A Szépasszony-völgy Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.
A Szépasszony-völgy rövid története
A völgy nevéhez legendák sora fűződik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a "Szépasszony" az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen.
A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem.
Az azonban bizonyos, hogy 1774-ben kezdték a völgy Öregsorának kialakítását püspök-földesúri engedély alapján. A pinceépítést fokozta Barkóczy püspök gazdaságpolitikája, aminek következtében fellendült a bortermelés, kialakult a bor piaca, tehát szükség lett megfelelő tároló helyiségekre.
1781-ben, 32 borospincéről számol be egy összeírás. Az egri bor hírneve az elmúlt évszázadban szorosan kapcsolódott össze a több mint 150 pincét számláló Szépasszony-völggyel. A völgy mai pincecsoportja a második világháborút követően, a földreform után épült meg.
Eger és a környékén található pincék, kevés kivételtől eltekintve, riolittufába vágott lyukpincék. A riolittufa kiválóan alakítható, benne a bor állandó 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható. Sajátos típust alkotnak, eltérően az alföldön használatos, bár földalatti, de tégla- vagy kőboltozatos pincéktől, vagy a Dunántúl egyes borvidékeinek a föld fölé épített kő vagy borona présház pincéitől. Az említett Dunántúli és az Észak-Magyarországi forma között a lényeges különbség abban áll, hogy míg a Dunántúli pincék keletkezésekor a borház volt az első, addig Egerben és környékén a földbe vájt üreg, míg a bor tárolásának és érlelésének helye, melyhez csak későbbi időkben járult a borház.
A felszín alatti bortárolás nem általános és nem túl régi kialakulású jelenség Európában. A kőbe vágott lyukpincék Magyarország egyes borvidékeire jellemzőek. A felszín alatti lyukakban, földalatti folyosókban történő bortárolás a múltban egyedül Észak-Magyarországon, nevezetesen a Tokaj-Hegyalján, a borsodi Hegyközben, továbbá Eger és Gyöngyös vidékén volt általános.
A Szépasszony-völgy területe az egri püspök tulajdona volt. Pincét vágni csak a püspök engedélyével lehetett. Így alakulhattak ki a csoportos, egyidejűleg vágott, utcába rendeződött pincék sorai.
Eger híres szőlészetéről, melyet a XIII. századi telepesek honosítottak meg. Eger és környéke történelmünk jeles eseményeinek volt színtere, amikor 1552-ben a maroknyi magyar sereg megállította a török hódítók hadjáratát. A magyar történelem emlékei a csodálatos fekvés, a kulturális élet, a gyógyvizek és a fürdők. A bő négyezer hektáros történelmi borvidék az ország leghíresebb vörösborának, az Egri Bikavérnek bölcsője. A törökök kiűzése után a vidék borászata fejlődésnek indult, aminek időlegesen az 1886-os filoxéra vész vetett véget. A teljesen kipusztult szőlők újratelepítésekor igyekeztek korábban nem ismert fajtákat is meghonosítani. A múlt évtizedben az egri borászok külföldön is bebizonyították, hogy az itt termett Leányka, Királyleányka, Hárslevelű, Olaszrizling, Muskotály, Tramini, Szürkebarát és Chardonnay szőlők leve bármely hazai vagy külföldi vetélytárssal állja a versenyt. A szakemberek szerint az egri Kékfrankos, Blauburger, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és Pinot Noir szőlők borai is nagy nemzetközi sikerre számíthatnak, ha a vidék lehetőségeit a borászok jól kiaknázzák.
A Szépasszony-völgy ma
A "pinceváros" 1999-ben ébred fel álmából, amikor a Szépasszony-völgy kijelölt gazdája lett a Városgondozás Eger Kft.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának, a Kft.-nek és a Gazdasági Minisztérium- Széchenyi Terv keretein belül nyújtotta pályázati lehetőségeinek köszönhetően. 2000-ben megépült a központi díszpark és az autóbuszok, személygépjárművek várakozására egyaránt alkalmas burkolt parkoló.
A parkban került elhelyezése a neves művészházaspár, Debreczeni Zsóka és Pelc Zoltán két köztéri szoboralkotása: a "Szépasszony" és a Hordón ülő Bacchus.
Ebben az évben került először megrendezésre, hagyományteremtő jelleggel, az augusztus 20-i Állami Ünnephez kötődve, a Szépasszony-völgy Fesztivál. A következő évben megkezdődtek a "Piknik park" munkálatai, mely 2002-ben nyerte el végleges arculatát.
Egy régi probléma megoldását jelentette, a mutatványos és vásározó tevékenységnek kulturált helyszínt biztosító vásártér kialakítása a 2003-as év tavaszán. Ezek a beruházások jelentős mértékben megélénkítették a völgy életét. A pincetulajdonosok egyre nagyobb létszámban alakítják át, újítják fel, szépítgetik borházukat és pincehomlokzataikat.
A Szépasszony-völgy életében a következő mérföldkövet a 2004-es év jelenti. A Városgondozás Eger Kft. helyett ez év márciusától, az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Rt. (Evat Rt.), veszi át az üzemeltetési feladatokat. Az Rt. céljai között szerepel a szabadtéri színpad felújítása, elősegítve a vonzó feltételek megteremtésével a program szervezők munkáját. A nézőtéri padok rendbetétele, valamint a színpadhoz tartozó öltözők és zuhanyzó blokkok kialakítása szintén a tervezett programok között szerepel, kényelmesebbé téve így a vendégelőadó művészek munkáját.
Az esztétikus utcabútorok, az ápolt zöldterületek, a kialakított szalonnasütő helyek, a szabadidős rendezvények folyamatosan növekvő száma, mind-mind hozzájárulnak a terület töretlen fejlődéséhez, egyre több hazai és külföldi vendég megelégedésére.
A Szépasszony-völgy nyári rendezvényeinek egyik fő helyszínét jelenti a szabadtéri színpad.
A szépasszony-völgyi pincékben kóstolható leggyakoribb borok
- Egri Olaszrizling
- Üde zamatú, markáns savú, kesernyés utóízű fehér száraz bor.
- Egri Leányka
- Rendkívül kellemes, szőlővirágra emlékeztető illatú, gazdag zamatú, kissé lágy, tüzes fehérbor. Száraz, félszáraz és félédes borként forgalmazzák.
- Egri Muskotály
- A friss muskotályszőlő illatát és zamatát magában hordozó félédes fehérbor.
- Egri Chardonnay
- A szőlőfajta adta lehetőségekkel élve az üde, friss, reduktív, gyümölcsös borok mellett újabban megtalálhatóak a barrique (új, kiégetett tölgyfa hordó) erjesztésű-érlelésű borok is.
- Egri Kékfrankos
- Élénkvörös színű, diszkrét gyümölcsillattal bíró vörösbor. Üde savas jellege az idősebb boroknál finom ízharmóniában oldódik föl.
- Egri Cabernet Sauvignon
- Mélyrubin színű, intenzív gyümölcsillattal bíró hosszan tartó ízű, gazdag zamatú száraz vörösbor.
- Egri Bikavér
- Élénk, rubinszínű, illatában a gyümölcsösséget és az érleltséget komplexen magában hordozó, savaiban férfiasságot mutató, bársonyos harmóniájú száraz vörösbor. Az Egri Bikavér szabályzata szerint előállításához legalább három, a Hegyközség rendtartásában engedélyezett szőlőfajta borának házasítása szükséges.
borítókép: Szinok Gábor
Források
Az egri Szépasszony-völgy honlapja
Magyarországi Szállásjegyzék
Belföldi Utazás
Sike Borászat
Eger Tour
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.