Aki Eger felől érkezik Szarvaskőre, hamar észreveszi a hegyek közé szorított település egyik meghatározó épületét. A domboldalon álló, világos homlokzatú templom szinte hozzátartozik a falu képéhez. A ma látható Keresztelő Szent János születése római katolikus templom azonban csak a legújabb fejezete annak a több évszázados történetnek, amely Szarvaskő egyházi múltját végigkíséri.
A Minden, ami Eger oldalán 2019-ben már részletesen bemutattuk a templom történetét. Érdemes most ismét felidézni ezt az örökséget, hiszen a szarvaskői templom nemcsak egy műemlék épület: a középkori településtől a fatemplomokon át egészen napjainkig őrzi a falu történetének egy-egy darabját.
Már a XIV. században volt egyházi élete Szarvaskőnek
Szarvaskő egyházi múltja jóval régebbi a ma álló templomnál.
A település plébániáját már az 1332–1337 között készült pápai tizedjegyzék is említi. A forrásban „Sub Castro Episcopi”, vagyis a püspökvár alatti megnevezéssel szerepel. Ez azért is különösen érdekes, mert Szarvaskő története évszázadokon át szorosan összekapcsolódott a fölötte magasodó püspöki várral.
A középkori templom védőszentje Szent Egyed lehetett, aki a középkor egyik igen tisztelt szentje volt. A település búcsúját ennek megfelelően szeptember 1-jén tartották.
A következő évszázadok azonban nem kedveztek Szarvaskőnek. A török időkben a település elnéptelenedett, majd csak a XVIII. század elején indult meg ismét tartósabban az élet a völgyben.
1732-től már biztosan említik a falu imaházát
A szarvaskői vallási élet újjászerveződésének egyik fontos bizonyítéka, hogy 1732-től írásos forrás említi a fából épült imaházat, az oratóriumot.
A XVIII. század közepére azonban ez már kevésnek bizonyult.
1767-ben Eszterházy Károly egri püspök és földesúr engedélyével új fatemplom épült. A falu ekkor Nagyboldogasszony tiszteletére emelte templomát, így a szarvaskői búcsú időpontja is megváltozott: augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén tartották.
A templom egyszerű épület lehetett. Szűk belső térrel és fakarzattal rendelkezett, nem volt sekrestyéje, keresztkútja és orgonája sem. Mellette különálló, szintén fából készült harangláb állt két haranggal.
Szarvaskő egyházi igazgatása is többször változott. A felsőtárkányi plébánia 1705-ös felállítása után Felnémet és Szarvaskő is Felsőtárkányhoz tartozott. 1789-ben újjászervezték az önálló felnémeti plébániát, Szarvaskő pedig annak filiája, vagyis leányegyháza lett.
A régi fatemplom életveszélyessé vált
Az 1767-ben emelt épület a XIX. század elejére egyre rosszabb állapotba került.
1819-ben már kidőlt a templom kapuja, az 1830-as évekre pedig világossá vált, hogy az épületet hosszú távon nem lehet megmenteni. 1838-ra a fatemplom állapota már életveszélyessé vált.
Új, tartós templomra volt szüksége Szarvaskőnek.
Az új templom gondolata valójában nem ekkor született. Povolni Ferenc egri építőmester már 1810-ben készített egy tervet, amely egy kisebb, kupolás körtemplommal számolt. Ez azonban nem valósult meg.
A döntő változás Pyrker János László egri érsek idején következett be.
Pyrker János László építtette a ma látható templomot
Az új szarvaskői kőtemplom építése 1840-ben kezdődött.
Pyrker érsek a korábbi elképzelés helyett egyszerűbb, ugyanakkor nagyobb templomot kívánt építtetni. A munkával Streimelwöger Mihályt, az egri főszékesegyház építésében is közreműködő mestert bízták meg.
A kőfaragó munkákat egri mesterek, Benkovics Mihály és Ledek Antal végezték.
Az építkezés öt évig tartott, és 1845-ben felszentelték az elkészült klasszicista templomot Keresztelő Szent János születésének tiszteletére.
Ezzel Szarvaskő búcsújának hagyománya ismét megváltozott: ettől kezdve Keresztelő Szent János ünnepéhez kapcsolódott.
A templom ma is Szarvaskő egyik legjellegzetesebb épülete.
Nyolc pihenőn keresztül vezet az út a templomhoz
Már a templom megközelítése is különleges.
A domboldalon álló épülethez hosszú lépcsősor vezet fel, amelyet nyolc pihenő szakít meg. Ez a lépcsősor ugyanúgy hozzátartozik a templom látványához, mint a homlokzat fölé emelkedő torony.
Az épület klasszicista stílusú, egyhajós templom, északkeleti homlokzati toronnyal és egyenes záródású szentéllyel. A szentély déli oldalához féltetős sekrestye csatlakozik.
A templom hajóját és szentélyét csehboltozat fedi, a hajó bejárat felőli részén karzat található. A nagy félköríves ablakok egyszerű, mégis elegáns megjelenést kölcsönöznek az épületnek.
