Eger történelmi városrészei között különleges helyet foglal el a Sánc. A vár közvetlen közelében fekvő, régi utcákkal, apró telkekkel és évszázados lakóházakkal tarkított környék egészen más arcát mutatja a városnak, mint a barokk belváros. Itt nem a paloták és templomok uralják a látványt, hanem az egykori egri polgárok, iparosok és szőlőművelők mindennapi életének emlékei. A Janicsár utca különösen érdekes része ennek a világnak: neve a török időket idézi, házai a 18–19. század építkezési hagyományait őrzik, története pedig szorosan összekapcsolódik az egri vár sorsával.
A Sánc története a vár pusztulásával kezdődött
A Sánc városrész kialakulását nem lehet megérteni az egri vár története nélkül. A középkori eredetű erődítmény a 16. században Magyarország egyik legfontosabb végvárává vált. Az 1552-es ostrom után tovább erősítették, majd 1596-ban török kézre került. A város 1687-es visszafoglalását követően a vár katonai szerepe fokozatosan megváltozott.
A 18. század elején az erődítmény külső részeinek jelentős részét lerombolták, illetve felrobbantották. A korábbi védművek helyén idővel új településrész alakult ki. Ezt a környéket nevezték Sáncnak.
A név tehát nem véletlen: a vár egykori védelmi rendszerére, földsáncaira és erődítéseire emlékeztet. A mai utcák alatt és környezetében olyan történelmi rétegek húzódnak, amelyek még a város katonai múltjához kapcsolódnak.
A Sánc különlegessége, hogy nem egyszerűen a történelmi városmag terjeszkedésével jött létre. Olyan területen alakult ki lakónegyed, amelynek korábbi rendeltetése katonai volt.
A Janicsár utca – török emlék egy egri utcanévben
A Janicsár utca neve Eger török kori történetére utal. A janicsárok az Oszmán Birodalom állandó gyalogos katonaságának meghatározó tagjai voltak. Az egri vár 1596-os elfoglalása után a város több mint kilenc évtizedig oszmán uralom alatt állt.
A török korszak emléke Egerben ma is számos helyen felfedezhető. A minaret, a török fürdők és a vár története mellett az utcanevek is hozzájárulnak ennek az időszaknak az emlékezetéhez.
Fontos azonban megkülönböztetni a történelmi emlékezetet a bizonyított helytörténeti tényektől. A Janicsár utca elnevezése önmagában nem bizonyítja, hogy pontosan itt állt volna egy janicsárlaktanya vagy katonai szálláshely.
A környék mai épületeinek jelentős része már a török uralom megszűnése után, a 18–19. században kialakult városrész történetéhez tartozik.
A Janicsár utca tehát két különböző korszak emlékét kapcsolja össze: nevében a török időket, épített környezetében pedig a későbbi egri polgári és hóstyai világot.
Egy különleges ház a Janicsár utca 17. szám alatt
A környék egyik legértékesebb építészeti emléke a Janicsár utca 17. szám alatti lakóház.
A 18. század végéről származó, műemléki védelem alatt álló épület az egri népi lakóházépítészet figyelemre méltó példája. Keletkezését egyes műemléki adatok 1782 körülre teszik, bár az évszám pontos értelmezése további levéltári kutatást igényel.
A ház utcai homlokzatának egyik legérdekesebb részlete a tető alatti, díszített oromzatban kialakított szoborfülke. Ebben Mária a gyermek Jézussal látható.
Az ilyen vallásos homlokzati díszítések egykor nem számítottak szokatlannak. A háztulajdonosok hitvilágát, családi hagyományait és a ház védelméhez kapcsolódó elképzeléseiket fejezték ki.
A ház másik jellegzetessége a meredek, cseréppel fedett tető, a vastag kőfalazat és a viszonylag egyszerű ablakelrendezés.
Petercsák Tivadar néprajzkutató 2012-ben fényképen is dokumentálta az épületet. Felvétele bekerült az egri Cifra hóstya és Cifra-sánc történetét feldolgozó tanulmányába.
A Janicsár utca 17. szám alatti ház azért is fontos, mert nem csupán egy régi épület: megmutatja, milyen lehetett a városrész lakóházainak megjelenése több mint kétszáz évvel ezelőtt.
Amikor még a ház és a pince összetartozott
Az egri hóstyákon a lakóházak kialakítását nagymértékben meghatározta a családok megélhetése.
