Mátraverebély Árpád-kori település. Nevét az 1300-as években említették először Vereb néven. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is.
A 14. században már mezővárosként említették. 1398-ban Zsigmond királytól országos vásártartási jogot is kapott, tehát jelentős település lehetett.
Nevének utótagja a települést a 15-16. században birtokló Verebi családra utal.Verebi Péter erdélyi alvajda alapította a falu templomát és a pálos kolostort is, és ő eszközölte ki Zsigmond királynál a település számára az országos vásártartási jogot. A török időkben elnéptelenedett a falu, 1671-ben majorság volt. 1733-ban a ciszterci rend, majd 1756-ban az Almássy grófok birtokába jutott.
fekvése
Mátraverebély község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei járásban. - A Zagyva-völgyében a Mátra és a Cserhát között található a 21-es főút és a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal mentén.
Nevezetességei
Az Árpád-kori Nagyboldogasszony plébániatemplom.
A szentkúti zarándokhely a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely.
A zarándokhely templomában található (Az angol beteg című filmben is megörökített) Almásy László családi sírboltja.
2009. május 23-án első ízben rendeztek meg a szentkúti kegyhelyen a görög katolikus hívek zarándoklatát.
Mátraverebély-Szentkút
Nemzeti Kegyhely Mátraverebély település határában található ferencesek által vezetett katolikus búcsújáróhely, Mária-kegyhely a Váci egyházmegyében.
A kegyhely története 1258-ban engedélyt kap az apostoli Szentszéktől búcsújáró hely legyen. 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A XVI. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000. év óta a kegyszobrot[1] öltöztetik.[2] 2010 év táján évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti Szent István-bazilika adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre
Legendák csodák
A legenda szerint, Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből. A király bárdjával kiszélesítette és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott - meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.
forrás: wikipedia.org
A 14. században már mezővárosként említették. 1398-ban Zsigmond királytól országos vásártartási jogot is kapott, tehát jelentős település lehetett.
Nevének utótagja a települést a 15-16. században birtokló Verebi családra utal.Verebi Péter erdélyi alvajda alapította a falu templomát és a pálos kolostort is, és ő eszközölte ki Zsigmond királynál a település számára az országos vásártartási jogot. A török időkben elnéptelenedett a falu, 1671-ben majorság volt. 1733-ban a ciszterci rend, majd 1756-ban az Almássy grófok birtokába jutott.
fekvése
Mátraverebély község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei járásban. - A Zagyva-völgyében a Mátra és a Cserhát között található a 21-es főút és a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal mentén.
Nevezetességei
Az Árpád-kori Nagyboldogasszony plébániatemplom.
A szentkúti zarándokhely a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely.
A zarándokhely templomában található (Az angol beteg című filmben is megörökített) Almásy László családi sírboltja.
2009. május 23-án első ízben rendeztek meg a szentkúti kegyhelyen a görög katolikus hívek zarándoklatát.
# # #
Nemzeti Kegyhely Mátraverebély település határában található ferencesek által vezetett katolikus búcsújáróhely, Mária-kegyhely a Váci egyházmegyében.
A kegyhely története 1258-ban engedélyt kap az apostoli Szentszéktől búcsújáró hely legyen. 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A XVI. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000. év óta a kegyszobrot[1] öltöztetik.[2] 2010 év táján évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti Szent István-bazilika adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre
Legendák csodák
A legenda szerint, Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből. A király bárdjával kiszélesítette és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott - meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése