Kilencvenegy esztendei török uralom után 1687. december 17-én szabadult
fel Eger. E kilenc évtizedes uralom nyilvánvalóan nem maradt nyom nélkül
a városban. A város újjátelepülésének és újjáépülésének történetét azonban
itt most a vallási-felekezeti szempontok szerint vizsgálom, hangsúlyosan
azt, hogyan kezdődött meg a püspök nélküli püspöki székhely kiépülése.
Hisz a töröktől felszabadult Eger első tizenkét esztendejében az akkori egri püspök, Fenessy György székhelyét továbbra is Kassán és Jászón tartotta, ahogy a 17. század folyamán elődei. Majd csak utódja, Telekessy István tért vissza az ősi székhelyre 1699-ben.
A következőkben azt vizsgálom tehát, hogy miként kezdődött meg az egri egyházi újjáépítés, és az újraformálódó városi képbe hogy integrálták a különböző társadalmi csoportokat. Ennek körében nem vizsgálom a város és a kettős káptalani-püspöki földesuraság konfliktusát a szabad királyi városi rang elérése körül. A kapitulációt követően körülbelül 4000 török hagyta el a várost.
Ezzel egy időben több szerzetesrend tábori képviselője is sikerrel szerzett ingatlanokat rendje számára. Így már az első napokban megjelentek a városban a jezsuiták, a minoriták és a ferencesek, majd 1689-ben a szerviták. A Szent Mihály-plébániatemplomot ideiglenesen a gyöngyösi ferencesrendi gvárdián, Palásthy András foglalta el, míg december 18-án a város felszabadulásáért tartott hálaadó misét a jezsuitáknak átadott mecsetben tartották meg.1 Érdemes röviden áttekinteni az egyes rendeket.
A minoriták a város központi részén kaptak telket, amelyen akkor néhány lakóház és egy kisebb mecset állt. A mecsetet maga Fenessy püspök szentelte fel 1688. március 21-én, Egerben tett látogatása során. Az épületet egészen 1712-ig használta a rend, szinte változatlan formában. Az új templomra való gyűjtést már 1699-ben megkezdték, ám az csak 1715–1716-ra készült el.2 1 Sugár István: Heves megye és Eger visszafoglalása a töröktől. Eger, 1987. 263–265. 2 Kovács Béla: Az egri minoriták régi temploma és rendháza. Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve 44. (2008) 137–139. 58 Mihalik Béla Vilmos
A minoriták telkét egyik oldalról az Eger-patak, míg a másik oldalról Noszvaj Ferenc kikeresztelkedett török újkeresztény polgár háza határolta.3 A ferencesek a város déli városfala mentén nyertek el egy mecsetet és öt házat. Ezen kívül állt még itt két kisebb épület, ennek egyikébe Philip Körber császári élelmezési biztos költözött.
Az utca túloldalán pedig a várparancsnok, báró Buttler János háza állt a ferencesek mecsetjével szemben.4 Kovács Béla a feltételezhető szakrális kontinuitás miatt úgy vélte, hogy a mecsetből átalakított templomnak középkori előzményei voltak, és a Szent Demeter tiszteletére emelt templom állhatott itt a középkorban.5 A Palásthy András által ideiglenesen lefoglalt Szent Mihály plébániatemplomot a püspökség átvette, ezt követően a rend a katolikus templomnak felszentelt mecsetben tartotta szentmiséit. 1688-ban Palásthyt nevezték ki egri ferences házfőnöknek, mellé rendelték még Krusch Bernátot német hitszónoknak, valamint Kolocsányi Pál testvért. Rendháznak a patrónusaik, Borsicz János bíró és Tassy Mihály hevesi alispán özvegye, Csáktornyai Borbála jótéteményéből átalakított házakat használták.
A ferencesek is az 1687-ben elnyert mecsetet használták még a 18. század elején, ahol három oltárt alakítottak ki, valamint egy szűk kis karzatot is építettek. Új templomuk 1705-ben, míg az új rendház 1714-ben épült meg.
