A világháború után műegyetemisták vizsgálták a Bazilika szerkezetét, hiszen sokakat érdekelt, hogy a kupola miként is maradhatott egyben az 1944-es légitámadást követően. Megtalálták a megoldást.
1944-es légitámadás után az egriek kész csodának vélték, hogy a Bazilika kupolája nem dőlt össze – olvasható a Mesélő Műemlékek Eger Facebook-oldalon.
A megoldást kereső műegyetemisták kiderítették, hogy a kupola alatti, szintén kerek altemplomban 10 kis oszlop tartja a felette lévő 4 nagy oszlopot, amelyek pedig a kupolát stabilitásáért felelnek. A kis oszlopok nincsenek koszorúval összekötve, így instabilak. Ennek a megoldásnak köszönhető, hogy a rezonancia kiegyenlítődött.
A megoldás nem a véletlen műve. Bár Hild, a templom építésze bombatámadásra nem tervezett előre, de figyelembe vette Pyrker érsek szavait, melyek szerint Eger egy tektonikai törésvonalon fekszik, vagyis gyakoriak a kisebb földmozgások, ezért volt szükséges az elővigyázatosság.
a cikk eredeti helye - palettaonline.hu, 2014.
 |
Fotó: Vámossy Béla
|
A megoldást kereső műegyetemisták kiderítették, hogy a kupola alatti, szintén kerek altemplomban 10 kis oszlop tartja a felette lévő 4 nagy oszlopot, amelyek pedig a kupolát stabilitásáért felelnek. A kis oszlopok nincsenek koszorúval összekötve, így instabilak. Ennek a megoldásnak köszönhető, hogy a rezonancia kiegyenlítődött.
A megoldás nem a véletlen műve. Bár Hild, a templom építésze bombatámadásra nem tervezett előre, de figyelembe vette Pyrker érsek szavait, melyek szerint Eger egy tektonikai törésvonalon fekszik, vagyis gyakoriak a kisebb földmozgások, ezért volt szükséges az elővigyázatosság.
a cikk eredeti helye - palettaonline.hu, 2014.
Megjegyzés küldése