0
Legalább annyira egyszerűnek tűnhet megírni egy utazós témájú blogbejegyzést Egerről, mint amilyen egyértelműnek tűnt 1552 őszén a török sereg győzelme, ám ahogy az a csata sem a papírforma szerint alakult, úgy Eger bemutatása is könnyen bizonyulhat nagy falatnak.


A múlt héten jártam Egerben és megelőlegezve ezt a bejegyzést kitettem pár fotót a facebookra, a reakciókból pedig abszolút érezhető volt, amit egyébként sejtettem is: Egerrel kapcsolatban szinte mindenkinek van valamilyen élménye, olyan mintha mindenki járt volna már a városban. Ez pedig bizonyos értelemben csapda, hisz az általános lelkesedés azt is jelenti, hogy nehéz lesz újat mondani. Mindenesetre, ha az ömlesztett látnivalók helyett szokás szerint a saját benyomásokra, illetve a "kötelezők" összefüggéseire fókuszálok, akkor sikerülhet bevenni Egert:).

A mai Eger városképét a modern épületek mellett főként barokk épületek jellemzik, de maradt még jó pár a török időkből is.

Mit kerestek egyáltalán Egerben a törökök?

A kérdésnek azért van értelme, mert az Oszmán-török birodalom európai hegemóniára tört, így a másik nagy szuperhatalom, a Habsburgok leigázása volt az elsődleges céljuk, Magyarország (déli és középső része) inkább csak útba esett Bécs felé. Eger nem feltétlen esett útba, az elfoglalása azért lehetett kulcskérdés, mert a legjelentősebb északi várként a felvidéki bányavárosokat védte. A Felvidék kulcsának is nevezték.


Az Egri vár eredetileg egy lovagvár volt. Fallal, bástyákkal, árkokkal való megerősítésére csak Buda 1541-es eleste után került sor, ekkor ugyanis már várható volt a török támadás.

Mindenki olvasta az Egri Csillagokat, így az ostromról sok újdonságot nem lehet mondani, de azért fontos hangsúlyozni, hogy Gárdonyi a regényt Tinódi Lantos Sebestyén elbeszélése alapján írta, aki azért itt-ott költői túlzásokba esett (ki ne esett volna?). A török sereget például több százezresre becsülte, a valóságban azonban egy maximum 40 ezres, az év végére már kissé kimerült sereg érkezett Eger alá, persze ettől még ugyanolyan óriási tett volt 1552 őszén a kb. kétezres magyar sereg helytállása.

Egy nemrég tartott közönségszavazáson az Egri Csillagokat a legkedveltebb magyar regénynek választották.

1596-ban aztán már sikerrel jártak a törökök és bevették a várost, majd jó 100 évre be is rendezkedtek Egerben. Létrehoztak például egy vilajetet (ez mai értelemben valamiféle tartományi igazgatóság) és elkezdték a maguk ízlése szerint alakítani Egert. A templomokat muszlim imaházzá, azaz dzsámivá alakították, építettek 10 minaret, de az Eger alatt húzódó hőforrások jótékony hatásait felismerve a fürdőkultúrát is meghonosították.


Valamelyest talán igazságosnak mondható, ahogy a 100 éves elnyomásból ma profitál a város: komoly turisztikai vonzerő a Török fürdő éppúgy, mint az egy szem megmaradt, Kethüda nevet viselő minaret. (A maradék kilencet a város 1687-es felszabadításakor rombolták le örömükben a magyarok, a Kethüdát is próbálták, de állítólag 400 ökör sem bírta megmozdítani, így állva maradt. Mindenesetre a tetején azért kereszt van a félhold helyett.)


És tulajdonképpen a török kornak, illetve az Egri Csillagoknak köszönhető az is, hogy Buda után/mellett  az egri a legnépszerűbb magyar vár, százezrek keresik fel évente. A vár egyébként eléggé megroggyant a két csata során, ráadásul még a felszabadító császári csapatok is robbantottak rajta egyet, nem akarták ugyanis, hogy a szerveződő kuruc mozgalom bástyája legyen.

Már elég régóta - több évtizede - zajlik a felújítása, de ha egyszer elkészül nagyjából úgy fog kinézni, mint a török időkben. Ehhez az időszakhoz képest egyébként talán az a legnagyobb különbség, hogy a vár középén eredetileg állt egy székesegyház, ami még az 1552-es ostrom során semmisült meg, egy felrobbanó lőporoshordó miatt.

