0

Tulajdonképpen minden a természetnek köszönhető. A feltörő meleg vizű forrásoknak. Az így kialakult tavacskáknak, amelyek mosodákból fürdőkké alakultak, majd később uszodákká. Az elsőt, 1856-ban nyitották meg. Az egri úszósikerek bölcsője, országos viszonylatban is az elsők közé tartozott.

Míg a többi vidéki városban és Budapesten a folyók jelentették a lehetőséget, addig ennek különös előnye volt, hogy a meleg vize miatt kora tavasztól késő őszig használhatták. A diáksereg, ami Eszterházy Károly egri érseknek köszönhetően mindig is benépesítette a várost, szinte egymástól tanult úszni. A XIX. század végén azonban már foglalkoztak rendszeres úszásoktatással.

Hamarosan előkerült a labda is, hiszen korabeli feljegyzések szólnak arról, hogy 1910-ben alakult az első vízilabda klub, habár 1912-ben rendeztek először Vízilabda mérkőzést Egerben. Sőt 1920-ban, már két sportegyesület az Egri Torna Egylet, valamint a MOVE Eger SE / MESE / közötti rivalizálás népszerűsítette az úszó és vízilabda sportot a városban. Akkor és még sokáig, a két sportág elválaszthatatlan volt egymástól. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött Egerben a komoly vízilabda élet.

Molnár László, Szesztay István, Szigritz Géza, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István, Horváth Ferenc. Az első egri vízilabda győzelmek letéteményesei, akik 1924-ben megnyerték a három évvel korábban kezdődő vidék bajnokságot.


Bárány István 1926-ban a budapesti Európa Bajnokságon, majd öt évvel később Párizsban is aranyérmes lett 100 méter gyorsúszásban, s az amszterdami olimpián is csak a Tarzan filmek világhírű szereplője, Johnny Weismüller tudta megelőzni. A ragyogó sikerek titka: Bárány Gézának az Egri Részvénytársaság igazgatójának kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján 1925-ben közadakozásból, valamint állami forrásból megépült az ország első ötvenméteres uszodája.

Bitskey-uszodaInnentől kezdődően nem múlt el úgy világverseny, hogy egri, vagy Egerben nevelkedett úszó és vízilabdázó ne ért volna el e két sportág aranyfejeztében szereplő eredményt. A szintén világhírű egri Sportmúzeum őrzi az emlékeket, s a város méltán büszke Bárány, Bitskey, Svéda, Pók, Baranyai, Ringelhann, Koncz, Szabó, Brinza, Ambrus, Hevesi, Katona, Pócsik, Utassy, Bodnár András, Rüll, Bolya, Tóth János, Válent, Kádas, Lutter, Szölgyémi, Halmos, Frank, Kácsor, Áncsán, Gyulavári, Lipovics, Kelemen, Vincze, Sike, Gyárfás, Tóth Péter, Tóth Kálmán, Buza, Nagy István, vagy éppen a maiak közül a háromszoros olimpiai bajnok Biros Péter, vagy a kétszeres győztes Madaras Norbert, az újonc olimpikonok, mint például Erdélyi Balázs, Zalánki Gergő és még nagyon sok sportolója eredményeire, nagyszerű versenyzői, és edzői múltjára.

A több mit száz éves múlt, női, férfi bajnoki aranyérmek, kupasikerek, s a legújabb kor történésének, a sikeres  Bajnokok Ligája szereplésnek köszönhetően mára úgy hozzátartozik a sportág a városhoz, mit a Dobó tér, a Bazilika, a török időket idéző vár, vagy éppen a diáksereg és a Bikavér. A vízilabda, a város gazdasági életében mindig nagy jelentőséggel bíró idegenforgalom új ágát hozta létre, a sportturizmust. Köszönhető mindez annak, hogy egy világhírnévre szert tett vízilabda klub, a ZF-Eger tagjai írják tovább Eger már eddig is nagyon gazdag sporttörténelmét.


EGRIVIZILABDA.HU

Megjegyzés küldése

 
Top