Képek
1. kép, Csiky Sándor
Sebestény Sándor: Főegyházmegyei tanácskozás Egerben, 1848-ban
2. kép, Régi utcatábla
3. kép, A Csiky utca régi képeslapon
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
4. kép, A Dobó István Gimnázium régen
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
5. kép, A modern Csiky utca
6. kép, A jezsuita konviktus (Csiky u. 2.)
7. kép, Wass Albert-emlékmű a Gárdonyi Gimnázium új épülete előtt
8. kép, Segesdi György Daidalosz-szobra a gimnázium bejáratánál
Írta és fényképezte: Pálfalvi Tamás
beszeloutcanevek.ektf.h
Csiky Sándor életrajza
A Csiky család Erdélyből származik, 1760-ban Mária Teréziától kapták nemesi címerüket. Csiky Sándor már Egerben született 1805. február 28-án, gimnáziumi tanulmányait is a városban fejezte be 1818-ban. Apja jogi pályára szánta, ezért a líceumi jogakadémián tanult, majd a szintén egri származású Vitkovics Mihálynál jurátuskodott Pesten Deák Ferenccel.
1825-ben az egri főkáptalan törvénygyakorlatra küldte ki országgyűlési követe mellé Csikyt, aki 1826-ban szerezte meg ügyvédi oklevelét. Az országgyűlés berekesztése után ügyvédi gyakorlatra visszatért Vitkovics Mihályhoz.
1828 júliusában elhunyt édesapja, akinek helyére az egri káptalan több jelentkező ellenére az ő pályázatát fogadta el. Az 1832-es egri alispánválasztáson eldöntötte, hogy az ellenzékhez csatlakozik. 1836. január 3-án Eger képviselőtestülete Csiky Sándort választotta meg városi tiszti ügyésznek, mivel a polgári átalakulás harcosát, a nemzeti önrendelkezés következetes képviselőjét látták benne. 1836. május 15-én Kossuth Lajos felkérte, hogy a Törvényhatósági Tudósítások számára küldjön rendszeres tudósításokat a megyei közgyűlésekről.
1848. március 15-e után Csiky Sándor lett Egerben a nemzetőrség felállítására kiküldött bizottság vezetője, később pedig a nemzetőrök parancsnoka. 1848. június 26-án Eger országgyűlési képviselőjévé választották. 1849 januárjában Kossuth kinevezte Heves vármegye kormánybiztosává. Április 21-én Csiky személyesen hozta el a Függetlenségi Nyilatkozatot Egerbe.
Az országgyűlés feloszlatása után Csiky Aulich tábornoknál jelentkezett fegyveres harcra. A tábornok Guyon ezredes hadtestébe osztotta be, aki századosi rendfokozattal szekerészeti biztosnak nevezte ki.
Augusztus 13-án a világosi fegyverletétel hírére Csiky Vécsey csapataihoz csatlakozott, de miközben Aradra igyekeztek, Soborsinban elfogták a császáriak. Innen sikerült megszöknie. Nagykároly közelében bujkált, mikor 1850. március 29-én országos körözést adtak ki ellene. 1850. augusztus 5-én fogták el, miközben egy törökországi menekülést szervezett társaival. Pestre szállították, ahol 1850. december 19-én felség- és hazaárulásért vagyonának lefoglalására és kötél általi halálra ítélték.
Fellebbezés után a halálos ítéletet 1851. szeptember 13-án 6 évi várfogságra változtatták, amit Kufstein börtönében töltött le, ahonnan 1854 februárjában amnesztiával szabadult. Vagyonát mentesítették a zár alól, majd 1857-ben a rendőri felügyeletet is megszüntették.
Csiky és a vármegye évekkel a szabadságharc leverése után is őrizte 1848 emlékét, titkos összejöveteleket tartottak, forradalmi dalokat énekeltek. Mikor 1860-ban Eger 1848-as polgármestere, Schaffner János lett újra a polgármester, akkor rehabilitálták a régi tisztviselőket, Csiky is főbíró lett.
Végül 1861. január 12-én Csikyt Eger polgármesterévé választották. Politikai hitvallás volt az a javaslata, hogy válasszák Eger díszpolgárává Almásy Pált, Puky Miklóst és Teleki Lászlót. Célul tűzték ki hazánk visszahelyezését az 1848/49-es alapokra, megtagadták a Habsburg-ház trónöröklési jogát. A megyegyűlés határozatot fogadott el, amely kimondja, hogy Ferenc József nem törvényes uralkodója Magyarországnak, hiszen nincs megkoronázva, így az általa kibocsátott rendeleteket nem kell figyelembe venni.
1861. március 14-én Csiky Sándort Eger országgyűlési képviselőjévé választották, ezért lemondott polgármesteri tisztségéről. Képviselőként azok közé tartozott, akik nem szavazták meg a Deák-féle kiegyezést. 1868 februárjában irányításával jött létre a radikális Egri Demokrata Kör. Kezdeményezésére 1869-ben államosították az egri katolikus népiskolákat. Sokat tett azért is, hogy Egert vasút kösse össze az ország többi városával.
