0

Több mint 1,3 milliárdból korszerűsítették az Egri Érseki Palota épületét. Kulturális, turisztikai látogatóközpont jött létre, ahol családbarát szolgáltatások, múzeumpedagógiai foglalkozások és új kiállítások is várják az érdeklődőket.

Az érseki palota kutatása 2005 februárjában kezdődött egy műemléki értékleltár felvételével. Ennek során az érseki palota főépületének minden helyiségét, boltozattípusát, burkolatát, nyílászáróját, zárszerkezetét, helyiségenként kellett lajstromba venni és dokumentálni. Ez a kutatás már akkor némileg árnyaltabbá tette a palota építéstörténetét és így kiindulási pontként szolgált a későbbi falkutatáshoz.

Ma már tudjuk: három nagy periódusban épült a palota, egy 1690-es levéltári forrás arra utal, hogy három nagy házat vásárolt meg a török hódoltságból visszatérő püspök, aki a várat – az ott állomásozó katonaság miatt – nem vehette birtokba. E három ház maradványai a falszövetkutatási munkálatok során elő is kerültek a mai palota földszintjén. Az 1720-as illetve az 1760-as években két részletben bővítették az ingatlant előbb barokk stílusban, majd Fellner Jakab és Gerl József tervei alapján nyerte el mai megjelenését az épület.

Fontos kiemelni, hogy a mostanra megújult épületrészt 1950-ben államosították, az Egri Főegyházmegye csak a rendszerváltást követően kapta vissza, meglehetősen leromlott állapotban. Akkor szinte semmi nem emlékeztetett arra, milyen is volt fénykorában e palota. Dr. Virág Zsolt projektmenedzser elárulta: a különlegesség azonban, hogy nagyon sok minden megmenekült benne. Eredeti réz zárakat, barokk kályhákat, 250 éves barokk bútorokat rejt(ett) az épület.

Az egykori érsekek hagyatékában fennmaradt tintatartó, bőritatós, papírvágó kés, borotvakészlet, viaszolvasztó tégely, pecsétgyűrű, de előkerült Samassa bíboros XIX. század második feléből való utazó misekészlete is, ezeket szintén kiállították. Szintén a palota különlegessége, hogy Közép-Kelet-Európa egyetlen főpapi rezidenciája, amelynek egy része a mai napig egyházigazgatási funkciót tölt be, másik részét pedig a felújítást követően megnyitják a nagyközönség előtt, így az érseki gyűjteményt az eredeti helyszínen lehet látogatni.


Míg a magyar kastélyok 99,9 százalékát kifosztották a II. világháború alatt, illetve azt követően, itt részben a korabeli berendezést is be tudjuk majd mutatni, a bútorok egy részét 1950-ben, az államosítást követően behordták a kápolnába, majd befalazták a bejáratát – emelte ki. A kápolna az érsekségé maradt, míg a főszárny a hajdani borkombináté lett. Több régi érték ebben a szárnyban is megmaradt, például a kályhák.

A hosszas kutatások után 2010-ben nyílt lehetőség a pályázatra, amely komplex célt szolgált. Egyfelől az értékmentést, az épület megóvását, illetve egy új turisztikai attrakció kialakítását, amely mind az épített, mind a tárgyi kulturális örökség gazdagságát be tudja mutatni. A vonzerő magját természetesen a kiállítások adják, az első emeleten található a „Bepillantás a püspök könyvtárába, képtárába, ruhatárába, dolgozószobájába és kincstárába” nevet viselő tárlatsor, amely egy XXI. századi köntösbe öltöztetett egyházművészeti kiállítás.

Az installáció során a legfontosabb szempont az volt, hogy élményszerű tárlatot nyújtsanak a látogatóknak, hogy az ide érkezőknek az legyen az érzése, a barokk kori püspök éppen akkor lépett ki a dolgozószobájából. Ezt az érzetet segítik az olyan megoldások, mint, hogy ha kihúzunk egy-egy irattári fiókot, akkor abban ott lapul a Bazilika, vagy éppen a palota terve. Kinyithatók a kincsesládák is, amelyek liturgikus eszközöket, vagy éppen pecsétnyomókat rejtenek.

A második emeleten, a palota piano nobilején, azaz dísztereiben olyan enteriőrsort rendeztek be, amely a XVIII–XIX. századi főpapi életvitelt idézi az eredeti, természetesen gondosan restaurált bútorzatokkal.

