0

– Anya, vigyél el minket a bükki parkba! Tudod, abba a nemzetibe! – támadtak le kis­iskolás csemetéim a minap. Kiderült, a suliban hallottak arról, hogy a Bükki Nemzeti Parkban élnek farkasok és sok más izgalmas állat, például denevérek, vagy a bödöncsiga.

Magyarázatot kellett adnom arra, miért nincs a nemzeti park körül kerítés, és hogyan lehet anélkül is megvédeni a természetet. Lelkesedésük nem csappant, így nekiláttunk böngészni az igazgatóság idei programfüzetét. Kiderült, hogy bőven lesz miből válogatni, ugyanis ez jubileumi év! Később a 40 éves Nemzeti Park történetéről az igazgatónőt, Rónai Kálmánnét faggathattam ki. Lesz mit mesélnem a gyerekeknek…

Az első „erdős” nemzeti park

Az 1970-es évek elején születtek meg hazánkban az első nemzeti parkok, a bükki hivatalosan 1977. január elsejétől létezik, mint olyan terület, melynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és jövő generációi számára. Miskolci székhellyel, egy UAZ gépjárművel és tízfős szakembergárdával kezdték a munkát.


A Bükki volt Magyarország harmadik nemzeti parkja, ugyanakkor az első olyan, mely jelentős méretű erdős területet foglal magába. Ma a nemzeti park megközelítőleg 43 ezer hektáros, de a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe közel 900 ezer hektárra terjed ki.  Sok minden változott az alakulás óta – tudom meg Rónai Kálmánnétól, a mai igazgatótól. A terület növekedett, az igazgatóság székhelye már Eger és közel 300 munkatárssal dolgoznak, de a legnagyobb változás a feladatok bővülése. Az élő és élettelen értékek megőrzése egyaránt feladatuk a fajmentési programoktól kezdve a kultúrtörténeti emlékek megóvásáig.

A kulcs a nyitottság

– Nincs kerítés, de nem csak ebből a szempontból nyitott ma a nemzeti park. A természeti, kulturális, régészeti értékek megőrzése ma is alapfeladat, de ahogyan a társadalom is egyre nyitottabbá válik a természetvédelem irányába, úgy a nemzeti park munkáját is a nyitottság kell jellemezze – magyarázza Rónai Kálmánné.


– Nagyon fontosak a gyerekek, a jövő nemzedéke, ezért fontos feladattá vált az oktatás, természetvédelmi ismeretek átadása és az ökoturisztika területe. Csak a felsőtárkányi erdei iskolánkba évente több ezer gyerek jön el, hogy közelről ismerkedjen a természettel és annak megóvásával. Azt, hogy hány családot, iskolai osztályt érünk el programjainkon keresztül, azt megbecsülni is nehéz, de százezres nagyságrendű látogatószámról lehet szó.

Állati sikerek!

Az elmúlt uniós ciklus programjai látványos eredményeket hoztak a természetvédelemben. Élőhelykezelési, fajmegőrzési programok valósultak meg és olyan ökoturisztikai beruházások, mint az ipolytarrnóci látogatóközpont. – A Kerecsen LIFE nemzetközi együttműködésben megvalósult programot 2015 legjobb természetvédelmi projektjei közé választotta az Európai Bizottság, de a címnél is nagyobb érdem, hogy sikerült megmenteni a kihalás szélére került csodás ragadozó madarunkat, a kerecsensólymot – fogalmaz az igazgató.


Büszkén mesél a hagyományos állattartás életre keltéséről is, a park védett gyepterületein ugyanis ma szép létszámban legelnek az ősi magyar fajtájú lovak (furioso-north star) és marhák (szürke szarvasmarha, kárpáti borzderes), a munkaállomásokon pedig magyar kutyafajták (puli, mudi, komondor) terelnek, őriznek, azaz dolgoznak együtt a szakemberekkel. A legeltetéses állattartásnak kettős haszna van, megmaradnak a majdnem eltűnt fajták, ugyanakkor a jószágok tökéletes élőhelyet teremtenek más, szintén fontos fajoknak. Így sikerült újra élőhelyet teremteni olyan madaraknak, mint a szalakóta, kék vércse, túzok, vagy szirti sas.

A Bükki Nemzeti Park védett területeinek kétharmada erdő, így komoly munka folyik azért, hogy a fás részek minél természetközelibb állapotba kerüljenek. A tájidegen fák helyett őshonos fafajok telepítésén dolgoznak, újra élőhelyet kialakítva védett erdei fajok számára. Az eddigiek megerősítése, hogy a farkasok újra birtokba vették a bükki erdőket.

Barlangok és kaptárkövek

A természetvédelemben minden mindennel összefügg – ezt a következtetést vonhatom le a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkájának megismerése során. A kaptárkövek például különös természeti értékek, ugyanakkor kultikus helyek is, hiszen a kúp alakú kőtornyok emberi kéz nyomát viselik. Sikerült ezeket védelembe helyezni és egy új program keretében hosszú távú megóvásuk, további kutatásuk is megvalósul.


A több mint ezer bükki barlang védelme is hatalmas munka, fontos bemutathatóságuk, látogathatóságuk megteremtése, ugyanakkor az ott élő denevérek életkörülményeit is fenn kell tartani – ebben is szép eredményeket értek már el a szakemberek.

Ökoturizmus – szolgálat és szolgáltatás

A korábban említett nyitottság a jövő terveiben is megjelenik. Az igazgatóság újabb projekteken dolgozik, amiknek célja a természet- és értékvédelem, valamint a közönség kiszolgálása egyaránt. Látogatóközpontot terveznek Mátrafüreden, hogy a Mátra kincseit is minél többen megismerhessék. Program indul a földvárak és kunhalmok rehabilitációjára, Nógrádban pedig földtani értékeket mentenek meg, hogy azokat majd tanösvényeken bemutathassák. Tovább bővül a természetjáráshoz, környezeti neveléshez kapcsolódó programok sora is.

Szártalan bábakalács, avagy a következő negyven év álmai

– Bőven van tennivaló – mondja Rónai Kálmánné igazgató, amikor a jövőről kérdezem. – Szeretném, ha negyven év múlva a Nemzeti Parkban olyan fajokkal találkozhatna a túrázó, amik most veszélyben vannak. Lásson olyan növényeket, mint a szártalan bábakalács (ez a növény a Nemzeti Park jelképe, a logóban is szerepel), a boldogasszony papucsa, vagy korai szegfű és olyan állatokat, mint a csíkos szöcskeegér, vagy a fekete bödöncsiga. Ezek élőhelyei kizárólag a Bükki Nemzeti Park területén találhatók, fontos a megmentésük!

Forrás: egrimagazin.hu

Megjegyzés küldése

 
Top