Két gyapjas mamut maradványaival kezdődött 2012-ben Feldebrő –Bakoldal lelőhely kutatása, amely hamarosan Európa akár egyik legígéretesebb paleolitikus lelőhelyévé válhat.
Két mamut és egy róka maradványai kerültek elő, a paleolitikus pattintott kövek, valamint a mamutcsontok körüli cölöphelyek arról árulkodtak, hogy egy jégkorszak végi, a paleontológus kolléga által húsdepóként értelmezett paleolitikus telepjelenségre sikerült rábukkanni. 2016 és 2017 évek folyamán a területen történt terepbejárást követően a lelőhely különböző pontjain szelvényeket nyitottunk, amelyekből ezerszám kerültek elő paleolitikus leletek, többnyire pattintott kövek: szilánkok, pengék, magkövek, kőeszközök, gyártási hulladékok.
Ezenkívül a déli szelvényünkben 2016 szeptemberében egy 60-szor 40 centiméteres paleolitikus tűzhelyfoltot, egy újabb telepjelenséget tártunk fel. A tűzhely környezetében pattintott kövek, sok faszén és kerámia- illetve agyagtöredék kerültek elő. A 2017. évi feltárás során, a tűzhely környezetét is kutattuk, úgyhogy még 8 négyzetméterrel kibővítettük a korábbi feltárási szelvényünket.
Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a tűzhely körül ovális foltban koncentrálódott paleolitikus pattintott kövek, faszéndarabok és kerámia- illetve agyagtöredékek helyzetét, egymáshoz való viszonyát és korát tisztázzuk” - mondta el portálunknak Gutay Mónika, a Dobó István Vármúzeum őskoros régésze, a feltárás vezetője. „A felszíni terepbejárás is azt mutatta, hogy egy nagy területen, közel 7 hektáron, több leletszóródási körzetben helyezkedtek el a leletek”.
A paleolitikum az emberiség történelmének a leghosszabb időszaka, nemcsak az átlagemberek, hanem még a régészek számára is ismeretlen ez a korszak. Az ő
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: www.muemlekem.hu
Megjegyzés küldése