0

A Ráckapu teret a Cifrakapu utcával köti össze. Ebben az utcában volt a Cifra-malom, később Práf-malom az Eger-patak, illetőleg a Malom-patak mellett. 

A patak két ágra szakadt: a  jelenlegi ágra és arra, amely a Cifrakapu utca szélén haladt a malmok miatt, ezt már feltöltötték. A két ág a Mária utcánál egyesült, a környékbeli gyerekek ide jártak fürdeni.

Látnivalók

Posuerunt

A Malom és a Mária utcával kapcsolatban meg kell említenünk egy érdekes 18. századi mérnöki, műszaki műemléket, a Posueruntot.

Egert gyakran fenyegették a 18. században az árvizek, ezért Eszterházy Károly püspök elhatározta, hogy hatalmas védfalat építtet kelet-nyugati irányban az áradások ellen. Az építkezésre az 1770-es években került sor. Az igen költséges beruházás műszaki terveit Zathureczky Sándor készítette, az építkezés kivitelezője Povolni János volt, aki Eszterházy Líceumán is dolgozott már mint főpallér.

1781. május 22-én áldották meg a védőfalat, amelyet az emberek hamarosan Posueruntnak kereszteltek el, mivel a falon egy felirat állt az Énekek énekéből vett idézettel („Posuerunt me custodem in vineis…”, vagyis „Szőlőt őriztettek velem…”, röviden: őrzővé tettek). A hídon egy Mária-szobor is állt, ennek emlékét őrzi Breznay Imre szerint a Mária utca neve.

A kváderkövekből rakott védőfal 3-4 méter magas, 3-5 méter vastag és 240 méter hosszú volt, egészen a régi Szent Miklós-kapuig (mai Ráckapu tér) felnyúlt. A védőfal folytatásában volt a város egyik kapuja, a Cifrakapu (más néven Felnémeti-kapu vagy Porta Germanica), amelyet 1878-ban bontottak le a gát nagy részével együtt, mivel a védőfal az újabb árvíz idején mintegy 50 méter hosszan bedőlt.

Az 1878-as súlyos árvízről Breznay Imre írt 1918-ban az Egri Újságban egy hosszabb cikket. Ebben kiemeli, hogy a Posuerunt megmentette volna a várost, ha folyamatosan gondozzák a védőfalat és nem hordják el külső oldalának földtöltését.

A Breznay–Karczos-féle Egri képeskönyv és a Heves megye műemlékei második kötete  még közölt képet a Posuerunt maradványairól, amelynek utolsó még álló falait 1969-ben rombolták le.

Fotó: www.pinterest.co.uk

Forrás, Irodalom

Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
Breznay Imre: Az 1878-diki nagy árvíz = Eger a XIX. században. Eger, 1995
Breznay Imre – Karczos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatán Közgyűlésének 3/2007. (I.26.) önkormányzati rendelete Az egri árvízi szintjelző táblák helyi védelem alá helyezéséről [elektronikus dokumentum] [A rendelet mellékletében két tanulmány: B. Papp Györgyi: Árvíz Egerben – 1878. augusztus 30-31.; Havas-Horváth István és Ősz Gusztáv: Egri árvízjelző táblákról, valamint egy Adatok és fotók az árvízi szintjelző táblákról c. képekkel, térképpel és pontos leírásokkal illusztrált összeállítás]
Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007 [p. 214-217.]
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972

Megjegyzés küldése

 
Top