Aki néhány éve még felment a Nagy-Eged tetejére, aligha sejthette, milyen hatalmas épület rejtőzik az évszázadok alatt kialakult föld- és kőhalom alatt. A 2026. szeptember 14-én újraindult régészeti feltárás első három napja után azonban egészen más kép fogadja a kutatókat és az önkénteseket: egyre teljesebben kirajzolódik az egykori Szent Kereszt-kápolna – valójában egy kisebb templom méreteit idéző épület – alaprajza.
Az Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület találóan fogalmazott:
„A halomból, amit éveken át vágyakozva nézegettünk, végre kinőtt egy hatalmas, 11×22 méteres kápolna. Még szoknunk kell a látványt.”
És valóban: a mostani állapotot összevetve azzal, ahogyan a hely néhány évvel ezelőtt kinézett, szinte hihetetlen a változás.
Szeptember 14. – 280 év után ismét élet költözött a hegytetőre
Az őszi feltárás kezdőnapját nem véletlenül időzítették szeptember 14-re. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén 1746-ban, éppen 280 évvel ezelőtt körmenetet vezettek Felsőtárkányból a Nagy-Egeden álló kápolnához. A következő évtizedekben ezen a napon rendszeresen zarándokok keresték fel a hegyi kegyhelyet.
Erről szeptember 14-én a Minden, ami Eger oldalán is részletesen írtunk:
Ezen a napon – 280 éve zarándokok lepték el a Nagy-Eged hegyét
A dátum így különös hidat teremtett múlt és jelen között: ahol 1746-ban zarándokok gyülekeztek, ott 2026. szeptember 14-én régészek és önkéntesek folytatták az épület kiszabadítását az omladékból.
Szeptember 15. – megérkezett a munkagép, látványosan felgyorsult a feltárás
A második napon megkezdődött a gépi földmunka is. Az egyesület beszámolója szerint látványos előrelépést sikerült elérni, miközben a fémkeresős kutatás újabb leletet is eredményezett.
A munka jelentőségét talán éppen a felülnézeti fényképek érzékeltetik a legjobban. Az egykor szinte felismerhetetlen romból már egy összetett épület alaprajza rajzolódik ki.
A régészeti kutatások alapján a templom körülbelül 22,5 méter hosszú, szélessége mintegy 11 méter. Előkerült a kosáríves szentély, az északi sekrestye, a hajó falai és falpillérei, négy oltárfülke, valamint két csigalépcső maradványa. A nyugati bejárat fölött egykor kis harangtorony is állt.
Ez már messze nem az a kép, amelyet általában egy szerény hegyi kápolnához társítunk.
Szeptember 16. – már az egész épület kezd „megszólalni”
A harmadik napon tovább folytatódott a feltárás. Az egyesület szeptember 16-i beszámolója életképekkel, fotókkal és videóval mutatta meg, hogyan dolgozik együtt a régészeti szakmai csapat és az önkéntes közösség.
A legnagyobb élményt most már talán nem is egyetlen lelet jelenti, hanem maga az épület.
A földből előkerülő falak segítségével egyre könnyebb elképzelni, milyen lehetett a Nagy-Eged tetején álló templom csaknem három évszázaddal ezelőtt.
Ráadásul a falak helyenként több mint két méter magasan maradtak meg. A kutatók szerint az épület mérete és összetett alaprajza inkább a falusi, sőt mezővárosi templomok világát idézi, mint egy egyszerű szőlőhegyi kápolnáét.
Évek munkája van a mostani látvány mögött
A látványos szeptemberi eredmény hosszú kutatómunka következménye.
A Nagy-Eged-hegyi kegyhely közösségi és intézményesített kutatása 2018 óta folyik, a régészeti vizsgálatok pedig 2020-ban kezdődtek a Dobó István Vármúzeum szakembereinek közreműködésével. Az előzetes kutatásokat 2023–2024-ben több ásatási ütem követte.
A föld számos tárgyi emléket is megőrzött. Korábban többek között 17–18. századi ezüstpénzek, könyvveretek, kegyérmek, kis keresztek és más tárgyak kerültek elő. Ezek nemcsak az épület koráról mesélnek, hanem arról is, hogy a Nagy-Eged egykor valódi búcsújáró hely volt.
Erről már korábban is beszámoltunk
A Minden, ami Eger augusztus elején már bemutatta az őszi feltárás terveit és a korábbi kutatások eredményeit. Akkor még arról írtunk, hogy szeptemberben ismét önkéntesekkel telik meg a hegy.
Most már azt is láthatjuk, mit sikerült mindebből megvalósítani:
Az őszi ásatás a tervek szerint szeptember 25-ig folytatódik, vagyis a történetnek még koránt sincs vége.
Hamarosan személyesen is megnézhetjük
A Kulturális Örökség Napjai különleges lehetőséget kínálnak azoknak is, akik közelről szeretnék megismerni a kutatást.
Szeptember 19-én 15 órától az Egri vár Déli Fogadóépületében tartanak tárlatvezetést a Kápolna – Kutatás – Közösség című időszaki kiállításban, szeptember 20-án pedig 10 és 16 óra között magánál a Nagy-Eged-hegyi kápolnánál rendeznek nyílt napot. A helyszínen óránként indulnak vezetések, és az idei feltárás leletanyagából összeállított alkalmi kiállítás is látható lesz.
Ami hosszú időn át csupán egy benőtt halom volt a Nagy-Eged tetején, ma ismét felismerhető épület.
A hegy lassan visszaadja Egernek az elfeledett templomát.
Források
Minden, ami Eger – Ezen a napon: 280 éve zarándokok lepték el a Nagy-Eged hegyét
Minden, ami Eger – Újra életre kel a Nagy-Eged legendás remetekápolnája
Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület – legfrissebb hírek, szeptember 14–16.
A Nagy-Eged-hegyi kápolna régészeti kutatásának eredményei
Az Egri Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület és a kutatás története
Borítókép: A Nagy-Eged-hegyi Szent Kereszt-kápolna feltárása, 2026. szeptember – fotó: Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület.