A karácsonyi ünnep arról szól, hogy a következő esztendő bőségét elősegítsék az emberek.
- mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.
A legtöbb családban ezért is hagyományozódnak évről évre a karácsonyi ételek. A hagyományok szerint például karácsonykor azért szokás halat enni, mert a pikkelyei pénzbőséget jelentenek, és a káposzta is bőséget hoz. Hasonlóan a bejgli is, a mák, a dió apró szemei mind gazdaságot hoznak - tette hozzá.
Tátrai Zsuzsanna azt is elmondta, szokás, hogy egy egész almát annyifelé vágnak, ahány családtag van. Ezt egyszerre, együtt eszik meg, hogy úgy tartson össze a család, ahogy egyszer az alma is együvé tartozott. Azt is mondják, ha valaki év közben eltévelyedne, ennek az almának a hatására visszatalál a családjához.
Ádám és Éva napján, az ő történetükhöz kötődően jelenik meg a karácsonyfán az alma és a füzér, amely a kígyót jelképezi - fejtette ki a néprajzkutató.
Erdő Péter: Jézus születése az egész életet értelmező örömhír
Jézus születése az egész emberi életet értelmező, átható örömhír, amely minden élethelyzetben reményt ad.
- mondta Erdő Péter bíboros, prímás az MTI-nek karácsony alkalmából.
A bíboros hangsúlyozta: a keresztények hite abban teljesedik ki, hogy az emberrel sorsközösséget vállaló Isten szeretete erősebb, mint a halál, ez az, ami a kereszténységet optimista világnézetté teszi.
E nélkül az életet értelmező lényege nélkül a karácsony nem több egy világnapnál vagy fesztiválnál, amelyen évről évre összejönnek és jól érzik magukat az emberek.
Erdő Péter kitért arra: az ünnepre készülő keresztény pontosan látja, hogy karácsonykor sem csak öröm van a világban. Ilyenkor is van szenvedés, betegség és halál, ettől azonban nem veszíti el derűjét, mert Isten szeretete "bevilágítja a szomorúságot és értelemet ad a szenvedésnek is".
A karácsonyi örömhír ugyanakkor nemcsak ajándék, hanem feladat is: a beteg, magányos vagy éppen utolsó napjaikat élő emberek is a "mi közösségünkhöz tartoznak, és joggal tartanak számot a szeretetünkre" - fogalmazott.
A bíboros beszélt arról is, hogy miközben vannak Európában a keresztény ünnepeket és szimbólumokat érintő konfliktusok, itt-ott megpróbálják a közterekről, intézményekből eltávolítani vagy meggyalázni a keresztet, újabban látszik egy ezzel ellentétes folyamat is. Mintha a nyugati civilizáció elért volna egy szakadék szélére, ahol megtorpant, és rádöbbent arra, hogy gyakorlati következményekkel is jár, ha nincs mélyebb, az e világi életen túlmutató értelme semminek. Emiatt felmerül benne, hogy mégiscsak szüksége van a régi, már-már elfeledett hitére, és újra felfedezi azt.
Hozzátette: "minél többet tudunk a világról és benne az emberről, minél több dolgot fedeznek fel a fizikusok, a csillagászok vagy a genetikusok, annál inkább felismerjük, hogy mennyire nem magától értetődő az élet, az, hogy van egy hely a világmindenségben, ahol élni tudunk". Az ember beleborzad, hány feltételnek kellett teljesülnie ahhoz, hogy kialakuljon az élet, és milyen sok minden kell pillanatról pillanatra ahhoz is, hogy fennmaradjon.
Ebben a bizonytalanságban az életbe vetett bizalom alapja a "személyes Isten, aki szeret minket, aki sorsközösséget vállalt velünk". Ha pedig ő a garancia, akkor ennek következménye van, akkor az ember bízhat a jövőben, merhet családot alapítani, és van értelme a nagyobb közösségek, népek sorsának is.
Plébániai kormányzó: ősi ünnep a karácsony
A karácsony ősi ünnep, ilyen formában a 4. század óta ünneplik az emberek.
- mondta Monostori László plébániai kormányzó az M1 aktuális csatorna december 24-ei reggeli műsorában.
Kifejtette: valójában nem tudni pontosan, hogy az év melyik időszakában született Jézus Krisztus. Mivel úgy tartják, Krisztusból ered a világosság, az év ezen időszakában pedig már egyre hosszabbodnak a nappalok, "világosabbak lesznek napjaink", az atya szerint szép gesztus, hogy a téli napforduló után ünnepeljük Jézus születését.
Kitért arra is, hogy az ünnepnek pogány gyökerei vannak. Rómában ilyenkor a sol invictust, vagyis a legyőzhetetlen napot, a Napistent ünnepelték. Erre reagált az egyház azzal, hogy a "mi világosságunk Jézus maga", és így lett "megkeresztelve az ünnep".
Jézus Krisztus születését december 25-én ünnepeljük. Szintén ősi, de zsidó gyökerű hagyomány, hogy az igazán nagy ünnepeket már előző este elkezdjük ünnepelni - ismertette.
borítókép - Vámossy Béla
Forrás: MTI
Megjegyzés küldése