Szarvaskő: Egertől északi irányban, egy igen meredek sziklataréjon épült a XIII. században. Első fennmaradt okleveles említése 1295-ből való. Az egri püspök birtokát képezte.
Felsőtárkány:
Egertől északkeleti irányban, egy hosszúkás hegygerinc. Az eddig végzett régészeti kutatások szerint a hatalmas területet {12 hektár!} már az őskor embere lakta és földsáncokkal erődítette. Ennek lepusztult külső oldalába alapozták meg azt a kőfalat, amit a középkorban létesítettek. Bár a várról okleveles adat nem maradt fenn, de biztosan az egri püspök tulajdonát képezte. Sajnos még sok a homályos pont erről az erősségről, amit a kutatók feltételezése szerint a XII. -- XIV. század között lakhattak. Egyes vélemény szerint ez volt az egri püspökök menedékvára a tatárjárás előtt, amit 1241 -42-ben a mongolok romboltak le.
Cserépvár:
Egertől keleti irányban emelkedik. A régebbi irodalomban Eger birtokaként szerepelt, napjaink kutatása azonban napfényre hozta a XIII. századi korai vár {palánk} maradványait, amik kisnemesi erősségre utalnak. Későb ezt kővárrá alakították át királyi kézben. Az egri püspökhöz nem köthető.
Füzérkő:
Egertől északkeletre, bent a Hór-völgyében. IV. Béla király 1248-as oklevelében engedélyt adott Lampert egri püspöknek, hogy a birtokát képező Füzérkő vagy Kerekkő nevű helyre várat építhessen. Az előbbi csúcson létesült az igen kisméretű vár, aminek további szerepéről nem tudunk. Igazi menedékvár, hegyi sasfészek volt.
Kisgyőr -- Halomvár:
Egertől keleti irányban. Motte-vár, vagyis a kiásott földből a központi részen egy mesterséges halmot emeltek, rajta egy épülettel {toronnyal}. Teljes területe 3,8 hektár, tehát igan nagy a középkori várakhoz képest. A birtok a középkorban az egri püspöké volt, ezért feltételezik, hogy ő kezdte meg a nagyarányú várépítést, ami azonban sohasem készült el. Más teóriák szerint őskori kultuszhely. A probléma megoldása további helyszíni kutatásokat igényelne.
Miskolc -- Leányvár:
,,, szintén egy hatalmas területet magába foglaló motte-vár az egri püspökség egykori birtokán. Szerepe még tisztázatlan, nála is felmerült egy őskori kultuszhely esetleges funkciója.
borítókép - Szarvaskő és a Várhegy – 19. századi rézkarc, wikipedia.org
Forrás: forum.index.hu
Megjegyzés küldése