A világ sokszínűségét, érdekességét tárják elénk a hazai állatkertek és vadasparkok

Érdemes felkerekedni, és bejárni Magyarország kisebb-nagyobb állatkertjeit és vadasparkjait, hiszen ritka, veszélyeztetett fajokat is láthatnak a látogatók. A fajmegőrzés, az élőhely védelme, az ismeretterjesztés, a szemléletformálás és az oktató-nevelő tevékenység ma már kiemelt feladatuk.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Bús Csaba)

Hazánk legkisebb állatkertje Kecskeméten található, alapítása az I. Vadászati Világkiállításhoz kapcsolódik, az kiállításon bemutatott őshonos állatok otthona lett a város 1971-ben. A kezdetben hazai vadak és őshonos háziállatok bemutatására szakosodott vadaskert ma már számos állat otthona, és valódi ritkaságok is akadnak benne, mint például a petymeg és a mandrillok, amelyek csak a Kecskeméti Vadaskertben láthatók Magyarország területén. Bár a vadaskert az ország területileg legkisebb állatkertje, ez nem mondható el a fajtaszámról, hiszen 150-féle állat 500 egyedével lehet itt találkozni.

Míg a kecskeméti a területileg legkisebb, addig

a nyíregyházi a legnagyobb állatkert Magyarországon.

1974-ben nyitotta meg kapuit a Nyíregyházától mintegy öt kilométerre található sóstói üdülőövezetben, így az itt élők gyakran Sóstói Állatkertként is emlegetik az intézményt. Az egykori vadaspark több, mint harminc hektáron mutatja be az érdeklődőknek a föld különféle vidékein élő állatokat.

A Nyíregyházi Állatpark indiai pávája (Fotó: MTI/Balázs Attila)

A hazai állatkertek közül a legidősebb a 153 éves Fővárosi Állat- és Növénykert. A Budapestre érkező turisták egyik legkedveltebb látnivalója éppen

hazánk legelső állatkertje,

ahol arra is fény derül, hogy az állatparkok egyetemes története bizony már évezredekkel ezelőtt kezdődött – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.

Már az ókorban is voltak állattartó kertek

A Kárpát-medence térsége csak a Római Birodalom idején kapcsolódott be az állattartó kertek fejlődésének történetébe. Az egzotikus állatok tartása a középkorban és a reneszánsz idején elsősorban uralkodói kiváltság volt. A magyar uralkodók közül Nagy Lajosról és Hunyadi Mátyásról biztosan tudjuk, hogy oroszlánt, illetve oroszlánokat tartott.

A reformkor fontos mérföldkő az állatkertek egyetemes kultúrtörténetében, amikor már hazánkban is felvetődött az állatkert-alapítás gondolata. Gerenday József orvos és botanikus, a Füvészkert akkori igazgatója és Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója Xantus János támogatásával 1856-ban egy bécsi szakmai összejövetelen vetette fel az ötletet.

Xantus János (1825–1894) néprajzkutató portréja. A felvétel 

készítésének pontos ideje ismeretlen

 (Fotó: MTI/Haár Ferenc)

A nyitásig tíz évnek kellett eltelnie, míg végül 1866. augusztus 9-én megnyithatta kapuit a Fővárosi Állat- és Növénykert. Az állatok többségét kezdetben egy nemzetközi állatkereskedelmi hálózaton keresztül szerezték be, és

Ferenc József és Erzsébet királyné is adományozott állatokat a kertnek.

Az állatkert már a 19. század végén is különleges hely volt, több mint ötszáz vadat láthattak a látogatók.

Az akkori idők épített kultúrájára a Bagolyvár és a Nagy-tó is emlékeztet. A nosztalgiát és különleges hangulatot árasztó műemlék épületek zöme azonban, mint például a jól ismert főkapu csak az 1900-as évek elején épült, amikor a főváros vette át az intézmény üzemeltetését és teljes körű átépítésbe kezdett.