MIHALIK BÉLA VILMOS
bővebben - TELJES TARTALOM EREDETI HELYE
 |
| illusztráció - fotó: eger.hu |
Hisz a töröktől felszabadult Eger első tizenkét esztendejében az akkori egri püspök, Fenessy György székhelyét továbbra is Kassán és Jászón tartotta, ahogy a 17. század folyamán elődei. Majd csak utódja, Telekessy István tért vissza az ősi székhelyre 1699-ben.
A következőkben azt vizsgálom tehát, hogy miként kezdődött meg az egri egyházi újjáépítés, és az újraformálódó városi képbe hogy integrálták a különböző társadalmi csoportokat. Ennek körében nem vizsgálom a város és a kettős káptalani-püspöki földesuraság konfliktusát a szabad királyi városi rang elérése körül. A kapitulációt követően körülbelül 4000 török hagyta el a várost.
Ezzel egy időben több szerzetesrend tábori képviselője is sikerrel szerzett ingatlanokat rendje számára. Így már az első napokban megjelentek a városban a jezsuiták, a minoriták és a ferencesek, majd 1689-ben a szerviták. A Szent Mihály-plébániatemplomot ideiglenesen a gyöngyösi ferencesrendi gvárdián, Palásthy András foglalta el, míg december 18-án a város felszabadulásáért tartott hálaadó misét a jezsuitáknak átadott mecsetben tartották meg.1 Érdemes röviden áttekinteni az egyes rendeket.
A minoriták a város központi részén kaptak telket, amelyen akkor néhány lakóház és egy kisebb mecset állt. A mecsetet maga Fenessy püspök szentelte fel 1688. március 21-én, Egerben tett látogatása során. Az épületet egészen 1712-ig használta a rend, szinte változatlan formában. Az új templomra való gyűjtést már 1699-ben megkezdték, ám az csak 1715–1716-ra készült el.2 1 Sugár István: Heves megye és Eger visszafoglalása a töröktől. Eger, 1987. 263–265. 2 Kovács Béla: Az egri minoriták régi temploma és rendháza. Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve 44. (2008) 137–139. 58 Mihalik Béla Vilmos
A minoriták telkét egyik oldalról az Eger-patak, míg a másik oldalról Noszvaj Ferenc kikeresztelkedett török újkeresztény polgár háza határolta.3 A ferencesek a város déli városfala mentén nyertek el egy mecsetet és öt házat. Ezen kívül állt még itt két kisebb épület, ennek egyikébe Philip Körber császári élelmezési biztos költözött.
Az utca túloldalán pedig a várparancsnok, báró Buttler János háza állt a ferencesek mecsetjével szemben.4 Kovács Béla a feltételezhető szakrális kontinuitás miatt úgy vélte, hogy a mecsetből átalakított templomnak középkori előzményei voltak, és a Szent Demeter tiszteletére emelt templom állhatott itt a középkorban.5 A Palásthy András által ideiglenesen lefoglalt Szent Mihály plébániatemplomot a püspökség átvette, ezt követően a rend a katolikus templomnak felszentelt mecsetben tartotta szentmiséit. 1688-ban Palásthyt nevezték ki egri ferences házfőnöknek, mellé rendelték még Krusch Bernátot német hitszónoknak, valamint Kolocsányi Pál testvért. Rendháznak a patrónusaik, Borsicz János bíró és Tassy Mihály hevesi alispán özvegye, Csáktornyai Borbála jótéteményéből átalakított házakat használták.
A ferencesek is az 1687-ben elnyert mecsetet használták még a 18. század elején, ahol három oltárt alakítottak ki, valamint egy szűk kis karzatot is építettek. Új templomuk 1705-ben, míg az új rendház 1714-ben épült meg.
MIHALIK BÉLA VILMOS
bővebben - TELJES TARTALOM EREDETI HELYE