0
Magyarországon ma már nincs természetes állapotban lévő tölgyerdő, ezért a Természetvédelmi Világalap (WWF) és partnerei kísérletbe kezdtek a tölgyesek eredeti állapotainak visszaállítására.

A Life4Oak Forests program Magyarországon 1500 hektárt érint - közölte a WWF a madarak és fák napja alkalmából az MTI-vel.

A sík- és dombvidéki tölgyerdők könnyen elérhető, nagy értékű faanyagot biztosítottak, amelyet az emberiség úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel - írja a közlemény.
 
A tölgyesek az erdőgazdálkodás következtében ma egykorúak, ezért állatviláguk is elszegényedett. Bár ezek az erdők a kívülálló szemében rendezettnek tűnnek, a természetes, egészséges erdő nem ilyen. A biológiai sokszínűséghez szükség van a fiatal, az öreg és a holt fára, a megfelelő cserjeszintre, a gyökértányérokra, az odúkra, az erdei tócsákra. Ezek együtt értékes állat- és növényfajoknak nyújtanak menedéket.
   
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén lévő védett erdőterületen minden emberi 
tevékenységet végérvényesen beszüntettek annak érdekében, hogy az erdő természetes 
folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, és azok 
megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak. 
MTI Fotó: Komka Péter

A WWF Magyarország most ezen állapotok visszaállítására tesz kísérletet a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken, összesen 1500 hektáron. A húsz mintaterület a Bükki, a Balaton-felvidéki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park működési területén található. A kezelés során az erdőkben fák kivágásával vagy kiszárításával "lékeket" alakítanak ki, hogy a fény érje a talajszintet, így felnőhetnek a csemeték és kialakulhat a cserjeszint. A holt fára is nagy szükség van: az erdei madárfajok kétharmada odúhoz kötött, ezeket a harkályfajok többnyire letört ágak helyén ácsolják. Az ugyancsak a holt fában fejlődő ragadozó rovarfajok képesek az erdészeti kártevők túlszaporodásának megállítására is. Egyes fajok a levált kéreg mögött költenek, ugyanott élőhelyet találnak denevérfajok is.
 
Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője elmondta, hogy a Life4Oak Forests programban a mintaterületeken olyan erdőművelési és élőhelykezelési eljárásokat alkalmaznak, amelyek elősegítik az erdők szerkezetének összetettebbé válását és a fajgazdagság gyarapodását. Hozzátette: egyes területeken az idegenhonos, intenzíven terjedő növényfajokat, az akácot, a bálvány- és az ostorfát is visszaszorítják.
 
Bódis Pál kifejtette: a cél a tapasztalatok alapján kiindulási alap teremtése ahhoz, hogy tölgyerdeink természetesebbé váljanak.
 
A Life4Oak Forests című projekt tíz évig tart, a LIFE Nature programban, az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg.

Forrás: MTI

Megjegyzés küldése

 
Top