0

A vasutak építése a 20. század első feléig egyet jelentett a napszámosok és a kubikosok seregének kézzel végzett munkájával, akik számára már egy kisebb domb átvágása is olyan hatalmas munkát jelentett, hogy sokszor jobban megérte elkerülni, vagy alagutat építeni.

Ezt a gyakorlatot változtatta meg 1908-ban az Eger–Putnok helyiérdekű vasút (HÉV) megnyitása. Hazánk első, nehéz földmunkagépekkel épített vasútvonalán az építők merész vonalvezetéssel demonstrálták az új technika képességeit: magasan a dombok oldalában, völgyhidak és alagutak helyett óriási töltésekkel és sziklabevágásokkal szelték át a Bükk hegység nyugati és északi peremvidékét, az északi szakasz 35 kilométerén három vízválasztót is keresztezve.


Sajnos a forgalom csökkenése ezt a vasutat is utolérte, így 2009 óta már csak a vonal déli, Eger és Szilvásvárad közötti szakasza üzemel, kicsit talán kevésbé különleges vonalvezetéssel, de azért csodás tájban, két alagúton is áthaladva. 

A megszűnt északi szakaszon, az elmúlt hat év elmaradt karbantartásai következtében, a legkritikusabb károk a vízelvezető árkok és átereszek rendszerét érték. A magukra hagyott, eltömődő árkok és csövek helyett a víz új utakat talált, és a természet lassú erdősülés helyett viharos gyorsasággal foglalta vissza az ember által megbontott hegyeket: a közelmúlt hatalmas tavaszi esőzései idején Sáta és Ózd határában a vasút több emblematikus helyszínét is földcsuszamlások semmisítették meg, az újraindítás lehetősége így egyelőre szertefoszlott.

Fotó: Gulyás Attila

A cikk megjelent a Turista magazin 2016 februári számában.
ELVESZETT ERDEI VASUTAK NYOMÁBAN >>>


Megjegyzés küldése

 
Top