A feldebrői templom Európai jelentőségét az adja, hogy a honfoglalást követő évszázad történelmi viharaiban- amikor még nem dőlt el végérvényesen, hogy a magyarság a nyugati, avagy a keleti kereszténységet választja- olyan épület épült, amely ötvözi a keleti és a nyugati keresztény építészet elemeit.
z építtető királyi rangú személyiség lehetett, talán maga Aba Sámuel, aki uralkodása előtt építtette a templomot, majd halála után ide temették. Az első 20x20 méter, négyzet alaprajzú templomból igen kevés maradt fenn.
Az ásatások alapján ez román stílusú templom öthajós, centrális épület volt, középen toronnyal. A 12-13. század fordulóján átalakított templomot nevezik második templomnak, a korábbi öthajós templom ekkor háromhajós, az eredetileg centrális alaprajzú épület kereszt alakú lett.
Fekvése
A Tarna völgyében, a Mátra hegység délkeleti lábainál fekszik. A községet Vécs, Aldebrő, Tófalu, Kerecsend, Demjén, Egerszólát és Verpelét települések határolják, és az Egri főegyházmegyéhez tartozik.
Nevének eredete
A település neve belső, magyar névadással keletkezett a "széles, kiterült, lapos fenekű völgy" értelmű debrő főnévből. Ennek előzménye a szláv debra "üreg; vízmosásos mélység" lehetett.
Nevezetességei
Szent Márton-templom és altemplom – Egyedülálló, eredetileg öthajós sírtemplom, melynek altemploma teljesen épségben maradt. Az Aba nemzetség temetkezőhelye volt. A legenda szerint Aba Sámuel királyt háromszor temették el. Először Feldebrőn, majd a Tisza környékén, majd végső nyughelye a sári monostor lett (Abasár).
Szent István király szobra (a templom előtt található)
Debrői hárslevelű – Feldebrő az Egri borvidékhez tartozik.
Fotó: Szőnyi István ! muemlekem.hu
Forrás: Wikipédia.ieg
Megjegyzés küldése