Az egri nagy zsinagóga egykor a város egyik legimpozánsabb épülete volt, amely nemcsak vallási, hanem kulturális szempontból is jelentős szerepet töltött be. A Dr. Hibay Károly utca délkeleti sarkán álló monumentális épület Baumhorn Lipót tervei alapján készült, aki többek között a szegedi zsinagógát is megalkotta. A zsinagógát 1913. szeptember 13-án avatták fel, és már ekkor a város egyik büszkeségének számított.
Az épület azonban sajnálatos módon rövid életűnek bizonyult. A második világháborút követően a zsinagóga kifosztott és elhanyagolt állapotba került. A zsidó hitközség, amely addig fenntartotta az épületet, a megváltozott körülmények miatt már nem tudta biztosítani annak működését és megőrzését. Emiatt kénytelenek voltak eladni a zsinagógát a városnak.
Zsinagóga belseje a 2. világháború pusztításai után: (Kép: Helytörténeti Gyűjtemény)
Az egykor díszes és méltóságteljes épület lassan pusztulásnak indult. Állapota egyre romlott, mígnem 1967-ben végleg lebontották. Ezzel Eger egy jelentős történelmi és építészeti értéket veszített el. Ma már csupán egyetlen emlék őrzi a nagy zsinagóga létezését: a jelenlegi zsinagóga galériájának homlokzatán elhelyezett kőtábla, amely az egykori épület maradványaként idézi fel a múltat.
Az egri nagy zsinagóga története emlékeztet arra, hogy a történelem viharai milyen könnyen elsodorhatják még a legjelentősebb alkotásokat is. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a megmaradt emlékeket kötelességünk megőrizni és tisztelettel ápolni.
Megjegyzés küldése