1870-ben Bartakovics Béla érsek a várat a kincstárnak adta honvédségi laktanya céljára és ezzel a korábbi ásatások megszakadtak. 1877-ben a várbeli laktanya egyik tisztje, Balogh János honvéd főhadnagy végeztetett saját költségén ásatásokat és megkezdte a vár föld alatti védelmi rendszerének kikutatását.
1897-ben Gárdonyi Géza Egerbe költözött és 1899-ben kezdte folytatásokban közölni a Pesti Hírlap Az egri csillagok (később: Egri csillagok) című történelmi regényét, mellyel megteremtette az egri kultuszt. Gárdonyit 1922-ben bekövetkezett halála után az egri vár délkeleti fülesbástyáján, egy óriási fa alatt helyezték örök nyugalomra. Gerendakereszt fejfájára végakarata szerint az azóta legendássá vált szavakat vésték: „Csak a teste!”
Régészeti feltárások és helyreállítások a vár területén
A várrom azonban egészen 1957-ig jórészt katonai területnek számított, ekkor adta át a Honvédelmi Minisztérium a város vezetőségének, hogy kulturális célokra hasznosítsák. Megkezdődhettek a régészeti feltárások és helyreállítások, amelyek kisebb-nagyobb megszakításokkal napjainkig tartanak.
A váron komolyabb rekonstrukció csak 2009-ben kezdődött és 2014-ben zárult az első ütem, ekkor készült el a Törökkert rekonstrukciója, a vársétány, felépült a fegyvertár, valamint elkészült a Kálvária-domb (egykori ágyúdomb) rekonstrukciója is.
1897-ben Gárdonyi Géza Egerbe költözött és 1899-ben kezdte folytatásokban közölni a Pesti Hírlap Az egri csillagok (később: Egri csillagok) című történelmi regényét, mellyel megteremtette az egri kultuszt. Gárdonyit 1922-ben bekövetkezett halála után az egri vár délkeleti fülesbástyáján, egy óriási fa alatt helyezték örök nyugalomra. Gerendakereszt fejfájára végakarata szerint az azóta legendássá vált szavakat vésték: „Csak a teste!”
Régészeti feltárások és helyreállítások a vár területén
A várrom azonban egészen 1957-ig jórészt katonai területnek számított, ekkor adta át a Honvédelmi Minisztérium a város vezetőségének, hogy kulturális célokra hasznosítsák. Megkezdődhettek a régészeti feltárások és helyreállítások, amelyek kisebb-nagyobb megszakításokkal napjainkig tartanak.
Az egri vár a 2014-ben befejeződött helyreállítást megelőzően
Fotó: www.wekerlekos.hu
A váron komolyabb rekonstrukció csak 2009-ben kezdődött és 2014-ben zárult az első ütem, ekkor készült el a Törökkert rekonstrukciója, a vársétány, felépült a fegyvertár, valamint elkészült a Kálvária-domb (egykori ágyúdomb) rekonstrukciója is.
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.