A palotát körbejárva kiderült az is, a „vártnál” is több különlegességet rejt az épület. Azt sokan hallották, csúszik az átadás, ám arra kevesen számítanának, hogy ennek örülni is lehet. Nemcsak a rejtett statikai hibák kijavítás okozta ugyanis a későbbre tolt átadást. A felújítás és a levéltári kutatómunkák során sok rejtett kincsre bukkantak.

A palota egyik termében találtak egy minden bizonnyal a XVIII. században készült biliárdasztalt, amely már az 1815-ös inventáriumban, azaz a leltárban is szerepelt. Ez az audenciára várók szórakoztatását szolgálta. Bél Mátyás 1733-as leírásából szereztek tudomást róla, hogy létezik a palotában egy madaras terem, egy úgynevezett Sala Terrena, azaz pihenőszoba, amelynek falát például csaknem teljes egészében festmények borítják. Az érsek díszkertjében madárház is volt, a többi között gémekkel, szárcsákkal, tengelicekkel és galambokkal. „Ámde nem csak a madaraktól vidám ez a félreeső pihenőhely, hanem a festményektől is, amik az egészében zöld madárházat díszítik és tarkítják a ritka madarak különböző rajzolataival” – írta Bél. E seccót találta meg Herling Zsuzsa és Faragó Ferenc falképrestaurátor-művészek, s a helyreállítást követően e különlegesség is látható a palotában.

Figyelmünket felhívták arra az érdekességre, hogy a környéken nem ez az egyedüli madaras terem, a noszvaji De La Motte-kastély egyik sarokszobájában ugyanis hasonló elgondolás alapján jelentek meg a különféle szárnyasok – igaz, ott egyszerűbb kivitelben és a 18. század végén.
Aki bejárja a megújult palotát, körútjának fénypontja minden bizonnyal az eredeti szépségében fennmaradt kápolna lesz. Ide az oratóriumból lehet letekinteni.

A cél, hogy ha végigsétál a látogató a kiállításon, élményszerű, átfogó képet kapjon arról, milyen is volt egy barokk-kori főpap mindennapi élete, melyek voltak a teendői – foglalta össze dr. Virág Zsolt.

A múltat pedig a modern kor vívmánya is segít megismerni: a látogatók a helyszínen letölthetnek egy okostelefonos applikációt, amely segít végigvezetni a kiállításokon. Persze, aki nem szeretne mobilozni, az sem marad hoppon, számukra hagyományos tárlatvezetést is biztosítanak.

S ha már technika, nyilvánvalóan fontos szempont volt a gazdaságos fenntartás is, ezért geotermikus, talajszondás-hőcserélős rendszer fűti az épületet, amely új szigetelést és új fénytechnikát is kapott, jelentősen csökkentve a kiadásokat.

Az átadás napján Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy fogalmazott: sikerült megtalálni azt a megoldást, amely révén az egyház valóban kaput nyit a világ felé, megőrizve azt a hagyományt, amelyet ez a csodálatos palota önmagában hordoz. Szavait erősített dr. Ternyák Csaba egri érsek, aki arról szólt, e fejlesztéssel nagyot lépett előre az egyház abban a szolgálatban, amelyet mindig is fontosnak tartott, amelyet mindig is magáénak ismert, azaz hogy nemcsak a hívek lelkét akarják szolgálni, hanem az egész emberre figyelnek.
Habis László polgármester – a 2005 és 2012 között végzett falkutatás eredményeire hivatkozva – azt emelte ki, milyen fantasztikus szellemi és műszaki teljesítmény az épület rekonstrukciója, s mint mondta: óriási érték jött létre a belváros szívében.

A funkcióváltást a név is jelzi: az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpont várja hamarosan az érdeklődő egrieket, turistákat. A már fentebb felsorolt pazar látványosságok mellett számos kiegészítő szolgáltatás, érdekesség teszi teljessé az élményt, hiszen a felújított épületszárnyban turisztikai információs pontot nyitottak, a pincében kapott helyet az érseki vinotéka, kialakítottak múzeumpedagógiai gyermekmegőrzőt, kávézóteraszt, cukrászdát, filmvetítőt, internetszobát és az egykor hűtőszekrényként szolgáló jégverem installációját is felkereshetik a látogatók. Aki pedig még mindig vacillál, annak elég csak sétálnia egyet a megújult díszkertben…

Forrás: egrimagazin.hu

Megjegyzés küldése

 
Top