Összehangolt munka az állatok megmentéséért

Míg korábban egy állatkertnek az állatok bemutatása volt a legfőbb feladata, addig a modern állatkertek működése már a természetismeret átadására, a környezeti nevelésre és a természetvédelemre fókuszál. Az állatkertek nemzetközi szinten

összehangolt munkával küzdenek az állatvilág faji sokszínűségének fennmaradásáért.
Jó példa erre a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, ahol komoly szakmai munka zajlik. A közönségkedvenc a perzsa leopárd, amely az egyik legveszélyeztetettebb leopárdalfaj, mindössze 1000–1200 példánya élhet vadon, állatkerti tenyészprogramokkal küzdenek a fennmaradásáért.

Az 1983-ban még vadasparkként működő miskolci állatkert több sikertörténetet is bemutat, a Dávid-szarvas és az európai bölény fennmaradását is ennek az állatkertnek köszönhetjük.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Kittenberger Kálmán, a híres magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és író nevét viseli a Balatontól mintegy 15 kilométerre található, az ismeretterjesztésben is nagy múltú Veszprémi Állatkert. Itt felfedezhetjük a hazai viszonylatban egyik legnagyobbnak számító Afrika-szavanna kifutó élővilágát, ahol a zebrák, impalák és szélesszájú orrszarvúk a természetes élőhelyükre jellemzően közösen élnek.

A főváros külvárosában, Budatétényben már a vizek élővilágának titkaiba feledkezhetünk bele: itt az édesvízi folyóktól a trópusi vizeken keresztül a tengerekig és az óceánok mélyéig tart a túra. A kisebb tengeri halakon kívül cápákkal és rájákkal is lehet találkozni. Az egyik legnagyobb példány Daisy, egy cápafarkú gitárrája, a cápák között pedig látható barna szirticápa, homoki tigriscápa és dajka cápa is.

A hazai fauna is különleges 

A hazai fauna szárazföldön és vízben is bővelkedik különleges, káprázatos élőhelyekben. A hazai fajok bemutatására szakosodott állatkertek közül az egyik legismertebb a főváros közelében található Budakeszi Vadaspark. Nemcsak az itt fellelhető állatfajok, de maga a helyszín is legendás: a középkorban Mátyás király vadaskertje nem messze innen terült el.

Kéthetes vadmalacok a Budakeszi Vadasparkban (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

1979. április 29-én a nemzetközi gyermekév keretében nyitotta meg kapuit a Budakeszi Vadaspark, ahol szabadon voltak a gímszarvasok, dámok és vaddisznók. Később kezdték el kialakítani a ma látható kifutókat, amelyekben közelebbről tekinthetők meg az állatok. A Budakeszi Vadaspark ma már nemcsak bemutatja, de igyekszik egyre közelebb is hozni az állatokat a látogatókhoz.

A Veresegyházi Medveotthon 1998. november 24-én nyitotta meg kapuit az Állatvédő Világszervezet és a veresegyházi önkormányzat összefogásával, Közép-Európa egyetlen medvemenhelyeként. Ma már farkasok is szép számban kélnek itt. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megismertesse a hazánkban valaha őshonos állatfajokat a nagyközönséggel. A helyszín abban is különleges, hogy a mentett állatok – egyes medvék és farkasok – közös kifutóban, kifejezetten természet közeli tartásmódban élnek.

Európa legnagyobb édesvízi akváriuma 

A Tisza-tó környéki Poroszlón, hazánk második legnagyobb állóvizének tőszomszédságában Közép-Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszerét lehet megismerni.

Az óriásakváriumban olyan különleges halfajták élnek, mint a viza, a vágótok vagy a sőregtok.

Legalább ötvenféle halfajjal találkozhat az érdeklődő a mintegy egymillió köbméternyi vízben. A Tisza-tavi Ökocentrumban azonban nemcsak halakkal találkozhatunk: élnek itt vidrák, madarak és szarvasfélék is.

forrás: M1, MTI