Sokan szőlőműveléssel, borászattal, kézművességgel vagy kisebb gazdaságok fenntartásával foglalkoztak. A házak ezért nem kizárólag lakóhelyként szolgáltak, hanem a mindennapi munkavégzés központjai is voltak.
Petercsák Tivadar kutatásában egy különösen érdekes, 1782-ből származó leírás szerepel egy Sáncban épült új kőházról. Az épületben három kisebb szoba és pitvar volt, a pince közvetlenül kapcsolódott hozzá, a szőlő pedig a közelben feküdt.
Ez a rövid korabeli leírás sokat elárul az egykori életformáról.
A lakóház, a pince és a szőlő nem három egymástól független helyszín volt, hanem egy gazdaság része. A családok munkája az otthonuk köré szerveződött.
A pince különösen fontos szerepet játszott Egerben. A bortermelés mellett tárolásra is használták, a helyi kőzetek pedig számos helyen lehetővé tették a föld alatti helyiségek kialakítását.
A Sánc régi épületeinek története ezért az egri szőlő- és borkultúra történetéhez is hozzátartozik.
A hóstyai házak különleges építészete
A régi egri külvárosok, vagyis hóstyák építészete több jellegzetes vonást mutatott.
A lakóházak rendszerint kisebb telkeken álltak, gyakran közvetlenül az utcavonalra épültek. A házak mögött keskeny udvarok, gazdasági épületek, istállók és pincék helyezkedtek el.
Az egyszerűbb épületek alaprajza általában háromosztatú volt: szoba, pitvar-konyha és egy további gazdasági vagy lakóhelyiség alkotta a házat.
A tetőfedés az évszázadok során változott. A zsúpszalma és a fasindely mellett később a terméspala, majd az égetett cserép vált általánossá.
A homlokzatokat sok esetben vakolatdíszekkel alakították ki. Az egyszerűbb házakon is megjelentek olyan építészeti részletek, amelyek a tulajdonosok igényességét és a helyi mesterek tudását tükrözték.
A Janicsár utca régi házai ezeknek az építkezési hagyományoknak az emlékei.
A mai szemlélő számára talán szerénynek tűnnek ezek az épületek, de éppen egyszerűségükben rejlik történeti értékük. A város egykori hétköznapi életét őrzik, amelyről sokkal kevesebb látványos emlék maradt fenn, mint a püspöki és egyházi építkezésekről.
Gárdonyi Géza szerint a világ legszebb sánca
A Sánc történetének egyik legkedvesebb irodalmi érdekessége Gárdonyi Gézához kapcsolódik.
Az író 1899-ben a Cifra-sáncról úgy nyilatkozott, hogy az a legszebb sánc az egész világon.
A kijelentés különösen érdekes, hiszen Gárdonyi számára Eger nem pusztán történelmi helyszín volt. A város utcái, lakói, szokásai és hangulata mindennapi környezetének részét képezték.
Gárdonyi egri otthona a vár közelében állt, így a Sánc és a környező utcák világa is ismerős lehetett számára.
Az 1899-es megjegyzés arra utal, hogy a Cifra-sánc már akkor is sajátos, szerethető karakterrel rendelkezett.
A környék nem a város előkelő palotáival versenyzett. Szépségét a változatos terep, a kis házak, az utcák és a természetes környezet együttese adhatta.
Cifra hóstya, Cifra-sánc – miért tartozik össze a két név?
Eger régi városszerkezetének megértéséhez fontos ismerni a hóstyák történetét.
A hóstya szó német eredetű, és a városfalakon kívül kialakult településrészeket jelölte. Egerben több ilyen külváros jött létre, köztük a Cifra, a Rác, a Maklári és a Hatvani hóstya.
A Cifra hóstya és a Sánc története földrajzilag és társadalmilag is összekapcsolódott, ezért a helytörténeti kutatásokban gyakran Cifra-sánc néven is szerepelnek.
A Cifra elnevezéshez a város egykori kapurendszere is hozzátartozik. A Cifra kapu a történelmi város egyik fontos kijárata volt, amely a külterületek és a belváros közötti közlekedést szolgálta.
A városkapuk előtti területeken fokozatosan lakóházak, műhelyek és gazdasági épületek jelentek meg.
