Nyomban a Tanácsköztársaság bukása után Eger városa anyagilag még hasznosítani kívánta elvi moziengedélyét. Miután Szabó Sándor és Schwarcz Lajos feladta a részükre balul kiütött mozibérletét, hamarosan újabb tőkés vállalkozók tűntek fel a színen.
Az egri Szigeti nevű kereskedő és a mezőkövesdi Sereg Péter 1919. november legelején bejelentették a városi tanácsnak, hogy átvették a patakparti Apolló mozit. Hamarosan azonban meggondolták magukat és visszaléptek a kockázatos vállalkozástól.
így azután egy három tagból álló társaság vállalkozott nagy merészen, hogy ROYÁL MOZGÓ néven feltámassza haló poraiból a hajdani Fodor-féle mozgókép-szinházat. Miután Kánya István, Krámer Emil és Altmann Ignác 1920. július elején elnyerték az egri rendőrkapitányság működési engedélyét a Royál mozira, június során megkezdték az esti egy előadásból álló programjukat.
A teljességgel elavult és elnyűtt berendezésű, valamint ósdi technikai felsze- ' relésű mozi azonban már néhány hónapon belül alul maradt a korszerű, kényelmesen berendezett és meglehetősen jól vezetett Urániával szemben. Hírlapi hirdetéseiknek 1920. szeptemberében való végeszakadása vállalkozásuknak is kétségtelenül a végét jelentette.
Ezzel a kellemetlen — szinte gyászos — aktussal szakadt vége azután az 1911-ben épült, s oly nagy lelkesedéssel, hozzáértéssel és dicséretre méltó lendülettel indult Fodor—Damó-féle Uránia—Apolló alias Royál mozi históriájának. . .
1921 márciusában a MOVE Egri SportEgylet (a MESE) ,,az Érsekkerti telepen (a mai népkerti ún. gyakorló futballpálya) kerti mozgókép-színház
felállítására" kért és kapott a városi képviselőtestületi közgyűléstől engedélyt: ,, a bemutatott terv szerint a sportpálya mellett a tribün felállítását, az egri Uránia mozgókép-színházzal kapcsolatos mozgókép előadások tartását engedélyezi".
E tervből azonban nem lett semmi és csak 1924 júliusában öltött más keretek között testet. A MESE ekkor iparengedélyt nyert mozielőadások tartására. Az ipart azonban átadta Tancsa István vendéglősnek — akit egyébként üzemvezetőként jelentett be— s aki az Érsekkertben (ma: Népkert) épített Kioszkban rendezte be kertmoziját. Anyagi viszonzásképpen ,,a mozi jövedelméből Tancsa a sportegyesületet is részeltette".
1924. július 25-án este 1/2 9 órakor nyílt meg a Kioszk Kertmozi. Nyitóműsorán négy film szerepelt:
A kasztíliai véreb, egy ,,8 felvonásos társadalmi regény" és három burleszk.
Szerte a városban feltűntek az egri kertmozi hirdetései: ,,Ébredj! Itt az út a friss levegős új moziba. Napi fáradtságod után gyilkos szénsavval tele tüdődnek javára lesz a kerti séta. Tekints be az Érsekkert Kioszkjába!"
A vetítőkamra a már eredetileg erre a célra épült, s még ma is meglévő kis toronyban kapott helyet. A vetítővásznat, az „összeácsolt moziernyőt" pedig a bejárat fölött rögzítették. Az ülőhelyek zömét a szabad ég alatt helyezték el, a páholyok az épület „fala tövében készültek", a fenntartott helyek pedig „a kioszk teraszán voltak, ahol még fenntartott asztalok is foglalhatók".
Az érsekkerti kertmozi előadásai 1/4 — 1/2 9 órai kezdettel egészen szeptemberig tartottak. A műsort általában könnyű hangvételű darabok, burleszkek uralták, de nem hiányzott néhány komoly játékfilm, vagy éppen dráma sem.
Az érdekes és kétségtelenül életrevaló kezdeményezés néhány esztendőn át fennállott. Utoljára 1929-ben találtam nyomát a Kioszk Kertmozinak.
Az egri Szent Ferenc rendiek 1924-ben a mai Kossuth Lajos utca 12. szám alatt megépített „kultúrház"-uk (ma: Tiszti Klub) első emeleti úgynevezett Fehértermében rendezték be egy Ernemann II. típusú jó vetítőgéppel kismozijukat. Kutatásaim szerint az előadásokat 1929 szeptemberében kezdték meg, majd pedig rendszertelen alkalomszerűséggel szombat—vasárnaponként tartották. A kultúrotthon műsorán természetesen „vallásos filmek bemutatása" szerepelt. A mozi jövedelmét pedig vallási és jótékonysági célokra fordították. Utoljára 1939-ben történik említés e kismoziról.