Az országban két másik "Egri Vár" is van. Az egyik az a Pilisborosjenő melletti kővár, amit kifejezetten az Egri Csillagok film forgatására építettek (és ami még ma is áll), a másik pedig egy, az eredeti Egri Vár alaprajzával megegyező -csak jóval kisebb - palánkvár Gárdonyi szülőháza mellett, Agárdon.

Eger városa, papok városa

A török kori emlékek mellett a barokk is erősen jellemzi Egert, a két időszak egyébként időben is nagyjából egymást követte. A török kiűzése után ugyanis a visszatérő püspükök (Barkóczy Ferenc és Esterházy Károly nevét szokás kiemelni) hozzáláttak Eger "visszaalakításához". Neves külföldi mesterek érkeztek a városba, az ő munájuk nyomán alakult ki a város (a mai belváros) barokk  képe. Ekkortájt született az Érsekkert is, ami ma az ország egyik legszebb parkja, de ekkor épült a Dobó Téren álló Minorita templom is, amit meg Közép-Európa egyik legszebb barokk templomának mondanak.


Eger első számú temploma, a Bazilika azonban klasszicista épület, ennek megfelelően később, a 19. században épült. Ez egyébként az Esztergomi Bazilika után Magyarország második legnagyobb temploma, persze a számok néha csalókák, a videóban lévő összevetésből ez kiderül.


Eger és a bor

Ez a pont többféle módon is összekapcsolható az előző ponttal, hiszen az Egri Érsekséget Szent István alapította 1014-ben és a szőlőkultúra is ebben az időben honosodott meg.

De olyan módon is összekapcsolható, hogy Eger egyik legfalkapottabb turisztikai látványossága, a Szépasszonyvölgy az említett Barkóczy püspök gazdaságpoitikája révén született a 18. században, ugyanis ahogy nőtt az egri bor piaca, úgy volt szükség egyre nagyobb tárolókapacitásra, avagy egyre több pincére.


Az Egri borok közül sokáig a Bikavér volt a legnépszerűbb, ami a nevét állítólag onnan kapta, hogy ezt itták az egri vitézek a nagy csata előtt, ám ma már a fehér borok mennek inkább, a Leányka, vagy pl. az Egri Csillag.

És a két pont olyan módon is öszekapcsolható, hogy az Egri Bazilika alatt található az ország egyik legnagyobb "borospincéje". Az Egri Érsekséghez ugyanis akkora szőlőterületek tartoztak, hogy az egyházi tizedből, avagy dézsmából évi 130 millió liter bor is befolyt, ezt pedig tárolni kellett valahol. A csaknem 4 kilóméter hosszú pincerendszert, az egyébként igen könnyen faragható riolittufa kőzetbe Fenessy György püspük idején vájták a 17 század végén.

Az Egri Bazilika alatti pincerendszer a hét magyar építészeti csoda egyike.


A pincéből kitermelt követ is hasznosították, ebből épült ugyanis pár telekkel arrébb az Érseki palota, ami Eger pöspökeinek új lakhelye lett és ami most a barokk belváros egyik fő látványossága. (Korábban a Várban volt Eger püspökének a rezidenciája, a csata idején felrobbant székesegyházban).


Egy nap nem elég

Turisztikai szempontból Eger mindenképp az egyik legkompaktabb magyar város, hisz történelme mellett fürdő és borkultúrája is erős, ilyen téren talán csak Villány+Pécs vetekedhet vele. Épp ezért, minimum két napot érdemes szánni Egerre, de szerencsére szállodákkal, hotelekkel jól áll a város, mindenki megtalálja a számításait. Az én favoritom - mivel már többször voltam, de még egyszer sem csalódtam - a Hotel Eger és Park, ami ugyan közel van a központhoz, de mégis a város legcsendesebb részén, közvetlenül az Érsekkert mellett található.


A szobák színvonalasak, a személyzet nagyon kedves, jó a kaja és ami szerintem nagyon fontos: nem megúszós a wellness. Ez a alatt azt értem, hogy sok szálló pár apró medencével, egy közepes térrel letudja a wellness részt, itt azonban teltház (214 szobás a hotel) esetén sincs tumultus a medencékben, szaunákban és ez jó.

Már így is hosszabb lett ez az egész, mint amit terveztem, úgyhogy itt befejezem, de aki nem tud betelni Egerrel, annak jó hír lehet, hogy van egy 10 perces videóm is, másfél napra való egri látnivalóval.

írta: Gyetván Csaba

a cikk eredeti helye: Turista-Szalámi

Megjegyzés küldése

 
Top