A Minden, ami Eger korábban a Vécsey Sándor utca történetének bemutatásakor már foglalkozott a hóstyák világával. A régi Hóhérpart, a Pallos utca, a városfal áttörése és a Noszvaj felé vezető út kialakulása mind olyan változás volt, amely a keleti városrészek fejlődését befolyásolta.
A Janicsár utca története ennek a nagyobb várostörténeti folyamatnak egy újabb, különösen érdekes fejezete.
A Cifrapart különös neve: Nyakrapart
A környék történetéhez egy ma már kevésbé ismert helynév is kapcsolódik.
A Cifrapartot egykor Nyakrapartnak is nevezték.
A különös elnevezésre Petercsák Tivadar Cifra-sáncról szóló könyve is kitér. A név eredetéhez egy helyi kocsma története kapcsolódik.
Az ilyen régi elnevezések különösen értékesek, mert gyakran olyan helyi történeteket őriznek, amelyek a hivatalos térképeken és utcanévjegyzékekben már nem szerepelnek.
A városrészeknek ugyanis nemcsak hivatalos nevük volt. Az ott élők saját elnevezéseket használtak egy-egy utcára, útszakaszra, kocsmára, kútra vagy jellegzetes épületre.
Ezek a nevek sokszor tovább éltek a helyi beszédben, mint maguk az épületek, amelyekhez eredetileg kapcsolódtak.
A fertálymesterek és a Sánc közössége
Eger történetének különleges hagyománya a fertálymesteri rendszer.
A várost egykor negyedekre osztották, amelyekben a fertálymesterek fontos közösségi feladatokat láttak el. Részt vettek a helyi ügyek intézésében, a lakosság képviseletében és a városi rendelkezések közvetítésében.
A Cifra-sánc negyed fertálymestereinek névsora egészen 1757-ig visszakövethető a városi jegyzőkönyvek alapján.
A régi névsorok nemcsak a tisztségviselők neveit őrzik, hanem a városrész társadalmi összetételéről is árulkodnak.
A fertálymesterek között különféle foglalkozású emberek szerepeltek, ami jól mutatja, hogy a környék életét nem egyetlen mesterség vagy társadalmi réteg határozta meg.
A hagyomány a modern Egerben is tovább él. A Cifra-sánc negyed 2026-os fertálymestere Erdei István Sándor, míg 2012-ben maga Petercsák Tivadar töltötte be ezt a tisztséget.
Ez különösen szép kapcsolat a helytörténeti kutatás és a helyi közösségi hagyomány között.
Egy emlékhely, amely a közös történelmet idézi
A Sánc környékének múltja nemcsak az egri lakóházak és utcák történetében él tovább.
A Cifra-sánc negyed fertálymesterei 2019-ben kezdeményezték egy történelmi emlékhely kialakítását, amely a térség korábbi történetére hívja fel a figyelmet.
Az emlékoszlopot 2019 decemberében avatták fel, és az elhunyt magyarok, valamint törökök emlékének szentelték.
Az emlékhely jelentősége abban rejlik, hogy a környék történetét nem kizárólag a ma látható épületek alapján mutatja be, hanem a korábbi évszázadok eseményeire is emlékeztet.
A Sánc területe ugyanis jóval azelőtt fontos szerepet játszott Eger életében, hogy itt kialakultak volna a ma ismert utcák és lakóházak.
Hogyan változott meg a Janicsár utca és környéke?
A 20. század második felében Eger történelmi külvárosai jelentős átalakuláson mentek keresztül.
A régi lakóházak egy részét korszerűsítették, másokat átépítettek vagy lebontottak. A korábban egységesebb utcaképet fokozatosan eltérő magasságú és kialakítású épületek váltották fel.
A város településrendezési vizsgálatai is rögzítették, hogy a Sánc területén az eredeti építészeti arculat sok helyen megváltozott.
A földszintes házak egy részét tetőtérrel bővítették, más telkeken új épületek jelentek meg. A Janicsár és a Gárdonyi utca egyes szakaszain ugyanakkor továbbra is felismerhető a hagyományos, zártsorú beépítés.
A régi fényképek éppen ezért különösen fontosak.
Segítségükkel nemcsak az épületek korábbi állapota tanulmányozható, hanem az is, hogyan változott meg a környék mindennapi élete.
A Janicsár utcáról fennmaradt archív felvételen még egy nyugodt, kisvárosias környezet látható. A házak előtt füves terület húzódik, az utcai közkút mellett gyermekek játszanak, néhány felnőtt pedig beszélgetve halad az épületek felé.