Az Uránia mozicég gazdaságtörténete - bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: library.hungaricana.hu
Az egri Szigeti nevű kereskedő és a mezőkövesdi Sereg Péter 1919. november legelején bejelentették a városi tanácsnak, hogy átvették a patakparti Apolló mozit. Hamarosan azonban meggondolták magukat és visszaléptek a kockázatos vállalkozástól.
így azután egy három tagból álló társaság vállalkozott nagy merészen, hogy ROYÁL MOZGÓ néven feltámassza haló poraiból a hajdani Fodor-féle mozgókép-szinházat. Miután Kánya István, Krámer Emil és Altmann Ignác 1920. július elején elnyerték az egri rendőrkapitányság működési engedélyét a Royál mozira, június során megkezdték az esti egy előadásból álló programjukat.
A teljességgel elavult és elnyűtt berendezésű, valamint ósdi technikai felsze- ' relésű mozi azonban már néhány hónapon belül alul maradt a korszerű, kényelmesen berendezett és meglehetősen jól vezetett Urániával szemben. Hírlapi hirdetéseiknek 1920. szeptemberében való végeszakadása vállalkozásuknak is kétségtelenül a végét jelentette.
Ezzel a kellemetlen — szinte gyászos — aktussal szakadt vége azután az 1911-ben épült, s oly nagy lelkesedéssel, hozzáértéssel és dicséretre méltó lendülettel indult Fodor—Damó-féle Uránia—Apolló alias Royál mozi históriájának. . .
KERTMOZI 1975 - Eger, Egészségház u. Fotó: Kata Bartha Garay Gáborné - Zsüti, facebook
felállítására" kért és kapott a városi képviselőtestületi közgyűléstől engedélyt: ,, a bemutatott terv szerint a sportpálya mellett a tribün felállítását, az egri Uránia mozgókép-színházzal kapcsolatos mozgókép előadások tartását engedélyezi".
E tervből azonban nem lett semmi és csak 1924 júliusában öltött más keretek között testet. A MESE ekkor iparengedélyt nyert mozielőadások tartására. Az ipart azonban átadta Tancsa István vendéglősnek — akit egyébként üzemvezetőként jelentett be— s aki az Érsekkertben (ma: Népkert) épített Kioszkban rendezte be kertmoziját. Anyagi viszonzásképpen ,,a mozi jövedelméből Tancsa a sportegyesületet is részeltette".
1924. július 25-án este 1/2 9 órakor nyílt meg a Kioszk Kertmozi. Nyitóműsorán négy film szerepelt:
A kasztíliai véreb, egy ,,8 felvonásos társadalmi regény" és három burleszk.
Szerte a városban feltűntek az egri kertmozi hirdetései: ,,Ébredj! Itt az út a friss levegős új moziba. Napi fáradtságod után gyilkos szénsavval tele tüdődnek javára lesz a kerti séta. Tekints be az Érsekkert Kioszkjába!"
A vetítőkamra a már eredetileg erre a célra épült, s még ma is meglévő kis toronyban kapott helyet. A vetítővásznat, az „összeácsolt moziernyőt" pedig a bejárat fölött rögzítették. Az ülőhelyek zömét a szabad ég alatt helyezték el, a páholyok az épület „fala tövében készültek", a fenntartott helyek pedig „a kioszk teraszán voltak, ahol még fenntartott asztalok is foglalhatók".
Az érsekkerti kertmozi előadásai 1/4 — 1/2 9 órai kezdettel egészen szeptemberig tartottak. A műsort általában könnyű hangvételű darabok, burleszkek uralták, de nem hiányzott néhány komoly játékfilm, vagy éppen dráma sem.
Az érdekes és kétségtelenül életrevaló kezdeményezés néhány esztendőn át fennállott. Utoljára 1929-ben találtam nyomát a Kioszk Kertmozinak.
Az egri Szent Ferenc rendiek 1924-ben a mai Kossuth Lajos utca 12. szám alatt megépített „kultúrház"-uk (ma: Tiszti Klub) első emeleti úgynevezett Fehértermében rendezték be egy Ernemann II. típusú jó vetítőgéppel kismozijukat. Kutatásaim szerint az előadásokat 1929 szeptemberében kezdték meg, majd pedig rendszertelen alkalomszerűséggel szombat—vasárnaponként tartották. A kultúrotthon műsorán természetesen „vallásos filmek bemutatása" szerepelt. A mozi jövedelmét pedig vallási és jótékonysági célokra fordították. Utoljára 1939-ben történik említés e kismoziról.
Az Uránia mozicég gazdaságtörténete - bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: library.hungaricana.hu
Megjegyzés küldése