Tulajdonképpen minden a természetnek köszönhető. A feltörő meleg vizű forrásoknak. Az így kialakult tavacskáknak, amelyek mosodákból fürdőkké alakultak, majd később uszodákká.
Az elsőt, 1856-ban nyitották meg. Az egri úszósikerek bölcsője, országos viszonylatban is az elsők közé tartozott.
Míg a többi vidéki városban és Budapesten a folyók jelentették a lehetőséget, addig ennek különös előnye volt, hogy a meleg vize miatt kora tavasztól késő őszig használhatták. A diáksereg, ami Eszterházy Károly egri érseknek köszönhetően mindig is benépesítette a várost, szinte egymástól tanult úszni.
A XIX. század végén azonban már foglalkoztak rendszeres úszásoktatással. Hamarosan előkerült a labda is, hiszen korabeli feljegyzések szólnak arról, hogy 1910-ben alakult az első vízilabda klub, habár 1912-ben rendeztek először Vízilabda mérkőzést Egerben.
Sőt 1920-ban, már két sportegyesület az Egri Torna Egylet, valamint a MOVE Eger SE / MESE / közötti rivalizálás népszerűsítette az úszó és vízilabda sportot a városban. Akkor és még sokáig, a két sportág elválaszthatatlan volt egymástól. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött Egerben a komoly vízilabda élet.
Molnár László, Szesztay István, Szigritz Géza, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István, Horváth Ferenc. Az első egri vízilabda győzelmek letéteményesei, akik 1924-ben megnyerték a három évvel korábban kezdődő vidék bajnokságot.
Bárány István 1926-ban a budapesti Európa Bajnokságon, majd öt évvel később Párizsban is aranyérmes lett 100 méter gyorsúszásban, s az amszterdami olimpián is csak a Tarzan filmek világhírű szereplője, Johnny Weismüller tudta megelőzni.
A ragyogó sikerek titka: Bárány Gézának az Egri Részvénytársaság igazgatójának kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján 1925-ben közadakozásból, valamint állami forrásból megépült az ország első ötvenméteres uszodája.
borítókép - hungaricana.hu
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: egrivizilabda.hu
Megjegyzés küldése