A jelenet nem rendkívüli eseményt örökít meg, hanem a hétköznapokat.
Éppen ettől válik különlegessé.
A fényképen látható régi közkút például arra emlékeztet, hogy a vezetékes vízellátás általánossá válása előtt az utcai kutak fontos szerepet játszottak a lakosság életében.
A kutak egyúttal találkozóhelyek is voltak. Itt beszélgettek a szomszédok, itt találkoztak a gyermekek, és itt cseréltek gazdát a környék mindennapi hírei.
A régi Sánc közösségi életének ezek a helyszínei ma már jórészt eltűntek vagy elveszítették eredeti szerepüket.
Miért fontos megőrizni a Sánc régi házait?
Eger műemléki értékeiről beszélve legtöbbször a vár, a bazilika, a Líceum, a minaret és a barokk belváros épületei kerülnek előtérbe.
Pedig a város történetéhez ugyanúgy hozzátartoznak az egyszerűbb lakóházak, a régi kapuk, a kőkerítések és a kis utcák is.
A Janicsár utca 17. szám alatti épület jól példázza ezt.
Egy ilyen ház nemcsak építészeti emlék, hanem történeti dokumentum is. Falai, alaprajza, tetőszerkezete és homlokzati díszítése olyan információkat őriznek, amelyekből a korabeli életmódra következtethetünk.
A Sánc értéke ugyanakkor nem kizárólag az egyes műemlékekben rejlik.
A városrész egészének történeti környezete fontos: az utcák vonalvezetése, a telkek mérete, a házak elhelyezkedése és a várhoz való közelség együtt alakította ki azt a sajátos karaktert, amelyet a helytörténeti kutatások is kiemelnek.
Az ilyen városrészek megőrzése ezért nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden épületet változatlan állapotban kell megtartani. Sokkal inkább azt, hogy az átalakulások során figyelembe kell venni a környezet történeti értékeit.
A Sánc, ahol Eger hétköznapi történelme tovább él
A Janicsár utca és a Sánc története arra emlékeztet, hogy Eger múltja nemcsak a nagy történelmi eseményekből áll.
A vár ostromai, a püspöki építkezések és a város híres személyiségei mellett ott van a hétköznapi emberek története is.
Azoké, akik házakat építettek, szőlőt műveltek, pincéket vájtak, műhelyekben dolgoztak, gyermeket neveltek, és generációkon át ugyanabban az utcában éltek.
A régi Janicsár utcai házak ennek az életnek a tanúi.
A Sánc ma már sok tekintetben más képet mutat, mint száz vagy kétszáz évvel ezelőtt. Az egykori földszintes házak egy része eltűnt, az utcák megváltoztak, és a régi közösségi élet színterei is átalakultak.
Mégis maradt valami abból a világból, amelyet Gárdonyi Géza egykor olyan nagy szeretettel emlegetett.
Aki ma végigsétál a Janicsár utcán, nem csupán egy régi egri utcát jár be. A város történetének olyan rétegeivel találkozhat, amelyek a barokk homlokzatok és a híres műemlékek mögött gyakran észrevétlenek maradnak.
És talán éppen ez a Sánc legnagyobb értéke: megőrzött valamit abból az Egerből, amelyet nem az uralkodók és hadvezérek, hanem az itt élő emberek formáltak évszázadokon át.
Források
Minden, ami Eger – A Hóhérparttól a Vécsey utcáig – egy régi egri utca évszázadai
Petercsák Tivadar – Az egri Cifra hóstya, Cifra-sánc
Egri Magazin – Az egri Cifra-sánc városrész és fertálymesterei
Eger város hivatalos honlapja – Várostörténet, történelmi városrészek
Eger város településrendezési vizsgálata – Történelmi városrészek és beépítési jellemzők
Egri Fertálymesteri Testület – Cifra-sánc negyed
Wikimedia Commons – Janicsár utca 17., műemléki lakóház, 2016
Bródy Sándor Könyvtár – Helyismereti gyűjtemény, archív fénykép
Borítókép: Az egri Sánc, Janicsár utca egy archív fényképen. A régi lakóház előtt gyermekek és járókelők, az előtérben utcai közkút látható. Forrás: Bródy Sándor Könyvtár, helyismereti gyűjtemény.