1875-ben történt választási veresége után többé már nem jelöltette magát, az 1878-as választások idején tanítványát, Szederkényi Nándort ajánlotta utódjának. A már idős politikus nagy tiszteletben élt Egerben, tagja volt a város képviselőtestületének, a Heves Megyei Honvédegylet elnöke és az Egri Dalkör tiszteletbeli elnöke volt. Kezdeményezésére alakult meg 1878. április 14-én az Egri Színkör Részvénytársulat, amelynek haláláig elnöke maradt.
1892. február 7-én halt meg. Haláláról az Eger című lap írt. Gyászjelentésén nem tüntették fel rangját, tisztségeit, csupán ennyit: Eger város polgára. Temetésén Szederkényi Nándor mondott búcsúbeszédet.
.jpg)
Látnivalók
CSIKY SÁNDOR U. 2. szám
Lakóház, volt jezsuita konviktus
A Csiky utca és a Széchenyi utca sarkán áll a Dobó István Gimnázium, a volt jezsuita gimnázium, majd főreáliskola épülete, a jezsuita konviktus építészetileg ehhez tartozik.
A telken 1730 és 1749 között Foglár György kanonok háza volt, ami 1750 után a jezsuiták, majd 1787-ben a ciszterek tulajdonába került. 1800-ban leégett, Malatinszky János szerzi meg és újra felépítteti, az új tulajdonos lánya lesz, Doslern Károly felesége. A ház 1887-ben a Heves megyei Takarékpénztáré, 1903-tól a Kincstáré, ekkor már mint az állami főreáliskola épülete üzemel.
A teleknek a mai Széchenyi utca felé eső keleti részén, istállók, magtárak és pincék helyén épül fel az 1750-es években ismeretlen építész tervei szerint a jezsuiták gimnáziuma. Az épület második emelete egyetlen hatalmas színházterem volt, ahol iskoladrámákat adtak elő, de 1769-ben itt játszották először Magyarországon Molière Úrhatnám polgár című darabját is.
A rendet 1773-ban feloszlatták, ekkor 1787-ig mint ciszter gimnázium működött. Utána királyi gimnázium, de 1827-ben leég, ezért a ciszterek eladták Pyrker érseknek, aki viszont a hadseregnek adományozta. 1892-ig mint „gimnaziális kaszárnya” működött, később főreáliskola. 1897-ben az állam megvásárolta a Heves megyei Takarékpénztártól a Csiky utca 2. számú házat is, ahol az állami főreáliskola igazgatójának és az altiszteknek alakítottak ki lakásokat.
A déli homlokzaton a Szeplőtelen Szűz, Loyolai Szent Ignác és Gonzaga Szent Alajos szobra látható, valamint egy latin felirat (A Jézus Társaság gimnáziuma, a legjobb és legnagyobb Isten jóvoltából az ifjúságnak a jó erkölcsökben és tudományokban való képzésére emeltetett 1754-ben).
CSIKY SÁNDOR U. 4. szám
Markhot Ferenc orvos lakóháza
A barokk lakóház, amelyet id. Zwenger József egri kőművesmester épített, 1772 és 1798 között volt Markhot Ferenc és örökösei tulajdonában. 1808-ban Doslern Károlyé, aki korábban Markhottal rivalizált. 1938 és 1952 között a neves egri kórházi orvos, Dr. Halmos Béla tulajdona.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Forrás - Irodalom
Csiky Sándor (Szócikk a Magyar életrajzi lexikonból)
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
Berzy Piroska – Petercsák Tivadarné – Hernádi Ferenc (szerk.): Az Egri Dobó István Gimnázium jubileumi évkönyve az iskola fennállásának 100. évében. Eger, 1990
Breznay Imre: Az egri utcák neve = Eger a XIX. században. Eger, 1995.
Hajagos József: Heves vármegye az átalakulás hónapjaiban (1848 március-június) = Aetas, 1998/2-3. sz. [elektronikus dokumentum]
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Márkus Henrietta: 1848 kiemelkedő helyi polgári vezetői és/vagy a térség emlékei és emlékhelyei. 1998 [elektronikus dokumentum]
Nagy József: Eger története. Bp., 1978
Pécsi István: Markhót professzor pereskedik = Ódon házak, hajdanvolt egriek. Bp., 1986. p. 137-140. [a Markhot-ház fényképével, jelenleg a sűrű udvari növényzet eltakarja a házat]
Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805-1892). Eger, 1981
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
Képek
1. kép, Csiky Sándor
Sebestény Sándor: Főegyházmegyei tanácskozás Egerben, 1848-ban
2. kép, Régi utcatábla
3. kép, A Csiky utca régi képeslapon
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
4. kép, A Dobó István Gimnázium régen
Heves Megyei Elektronikus Könyvtár
5. kép, A modern Csiky utca
6. kép, A jezsuita konviktus (Csiky u. 2.)
7. kép, Wass Albert-emlékmű a Gárdonyi Gimnázium új épülete előtt
8. kép, Segesdi György Daidalosz-szobra a gimnázium bejáratánál
Írta és fényképezte: Pálfalvi Tamás
beszeloutcanevek.ektf.h
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.