A torony bádoggal fedett, négyélű sisakja messziről is jól felismerhető.
A templom műemléki védelem alatt áll.
Különleges érték a főoltár
A templom belsejének egyik legfontosabb művészeti értéke a főoltár.
A gazdagon faragott, fehérre festett rokokó oltárasztal közepén Barkóczy Ferenc egri püspök címere látható. A főoltár eredetéről olyan hagyomány is fennmaradt, amely szerint Felnémetről kerülhetett Szarvaskőre, ezt azonban biztos történeti adatként nem lehet kezelni.
A főoltárkép Jézus megkeresztelését ábrázolja a Jordán folyóban. A jelenetben Keresztelő Szent János kereszteli meg Krisztust, fölöttük pedig az Atya és a Szentlélek galamb alakban jelenik meg.
A festmény Balkay Ferenc munkája, és 1844-ben, vagyis még a templom felszentelése előtt készült.
Érdekes, hogy egyes műemléki adatbázisok Balkay Pál nevét tüntetik fel, míg Szarvaskő hivatalos helytörténeti anyagai és a korábbi feldolgozások Balkay Ferencet nevezik meg alkotóként.
A templom tölgyfából készült szószéke már a klasszicizmus egyszerűbb formavilágát követi. Hengeres kosara, kúpos hangvetője és aranyozott szegélysávjai visszafogott díszítést kaptak. A hajóban két sorban álló tölgyfa padok szintén a XIX. század közepének világát őrzik.
Több mint százéves az orgona
A templom orgonája jóval később került Szarvaskőre.
1914-ben kapta meg a templom a lábfújtatós, fémsípos faorgonát. A hangszert a XX. század közepén Cseh István orgonakészítő mester restaurálta, aki Szarvaskőről származott el.
A hangszer így nemcsak egyházzenei érték, hanem a településhez személyesen kötődő mester munkájának emléke is.
Az egri harangöntés emlékét is őrzi
Külön története van a templom harangjainak is.
Az eredeti nagyharang köpenyén biedermeier koszorúban az „Öntötte Karbetsch Márk Egerben” felirat szerepelt. Másik oldalát kálváriacsoport domborműve díszítette.
Ez az apró részlet ismét összeköti Szarvaskő történetét Egerrel: nemcsak az érsekség és a templom építőmesterei, hanem az egyházi felszerelés egy része is a közeli városhoz kapcsolódott.
A nagyharang később megrepedt, ezért újraöntötték. A templom tornyában két harang található, a kisebb harang felületén nincs felirat.
Egy legenda az egri Bazilika két elmaradt tornyáról
A szarvaskői templomhoz egy érdekes helyi történet is kapcsolódik.
Az egri Bazilika eredeti elképzelései között négy torony is szerepelt, végül azonban a főszékesegyház két toronnyal épült meg. Szarvaskőn fennmaradt az a történet, hogy a két elmaradt egri torony költségeiből építették fel a falu új kőtemplomát.
Erre nincs olyan hiteles történeti bizonyíték, amely alapján tényként lehetne közölni, ezért inkább helyi hagyományként érdemes megőrizni.
Mégis jól mutatja, milyen erősen összekapcsolódott Eger és Szarvaskő története.
A templom a XXI. században is megújult
A csaknem kétszáz éves műemlék megőrzése az elmúlt években is feladatot adott.
A templom felújítását 2016-ban kezdeményezték. Az első ütemben az Egri Főegyházmegye támogatásával a tetőszerkezetet, a tetőhéjazatot és a tornyot újították fel Boros András építész tervei alapján.
2021-ben újabb ütem következett, ekkor a külső homlokzat helyreállítására került sor.
A megújult templomot Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg.
Így az az épület, amelyet Pyrker János László egri érsek csaknem két évszázaddal ezelőtt építtetett, ma is Szarvaskő egyik legfontosabb műemléke és a település élő egyházi örökségének része.
Szarvaskő egyik legszebb történelmi emléke
A szarvaskői templom története valójában jóval korábban kezdődik 1840-nél.
Ott van mögötte a középkori plébánia, a püspöki vár, az 1732-ben már említett imaház, az 1767-es fatemplom, majd annak lassú pusztulása. Ott vannak az egri érsekek, építőmesterek, kőfaragók, festők és harangöntők, akiknek munkája valamilyen módon mind nyomot hagyott ezen a kis bükki településen.
A mai templom pedig immár több mint 180 éve áll a falu fölött.
Szarvaskőn kevés helyen érzékelhető ennyire szépen, hogy egy település története nem csupán a nagy eseményekből áll. Néha egy régi oltár, egy harang felirata, egy évszázados orgona vagy a templomhoz vezető hosszú lépcsősor meséli el legjobban, hogyan éltek itt az előttünk járó nemzedékek.
Források
Minden, ami Eger – Szarvaskő: a falu imaházát 1732-től említi írásos forrás
Szarvaskő Község – Római Katolikus Templom
Műemlékem.hu – Keresztelő Szent János római katolikus templom
Borítókép: Szinok Gábor