Eger történelmi belvárosában található a Katona István tér, amely nemcsak a város egyik közlekedési és kereskedelmi csomópontja, hanem a múlt számos emlékét is őrzi. A tér mai neve a neves jezsuita tudós, történetíró és könyvtáros, Katona István emlékét idézi, azonban története jóval korábbra nyúlik vissza.
A tér a hajdani Gőzmalom telkén alakult ki. Egykor itt működött Eger vásárcsarnoka, amely a mai piac elődjének tekinthető. A területet korábban Halpiacnak is nevezték, ami arra utal, hogy a kereskedelem fontos szerepet játszott a város életében. Napjainkban ugyan nem találhatók itt műemlék épületek, mégis jelentős történelmi események és építmények kötődnek ehhez a helyhez.
A tér névadója, Katona István 1732. december 13-án született a Nógrád vármegyei Ipolybolykon. Tanulmányait az egri jezsuita gimnáziumban kezdte, ahol diákként a mai Maczky Valér utca közelében lakott. 1750-ben belépett a jezsuita rendbe, majd Kassán és Nagyszombatban folytatta tanulmányait. Doktori fokozatának megszerzése után több városban tanított, később pedig a nagyszombati egyetem retorika- és történelemprofesszora lett.
Fotó: Molnár István Géza
A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után is folytatta tudományos munkáját. Az országot járva történeti forrásokat kutatott fel és gyűjtött össze. Szoros kapcsolatban állt Eszterházy Károly egri püspökkel, akivel hosszú éveken át levelezett. 1790-ben a kalocsai érseki könyvtár igazgatójává nevezték ki, majd 1806-tól a kalocsai szeminárium rektoraként dolgozott. 1811. augusztus 19-én hunyt el. Értékes könyvgyűjteményét a rozsnyói káptalannak adományozta.
Katona István a magyar egyháztörténet és történetírás egyik legjelentősebb alakja volt. Legfontosabb műve a „Historia critica regum Hungariae”, amely 42 kötetben dolgozza fel Magyarország történetét. Ez a monumentális mű ma is alapvető forrásnak számít a történészek számára. Jelentős munkája továbbá a kalocsai érsekség történetét bemutató kétkötetes műve is.
A Katona István tér történetének egyik legérdekesebb emléke a török kori puskapormalom. A mai tér helyén állt az úgynevezett Bárutkháne erődítmény, amelyet Köprili Mohamed építtetett 1658-ban. A hat toronnyal védett létesítmény az egri pasalik török erődítményeit látta el lőporral. A malmot az Eger-patak vette körül, és csak hidakon keresztül lehetett megközelíteni. A stratégiai jelentőségű építmény végül 1691-ben felrobbant, ezzel lezárva történetének egyik különleges fejezetét.
A tér másik nevezetes emléke az első ismert egri fürdő volt. A karthauzi szerzetesek által fenntartott Balneum Carthusiensium fürdőt már 1448-ban említik az oklevelek. A fürdő a tér délkeleti részén, az Eger-patak jobb partján helyezkedett el. Az épület a török ostrom előtti években, 1551-ben pusztult el, mégis fontos bizonyítéka annak, hogy Eger fürdőkultúrája több évszázados múltra tekint vissza.
Napjainkban a Katona István tér Eger belvárosának részeként szolgálja a város lakóit és látogatóit. Bár a hajdani fürdő és a török puskapormalom már nem látható, a tér története emlékeztet arra, hogy Eger múltja rendkívül gazdag és sokszínű. A tér neve méltó emléket állít Katona Istvánnak, aki munkásságával jelentősen hozzájárult Magyarország történetének megismeréséhez és megőrzéséhez. A Katona István tér így egyszerre őrzi a város kereskedelmi, egyházi és török kori múltját, valamint egy kiemelkedő tudós emlékét.
Források
Megjegyzés küldése